12.rész
Hope
Beültünk az autójába, és elindultunk. Az út csendben telt, mindketten féltünk az elkövetkező beszélgetéstől, csak úgy pattogtak körülöttünk a feszültség szikrái. Mikor leparkolt a jól ismert ház előtt,megingott bennem valami, szükségem volt még egy kis időre, amíg átgondolhatom mit is tervezek mondani.
-Te nem jössz?-nézett vissza Bran.
-De, mindjárt megyek, csak adj egy kis időt, addig menj előre.
-Hát, te tudod..-indult el befelé.
Gyors átgondoltam a helyzetem, majd én is elindultam utána. Már az ajtóból hallottam az ideges beszédet és ahogy Lukeot ismerem mindehhez vadul gesztikulált. Épp lecseszni kezdte volna Brant, mikor beléptem.
-Hahó, itt vagyok és még élek - integettem az ajtóból.
Luke először meglepődött, majd magához rántott egy hosszú, testvéri ölelésre.
-Basszus, ilyet többet ne merj velem tenni, szétaggódtam a fejem, már rendőrt akartam hívni - ölelgetett, de aztán Branre kapta a fejét és a szemei villámokat szórtak.
-Tudtam, hogy a te kezed van a dologban, nem megmondtam, hogy ne nyomulj rá Hopera?-akadt ki totálisan.
-Hé, hé, Luke félre érted a helyzetet -álltam a két fiú közé.
-Na, akkor ideje lenne felvilágosítást adnod mi is történt!
-Hát elkövettem egy óriási nagy hülyeséget - itt felvázoltam az estét, egészen addig míg Bran meg nem érkezett a képbe - aztán ő úgymond megmentett és egy hotelbe vitt, hogy ne kelljen másnak olyan állapotban látni, de nem történt semmi egyéb azon kívül, hogy szerintem lerókáztam a cipőjét, amit utólagosan is sajnálok - fordultam Bran felé, aki megrázta a fejét, jelezve semmi baj nincs.
-Benne nem bízok meg, de mivel ugyanaz a sztoritok, talán elhiszem, mert te nem szoktál hazudni és még nem hiszem, hogy csak így szövetkeznél vele, az nem te vagy, Hugi. De többet ilyet ne csinálj, legalább hívhattál volna vagy egy sms.
-Öhm a telefonom elhagytam valahol...szerintem elvitte a támadóm...- vakargattam a tarkóm.
-Istenem, mással nem is történhetett volna, csakis veled...de köszönöm tesó, hogy épségben hoztad vissza - ölelte meg, olyan fiúsan Luke Brant.
Mosolyogva figyeltem, ahogy életem egyik legfontosabb személye, és a pali aki az utóbbi időben kezdett sokat a gondolataim körül legyeskedni ölelkeznek úgymond, és akkor döbbentem rá, hogy ők unokatesók...
Na Hope marha jól megcsináltad, a bátyád, aki a haverod, rokoni kapcsolatban áll azzal a személlyel aki fel akar szedni...
Sziasztok itt is van az új rész, ha tetszett ⭐ vagy ✏️.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top