Már nem tudom hogyan kerültem ide... csak annyira emlékszem, hogy Hagrid annyit mondott, ügyes voltál Harry! Most simogasd meg.
Oda mentem Csikócsőrhöz, és a kezemet végig húztam a pikkelyes állaton.  Ez után a félóriás  megkért hogy üljek fel rá. Nem tetszett nagyon az ötlet, de nem akartam tönkre tenni az óráját, meg Malfoynak sem akartam megadni a lehetőséget a gúnyolódásra.
Így hát felszálltam a madár szerű lény  hátára. A tanár ráütött az állat farára, az pedig felszállt. Nem olyan volt repülni vele mint egy seprű, de az érzés, ahogy hasított a levegőt nem sokban különbözött.  Először csak egy kis kört tett velem a kastély körül, majd meszebbre és meszebbre szállt, míg nem letett itt.
Nem rossz hely, csak nagyon fura. Az emberek mások. Vannak nagyon kicsik, vannak akik közül a nők is szakállat hordanak, vannak akiknek hegyes a füle, és az én írtó nagy szerencsémre vannak mágusok is. Ami engem teljesen meglepett, az az, hogy ők színekkel jelölik egymást. Van egy fehér, ha jól tudom  Szarumánnak hívják.  Aztán ott van Gandalf, ő szürke mágus. Van 2 kék mágus, akiknek nem mondták meg a nevüket. Van egy Fekete, amikor először kimondták, megijedtem hogy Voldemort, s amikor rá kérdeztem, nem tudtak a sötét nagyúr nevéről. Teljesen letaglózott a dolog, hiszen még a muglikat is figyelmeztették a veszélyre amit a Nagyúr jelent.  döbbenetem semmi nem volt ahhoz, amit ők mutattak, amikor azt mondtam nem tudom ki az a Szauron.Elkezdtem róla kérdezősködni, mire valami hülye gyűrűröl kezdtek magyarázni.... leírhatatlan volt a döbbenetük mikor azt mondtam, soha nem hallotam róla. Ők azt felelték, hogy borzalmas családom lehet... nem akartam az orruk alá dörgölni, hogy nekem nincs családom.