16.rész

-Ne lőjetek!-kiáltottam el magam. Nincs kedvem ehhez az egészhez.

-Miért ne? Hisz ócsárolt téged!-biztosította ki a fegyverét Andy.

-Jó akkor lőjétek le, de akkor légy oly' szíves és az összes többi emberei is!-határozottan ejtettem a szavakat.

-Mi?! Biztos,hogy nem!-rázta a fejét. Szemforgatva öltem továbbra is.

-Az összes többi tanácsadód ugyan azt hajtogatta ember! Ha ezt a senkiházit lelövöd csak magad járatod le, nem csak a te embereid, de még a másik család feje előtt is. Előttem is! Tanulj meg higadtan tárgyalni és nem látványosan kiakadni. Ameddig te ezt megtanulod, add a papírokat!-ez látszólag nagyon meglepte a teremben tartózkodókat.-Nos Uraim, akkor bemutatkoznék. Chatrine Eveny vagyok. Nem, egy fikarcnyival sem vagyok jobb, mint Önök, én is ugyan úgy embereket öltem, hazudtam, csaltam-túrtam hajamba felnevettem, mint látják Amerika két legerősebb alvilági szervezete egyesült. Ebbe beletörődhetnek, vagy ha valami problémájuk lesz garantáltan egy golyóval a fejükben fognak innen távozni.

Néma csönd lett.
Végül apa törte meg a csendet.

-Nos....jobb lenne ha ezt a tárgyalást itt és most berekesztenénk-krákogta apám.

---------

Itthon vacsorázunk a kicsikkel akik tiszta extázisban vannak attól hogy játszhattak a szomszédnéni kiskutyájával.

-Gyerekek, szépen, ne egyetek gusztustalanul!-szóltam rájuk mikor elkezdték maszatolni az ételt.

-De anya én csokit akarooook enni!-visított Stella. Oda sétáltam hozzá, felállítottam.-Ha még egyszer ezt mondod biztos, hogy nem kapsz!-guggoltam le elé. Egész délután ezt mondogatta a kutyuson kívül.

-De anyaaaaa!-nyavajgott.

-Nem! Ha nem eszel vacsorát akkor csokit sem. Nézd meg bátyádat, ő szépen eszik! Te is tedd ezt!-símogattam puha arcát.

-Nem!-kiabálta majd a nappaliba szaladt. Sóhajtva felálltam. Andyre néztem.

-Nem fogok adni neki!-emelte fel kezeit. Oda sétáltam hozzá majd fülébe suttogtam.

-Azt jól is teszed, mert ha megtudom, hogy akár egy kockát is adtál neki nem leszünk jóba! Büntetés az büntetés, ennél csak keményebb világba fognak felnőni-majd fel egyenesedtem.-Dave, ügyes voltál!-mondtan fiamnak aki az utolsó falatot is megette a tányérjáról. Csak mosolygott.

-Anyuci, hol vannak a cicák?-kérdezi végül.

-Adam elvitte őket egy kis időre-vettem karjaimba.-Majd holnap elmegyünk és cicázhatsz!-böktem meg orrát mire aranyos, gyerek hangon felnevetett.

-------

Két hét megint rohamosan telt el.
A ma esti vacsorára sütöttem és főztem és Andyt is keltegettem, hogy takarítson. Ha már tegnap elvállalta, ma se gondolja meg magát.

-Andy légyszíves kelj fel! Porszívózz és törölj port!

-Mmm..haggyá'!-az égig szaladt a szemöldököm.

-Andrew Kibaszott Biersack, ha most nem kelsz fel garantált, hogy nem vacsorát se kapsz. Lassan dél van, én nem sokárra kész vagyok a vacsorával, te meg neki se álltál még semminek!-keltem ki magamból.

-Ahhj, nem akarok! Szent este van! Nyugi, pihi, lazítás!-nézett rám. Eszelősen nézhettem ki egy habverővel a kezembe.

-Andrew ha nekem kell még takarítanom is eskü téged is kiraklak innen!-hadonásztam.

-----

Délután öt óra és mindent megcsináltunk.

Megcsináltam az ünnepi menüt, Andy feltakarított, megterítettünk, feldíszítettünk mindent és most a kanapén ülök Andy mellett teljes harci díszben.

-Már most le vagyok fáradva, pedig még itt sincsenek!-suttogta párom gömbölyödő pocakom símogatva.

-Na te ezt ne mond, te vagy az aki a gyerekeknél is rosszabb és már december elején elkezdted keresgélni az ajándékodat-nevettem rá és megcsókoltam. Csöngettek.

-Megyek!-álltam fel.

Adam, Destiny, Fauna, Jake, Jinxx, CC, Ricky, Ashley, Juliet és még kettő lány volt, nameg az ikrek akik ahogy megláttak hozzám futottak.

Felvettem őket karjaimba.

-Manócskáim, jól telt eddig a napotok?-pusziltam meg őket erre a tettemre pedig nyakamhoz bújtak és felnevettek.-Gyertek beljebb! Szülők jönnek?-néztem Destinyre és Faunara, akik bólintottak. Már tavaly is nálam vacsorázott mindenki. De most egy kicsit ideges vagyok hiszen Andy szülei is és az én szüleim is itt lesznek velünk.

-Én Inna vagyok és Jaket boldogítom!-nevetett fel majd ő is megszorongatott.-Gratulálok!-súgta még nekem amit meg is köszöntem.

-Chat ő itt Lucy a barátnőm!-mutatott be egy visszahúzódó lányt aki csak ránk mosolygott.

Ezek után a hátra maradt népet is megöleltem és rögtön csöngettek is.

Ahogy kinyitottam Des és Fau szüleit láttam.

-Sziasztok! Jüjjetek be!-tessékeltem be anyáékat majd őket is megöleltem.

-Szép jó estét kívánok!-köszönt Andy is az ikrek pedig vidáman integettek.

Most kopogtak.

Kinyitottam és már csak a hiányzó személyek állak az ajtóban.

-Csókolom! Jó estét!-köszöntem és álltam arrébb.

-Anya, apa ő itt Chatrine Eveny, a barátnőm!-mutatott be Andy, én meg illem tudóan köszöntem.

-Egy dolgot most leszögezünk, jó?-kérdezte Andy anyja mire bólintottam.-Nincs magázódás csak tegeződés! Tehát Amy és Chris-mosolyodott el és zárt karjaiba.-Hát ők kik?-nézett hátam mögé ahol két kicsikém csimpaszkodott lábamba.

-Ők a gyerekeink! Dave, Stella bújjatok elő!-vettem fel őket.

-Jól hallottam a gyerekeink kifejezést?-kérdezte Amy mire a férfivel oldalamon határozott igennel feleltünk.

-A vér szerinti apjuk vagyok, Chat pedig az édesanyjuk!-karolt át.-Ahogy születendő gyermekünknek is!

Ahogy észrevettem Amy és Chris magában vívódott, hogy mit mondjanak végül egy visszafogott gratulációt mondtak.

-Nos, üljetek asztalhoz, nem szeretném, hogy az egész napos munkám kihűljön!-nevettem fel.

-------

-Egyél még, most kettő helyett kell jól laknod!-szólt rám édesanyám.

-Anya én ezt nem így fogom fel, majd eszek akkor többet ha kívánom, ellenben most egy falattal több nem férne belém!-mondtam miután az utolsó falat desszertet is megettem.

-Na gyerekek, most felmegyünk fürdeni és ágyba bújtok, hogy a manók a fa alá tudják rakni az ajándékokat!-tessékeltem fel őket.

------

Minden el van rakva, gyerekek alszanak és mi most ajándékozzuk meg egymást. A szülők mivel nem nagyon tudtak mit adni így csokit és egyéb finomságokat adtak.

-Des kezd te!-mondtam.

-Rickyvel a mi ajándékunk az ez!-osztott mindenkinek egy borítékot.-Majd nézzétek meg, de ne most. Adam ti jöttök!

-Mi is közösen készültünk!-adott mindenkinek egy kosárkát amiben minden volt.-Jake ti jöttök!

-Én mindenkinek egy jó minőségű bort hoztam!-adta oda.-Inna meg azt se tudta, hogy hova hoztam, nézzétek el neki!-puszilta arcon.-Fauna, Ash, CC, Jinxx rajtatok a sor!

-Mi négyen adjuk az ajándékot!-adtak mindenkinek egy nagy ünnepi zacskót.-Reméljük tetszik majd!Juliet gyerünk!

-Én mindenkinek egy névre szóló gyertyát csináltattam!-adta oda őket.-Andy rajtad a csapat szeme.

-Én különösebb ajándékkal nem készültem-adott mindenkinek egy lapot, ami vagy vásárlási utalvány volt vagy valami leszervezett nyaralás. Nekem adott még egy fotókeretet amiben a gyerekek, ő és én vagyunk, ezen persze teljesen meghatódtam.-Drágám, rajtad a sor!

-Huha először is mindenki kap egy kis csomagot!-adtam oda őket amikben a gyerekekről egy kép volt, egy üveg pezsgő és két fenyő dísz volt.-És Andy ez pedig a tiéd!-adtam oda neki a becsomagolt dobozd amit rögtön el is kezdett kibontogatni.

Az első amit kiemelt az a legfrissebb ultrahangos kép volt ami alig kettő napja lett csinálva, utána a levelemet amit hangosan fel is olvasott.

-Kedves Apa, remélem örülni fogsz annak, amit anya ad neked majd most! Szeretettel: Pocaklakó!-itt már elérzékenyült, de mikor kivette az utolsó dolgokat ami egy pár kék kis cipőből és egy "Baby boy"-os kis bodyból állt, a szeménél összegyűlt könnyek kicsordultak majd rám borulva felkiáltott.-Fiam lesz!-ölelt át szorosan. Fejem mellkasába fúrtam.

Andy szemszöge:

-Gratulálunk!-hallottam a hangokat de felfogni nem tudtam.

Fiam lesz, még egy fiam lesz!

Hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam Chatet és megpörgettem, mire felsikkantott.

-Andy ne sírj!-hallottam gyengéd hangját és eddig fel se tűnt. Letörölte arcom és megcsókolt.

-Most álmodom vagy ez tényleg a való világ?-kérdeztem kábultan.

-Ez a valóság, haver!-veregettek vállba Ashék majd leléptek a fáradságra hivatkozva.

-Andy vigyázz rájuk, most nem akarom Chatet a padlóról felvakarni amiért azzal kerül depresszióba, hogy a gyereke apa nélkül fog felnőni!-szólt Adam majd gyors elköszönés után elmentek Lucyval, Juliettel,Rickyékkel és a szüleikkel. Már csak az én szüleim maradtak de ők itt is lesznek holnap délutánig.

-Gyerekek mi elmegyünk aludni!-ölelt meg minket anya, apa meg csak intett nekünk és felmentek a vendégszobába, amit még akkor mutatott meg nekik Chat amikor a gyerekeket fektette le aludni.

-Kicsim nekünk is menni kéne lassan éjfél!-suttogta a karjaimközött lévő nő.

-Igen azt hiszem igazad van!-ásítottam el a végét.

----------

Tíz óra és itt egy új esztendő.
Most kivételesen nem nálam, hanem Adamnél lesz megtartva az összejövetel. Semmi extra (tekintettel rám) csak egy kis póker este héttől és szigorúan csak a fiataloknak.

-Anyucii! Felvehezem a rózsaszín ruhácskámat?-hintázott sarkán. Elnevettem magam és megsímítottam eper máztól ragacsos arcát.

-Töpörtyű fázni fogsz benne!-törőltem le a piros maszlagot róla.-Mi lenne, ha a zöldet vennéd fel amit a manók hoztak és abban még fázni sem fogsz!

-Juhéééj!-kiáltott fel édes gyerek hangján.-De akkor Dave is azt vegye fel amit kapott!-csücsörített min nevetnem kellett.

-Azt fogja fel venni!-biztosítottam hercegnőm aki ezután elszaladt rajzolni.

Ezután Dave jött oda hozzám.

-Anyuci kaphatok innit?-nézett fel rám mély tengerkék szemeivel.

-Persze Csillagom! Mit kérsz, tejet, teát vagy vizet?-fordultam hozzá.

-Tejet!-ugrándozott.

Kitöltöttem üvegébe a fehér folyadékot és éppen adtam volna a kezébe mikor hátam mögött Ash hangja csendüld fel.

-Milyen gec...

-Adhley Purdy ha végig mered mondani szétcsaplak!-adtam oda fiam kezébe az itókáját és küldtem játszani.

-Epiii!-szaladt hozzám hercegnőm.

-Tündérem mi?-vette fel Andy.

-Epit szeretnék!-nézett rá apjára Stell, aki rám nézett amolyan "könyörgöm segíts" fénnyel szemében.

Az üdítőket tároló gyerekzáras szekrényhez mentem és kivettem belőle egy mentes palackozott vizet aminek "cumi" volt tetején így könnyebben tudja inni.

-Töpörtyűm, tessék!-adtam kezébe mire mohón inni kezdte.-Nana csak lassan!-szóltam rá mire visszavett a "tempóból".

-Köszönöm!-adta vissza az üveget amit a pultra raktam le.-Kaphatok téglát?-meresztette rám nagy szemeit.

-Mit szeretnél?-ráncoltam homlokom.

-Téglát!-mosolygott rám és a hűtő felé mutogatott.

Mivel más ötletem nem volt kinyitottam.

-Andy gyertek ide. Mit szeretnél Gyönyörűm?-pusziltam homlokon mire ő rámutatott a tálra, kivettem és felnyitottam.-Ja hogy céklát!-vágtam egy "mostmár mindent értek" fejet mire a többiek elnevették magukat.

-------

A zuhany alatt hajamból mostam ki a balzsamot mikor Ash benyit.

-Bocs!-fordult ki, mivel úgy is végeztem már így köntösöm felvéve nyitottam ki az ajtót.

-Mi az?-néztem fel rá.

-Nagy baj van!-szaladt le a nappaliba én meg utánna.

-Mi a baj?-rémültem meg de mikor észre vettem a tárva nyitott ablakokat felment bennem a pumpa.

-Ti mi a jó Istent csináltok?! Azonnal csukjátok be!-kiabáltam.

-Miért?-nézett rám CC nekem az idegtől remegni kezdett a kezem.

-Hogy miért?! Hogy miért? A gyerekek fürdtek, én fürödtem. Itt állok vizes hajjal és ha valamelyik gyerek beteg lesz én titeket foglak megnyúzni!-erre becsukták az említett tárgyakat.-Itt vagytok harmincakárhány és közel harminc évesen, nem tudjátok, hogy ilyenkor télvíz idején max.egy három percre lehet nyitva az a kicseszett ablak, látom még gyerekek vagytok!-forgattam meg szemeimet és mentem vissza szobánkba ahol megszárítottam újonnan barna loboncom és vettem fel egy meleg pulcsit, középvastag cicanadrággal és vastag zoknival.  

Lesétáltam a nappaliba ahol öt "durcizó" férfit láttam.

-Nehogy még ti legyetek megsértődve!-forgattam meg szemem és mentem a konyába ahol a hűtőből kivett rántott hús szeletet kezdtem majszolni.

-De igen!-hangozz a válasz Andytől.-Mi csak gyerekek vagyunk!

-Ahjj, srácok tudjátok,hogy nem úgy gondoltam!-ugyan úgy ültek tovább.-Hát jó!

Szobámba beérve előhalásztam a szenkrényemből a rajzcuccom amit azóta nem használtam mióta megszülettek az ikrek.

Leültem az ágyra és random rajzolni kezdtem. Mikor rajzolok minden külső zajforrást kirekesztek és csak a papíron elsuhanó ceruzára koncentrálok.

-------

Mikor befejeztem akkor vettem észre, hogy egyik unokatesómat rajzoltam le.

Lementem, mert megnéztem az időt, ami már délután öt óra volt.

-Kis csibéim! Keljetek! Nem sokárra indulunk!-keltegettem őket mire Stella szemei felpattantak.

-Zöld ruhaaa!-ugrált el a szekrényig.

-Nananana....előbb kelts fel Davet-csak bólintott és ráugrott bátyja ágyára.-Gyertek majd át hozzám, jó?

-Jó!

Átsétáltam hozzám ahol Andy állt és a rajzot nézegette.

-Ez ki?-mintha mérges lenne.

-Az unokaöcsém-vontam vállat.

-Mit lehet róla tudni?-legyezgette magát.

-Carlo Castellano-álltam tükröm elé ahol összefogtam a hajam.

-Mármint az a Carlo Castellano? Castellano? Olasz?-bólintottam.-Maffia?-bólintás.-Rokon?!-nevetve vettem tudomásul, hogy Andy álla valahol az alsószinten koppant.-Azt a kurva!-kezét a hasamra tette. Ujjait állam alá rakta és ezzel kényszerítve, hogy nézzek fel rá.-Nem dobálózok ezzel a szóval, de teljes, romlott szívemből szeretlek téged, titeket!-csókolt meg.

Oda raktam kezem mellkasáhol ahol az élelt pumpáló szerve van és ajkaira suttogtam.

-Én is szeretlek!-ezután csak símogatta meg arcom.

-----

Úton vagyunk Adamhez és a gyerekek hátul csak izegnek és mozognak.

-Gyerekek, ne fészkelődjetek egy fél óra és ott vagyunk!-furdultam feléjük.

-Deeee szurkálják a lábam!-nyöszörgött lányunk az ülésében, fiunk pedig aludt.

------

-Igeeeen!-húztam magamhoz a zseton halmot.

-Hát ilyen nincs, már a kilencedjére te nyersz zsinórban!-akadt Ricky.

-Tudod, mielőtt eljöttem volna ide szertertást végeztem, hogy mindig én nyerjek.-nevettem bele alma levembe.

-Ajaj, még mit nem tudunk rólad? Esetleg valami természet feletti lény nem vagy?-érdeklődött bátyám.

-Színtiszta démon vagyok!-osztottam a kártyákat.

----

-Ez így nem érdekes, folyton csak én nyerek!-dőltem hátra és tettem kezem a homlokomra.-Én kiszáltam!-álltam fel.-Adam van kamilla teád?-kérdeztem mire csak bólintott.

A konyhában főzöm a teát mikor meghallom testvérem hangját.

-Mi a baj Chat?

-Semmi, csak egy kicsit fáj a fejem, de semmi komoly-nyugtattam meg.

-Tudod, hogy múltkor is mi volt a semmi komolyból! Elvesztettél egy személyt!-tette kezét a homlokomra.-Chat, az isten verjen meg, te tüzelsz!-kiabálta mire Andy, Des és Fau a konyha felé néztek.

-Mi a baj?-kérdezte Des.

-Lázas!-adta kezembe a bögrét.

-Én megyek lefekszem pihenni, éjfélkor keltsetek fel-feküdtem el a kanapén.

----

Andy karjaiban keltem ahogy mosolyog rám.

-Három, kettő, egy!-számoltak vissza majd a karjaiban tartó férfi "Boldog újévet!" helyett, megcsókolt.

Átcsókoltuk magunkat 2021-be.

BogiB
Újraírva: 2021.01.06.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top