~Virágos pihenő~ Venti x reader

Hello! Ez úttal nem egy általam írt rész olvashattok. Az alkotó: Genshinescsaj
Az ő engedélyével rakom ki ezt a rész és csak annyit akarok mondani, hogy jó olvasást! <3

___________________________________________

Az idõ mint mindig kellemesen meleg volt.az erdõben mászkálva el gondolkodtam az elmult sokezer évben történt dolgokon.mint például hogyan segítetem Traveler-nek haza juttni és meg találni az öcsét.találkoztam a geo és az electro archon-ok al. Viszont egy valami meg ragadt hogy miért maradjak monstand-ba és tyvat ba.az pedig az az egyetlen dallnok.
Valahogy sosem fér a fejembe hogy miért pont az az egy ember érdekel ennyire.anyira érdekes.szimplán misztikus és érdekes történetei vannak.
De az alkohol függõséget senki nem érti.

Miközben lassan le telepedtem egy hatalmas fa tövébben a szél gyengén bele kapott a tincseim be
-Na mere vagy?-Kérdeztem mire a dallnok óvatosan mellém huppant
-Jó jó megértem! Lebuktam- mondta puforogva és durcàsan-de akkor is! Vald be hogy megleptelek
Meg rázom a fejem és el mosolyodok
-Jaj te. Sosem értetelek miért sértõdsz meg mindenen-a fiú durcás tekintete egy halvány mosolyt öltöt
-Mert ha nem sértõdnék meg órákig ülnénk szótlanul-Mikor e mondatot be fejezte a kezét felém nyujtota jellezve hogy áljak és menyek vele. Erre a kézmozdulatra csak megfogtam és fel áltam
-Most hova akarsz menni?-vonom kérdõre a kis dallnokot
-Ez még titok!- nevetet fel azzal a megszokható nevetésével. Majd azzal a pillanatal futásnak indult és húzott maga után

Pár perc futás után egy ugyan erdõs de virágokal teli rétre jutottunk.A kedvenc virágom is itt volt és a dallnok-e is.
-Venti ez..-Kezdek bele a mondatomba de a fiú belevág
-Csodás igaz? Én magam akkor járok ide ha pihennék vagy kikapcsolódnék-Mondja egy komoly tekintetel-Gondoltam itt pihenhetünk ha fondolod-És el mosolyodik
-Hát persze-Mikor visza mosolyogtam a fűbe térdelve a kedvenc virágomat letépve el keztünk beszélgetni és órákal késöbb se gondoltuk volna ketten...hogy már a nap is nyugovóra térne...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top