Amióta találkoztunk, a szívem hevesebben ver, mint eddig.

Nagy változást hoztál az életembe.

A koncertek, a fanmeetingek és a fotózások mellett, mindig van időm rád gondolni. A megismerkedésünk bearanyozta az év minden napját. Gyakran beszélünk telefonon, rövidke szüneteimben váltunk pár szót üzenetben, ilyenkor Jimin és V előszeretettel írogatnak a nevemben zavarbaejtő dolgokat.

A mai nap sem telt másképp.

- Kookieee! - Jimin boldog kölyökkutya tekintettel pörgött körbe a forgószéken, amin már egy órája ült.

- Mi az? - néztem fel unottan rá. Természetesen vártam, mikor kapom már vissza a mobilomat, hogy beszélhessek veled.

- Írt neked egy szívecskét. - arca cukiba váltott, s ajkaiba harapott, mintha venné a kamera őt.

- Mi? Komolyan?! Hadd nézzem! - pattantam fel a székről, mire a srác felröhögött és a kezembe nyomta a telefont.

- Csak vicceltem. - törölte meg homlokát a szobában lévő fülledt meleg miatt. - Neked kell kezdeményezned. Írnék neki szívet, de már úgy is rájönne. Mikor vallod be neki az érzéseidet? - dőlt neki szenvedő képpel a széknek.

- Soha. Csak barátok vagyunk. A távkapcsolatok amúgy sem működnek.

- Mondod te. - lépett mellém Suga. - Honnan tudod, amíg meg sem próbálod?

- Mert te honnan tudod? - vontam fel a szemöldököm. - Neked se volt még barátnőd.

- Biztos vagy benne? - vigyorodott el, mire mind a hárman elnevettük magunkat.

A tény, hogy mi csak nagyon kicsi eséllyel jönnénk össze, elszomorít. Boldog vagyok, mert látlak és ismerlek, de az irántad érzett vonzalmat nem tudom kitörölni. Van, és kész.

- Kook. Kookie. Jungkook. JEON JUNGKOOK!

Hirtelen kezek tapartak a vállaimra, amik rángatni kezdtek teljes erővel, én meg nem bírtam feleszmélni, mi történik velem.

- Minden oké? Nem nézel ki túl jól. - meredt rám Hobie, aki eddig a stábbal munkálkodott a következő koncertünk miatt. Szorítása enyhült, viszont kezei továbbra is vállaimon pihentek.

- Én.. Én nem tudom.. Fogalmam sincs, mi.. van.. velem... - A kép előttem elhomályosult, nem éreztem gravitációt körülöttem, s megszűnt körülöttem minden. Legalábbis, egy sötét tér tárult elém.

***

Jó kérdés, vajon mennyi idő telhetett el. Percek, órák, lehet egy nap. Gyengének éreztem magam, erőtlennek, mintha csak egy madzag tartaná végtagjaimat.

Kellemes, hűs levegő érte bőrönet, mikor sikerült felébrednem. Fehérség mindenütt, csak hunyorítva voltam képes látni bármit is. Aztán elfordítottam a fejem... Egy szomorkás tekintet pillantott vissza rám, táskás szemei arról árulkodtak, nem aludt sokat. Te voltál az.
Miután megláttad, hogy már nem alszom, boldog vigyorral köszöntöttél, majd közelebb húztad a széked, és elmesélted, hogyan kerültél ide.

Azt mondtad, Namjoon hívott, hogy baj van, mire te vetted az adást és azonnal buszra pattantál. Szerencsére itt voltál a közeli városban, így hamar megérkeztél a korházba, ahove beszállított a mentős.
Egy csomag kaját hoztál nekem, mert fontos volt számodra az elegendő táplálék bevitel. Annyira gondoskodóan bántál velem. Még a bandát is haza küldted pihenni erő gyűjtéshez.

Az éjszaka hosszú annak, aki nem bír aludni. Nálunk sem volt másképp. Nem tudtam lehunyni a szemeimet, egy cseppnyit sem tudtam aludni melletted. Túl izgatott voltam a jelenlétedtől. A szívem kiakart ugrani a helyéről, a pulzus számom az egeket verte. Míg én küzdöttem a vágy ellen, Te teljes nyugodtságban igazítottad meg a párnám, és szórakoztál a hajam beállításával, majd könyörögtél azért, hogy csináljak a te kedvedért pár aegyo-t.

Nagyon élvezted, ahogy az ágynemű huzattal szellemesdit játszok, sőt én is úgy voltam vele. Nem tudom, a rosszullét hogyan jött elő, de hála neked, elmúlt. Köszönök mindent. Fogalmam sincs, mik a tervei a sorsnak, viszont határozottan kijelenthetem, tetszik amerre járunk most.

Írói megjegyzés:

Sziasztok kedves Olvasók! Ne haragudjatok a hosszú várakozásért, de rengeteg dolgom volt. Ez a rész nem lett olyan terjedelmes, a lényeg viszont benne van, amit bele szerettem volna írni. ^^"

Köszönöm a díjakat, amiket eddig kaptam, nagyon örülök nekik! ^^

Végül szeretnék mindenkinek kellemes nyarat kívánni, sok olvasást és rengeteg mozgást. <3
Nem szabad egész nyáron a gép előtt ülni, élvezzük a jó időt!:) *motivation lines*