Beléptem a csodás fürdőszobába, ami most a holdfényétől csillogott. A mozsdót jól megnéztem mindenhol, nehogy beesett volna valahol, de ott sem volt.
(N): Nincs! *pánikoltam nézegetve a mozsdót*

Ekkor azok az ajtós-toaletteknél mozgást hallottam.
Ijedtemben megfordúltam megnézni.

(N): Haló?

Még mindig semmi, de a hang még mindig hallatszik.

(N): Hallom hogy valaki ott van! Kérem, mutassa magát!

Ekkor egy rózsaszín hajú szép fiú előbújik a Wc hátuljáról, rám se nézve, csak előbújva,  selfiezve... Az én telómmal.
A férfi bőrszíne gyönyörű volt és nagyon puhának is látszott.
Nem láttam még teljesen az arcát, de kezdtem sejteni ki lehet az.

(N): Uhm! Visszakaphatom a telefonom? *idegesen kérdeztem, arcom égve a vörösségtől*

A srác végre felém nézett, mintha csak most vett volna észre, de azután egy huncut mosoly után csak kifutott és átment egy másik helyre.

Kicsit mérgesen, utána szaladtam, nem észrevéve hogy az ajtón azt írta nagy, nyomtatott betűkkel hogy "BTS"

Amint beléptem a szobába, 6 félmeztelen férfit pillantottam meg.

Oh, shhhh---

Mindegyik fiú először csodálkozva nézett rám (a "lopó" kívűl, ő majicásul mosolygott rám), majd mindenkinek a reakciója megváltozott:
Taehyung a mellkasát takarta, mintha lány lenne, Jeongguk csodálkozott,  de később perverzen nézett rám, Hoseok egy törölközővel takarta magát meglepődve, Jin rögtön felhúzott egy majicát, Namjoon ijedten majicával takarta magát és Yoongi egyszerűen takarta kezeivel a fölső részét, de látszódott rajta hogy nem érdekelte az se ha láttam volna ("Ha látszik, látszódjon most mi 😒" mondta volna álmos tekintetével).

Majdnem orrvérzéssel, kiabáltam hogy "ELNÉZÉST!" kilépve, becsukva az ajtót, és nekidőlve fogva a meleg arcom.
Mind ők! Mind félmeztelen! Omg!!

Az agyam milliószor lejátszotta úgyan azt a jelenetet, a fiúk reakcióját, testét...

Ott álltam egy idejig, míg helyre hoztam magam, túl léptem valamennyire a látott dologon, majd bekopogtam.

(N): B-bejöhetek?

Valamelyikük: Uhum.

Amint kinyitottam, a fiúk ültek majicástol a kaucson, mind kellemetlenül kerülgetve a szemkontaktust, Jimin kívűl, ő halkan kuncogott, kezét a szájára téve.

(N): Umm... Az előbbiért szörnyen sajnálom. A telefonom ellett véve, é-és utána szaladtam gondolkodás nélkül. Mionhae.

Jin arckifejezése mérgessé vált, amiért azt hittem rám mérges, de Jimin felé fordult végül.

Jin: *mérgesen * Chimchim! Milyen viselkedés ez? Azonnal add vissza a telfonját és kérj bocsánatot!

Jimin, a bátor gyerek, bármi rossz érzés nélkül felkelt, oda jött mosolyogva és visszadta.

Jimin: Bocsánat...De bekell vallanod hogy jó testük van, nem?

Jin még mindig mérgesen nézett rá Jiminre, de egy időben várta is a válaszom.

(N): Hát...um...nem is tudom...igen... *néztem a földre idegesen*

Hoseok amióta beléptem, gondolkozva figyelt, bámult rám.

(N): Umm... Baj van?

Hoseok: Te (név) vagy, nem?

Jeongguk csodálkozva nézett mindenkire, mintha eszébe jutott volna valami.

Jeongguk: Várjatok! AZ a (név)?

Taehyung lassan bólintani kezdett rá nézve majd rám nézve.

(N): Igen, az a (név) vagyok. *mondtam felnézve, de még mindig nem a szemeikbe nézve*

A fiúk kicsit meglepődöttek voltak.
Meglepődött arcuktól pirulni kezdtem a szégyentől. Az őt éves szégyenemtől.

Ekkor Taehyung gondolozás nélkül felkelt, felém futott és megölelt jó erősen.

Taehyung: (NÉV)~! HIÁNYOZTÁL!

Mostmár én is csodálkozni kezdtem, picit zavarodott voltam, de végöl én is megölteltem őt.

(N): Nekem is ti, Taehyung.

Az ölelő fiú erősebben megöltelt.

Tae: Plz, csak hívj Taenak.

Picit később Jeongguk is megölelt minket.

Jungkook: Engem meg Junkooknak.

Majd Hoseok.

Hobi: Engem Hobinak.

Ezután már mindegyikük megölelt...Yoongi kívűl. Ő ült egy széken és nézett minket.

Jimin: Yoongi?~

Yoongi: Nem csatlakozok idióták körébe *mondta érzéstelen hangon*

Így volt, de egy pár perc után feladta a tsundere viselkedését és odajött hozzánk, megölelt.

Jó érzés volt újra látni őket, de... Még mindig rosszúl érzem magam a tetteimért.