Hirtelen beinduló csipogásra ébredtem fel. Észre se vettem, hogy elaludtam. Egyből a telefonomhoz kaptam, hogy megnézzem az üzeneteket, de nem a mobilom jelzett. Akkor vettem észre, hogy a szívmonutor jelez számomra, így egyből felébredtem. A francba Connie! Huszonnégy órát kellett volna kibírnod! Eltelt öt!
-Meghallodtam a csipogást!-futott be Coulson.
-Leállt a szíve!-kezdtem el a szívmasszást.
-Beadtad az anyagot?
-Nem! Eddig jól volt! Elállítottam a vérzést a gyomrába, de az a baj, hogy a szervezete nem bírja a változtatást! Életjelek?-kérdeztem mire Coulson megnézte.
-Semmi...
-Defiblirátort!-parancsoltam majd odaadta-Először töltés százra!-fogtam meg a tappancsokat majd Coulson bekapcsolta-Hátra!
-Semmi!-nézte a monitort.
-Töltés kétszázra! Hátra!
-Még mindig semmi!
-Töltés háromszára!
-Ő még csak gyerek!
-Nem érdekel! Töltést háromszázra! Hátra.
-Van szívverés!-mondta majd újra elkezdett csipogni a gép-Volt...
-Add ide a fiólát!
-Hol van?
-Az asztalon az akta mellett!
-Itt van!-adta oda.
-Rendben!-vettem elő egy tűt-Nincs más lehetőségünk! Ha ez nem válik be, akkor értesíteni kell Connie családjával a hírt...
-Nem kell...
-Miért?
-Connie anyja látnok...
-Tényleg!-jutott eszembe amikor Connie-ba fecskendeztem az anyagot-Egyből hat?
-Én halott voltam...Nem tudom!
-Akkor nézzük!-emeltem tekintetem a kijelzőre. Egy egyenes vonal volt rajta. Semmi életjel. Még egy halvány fikarcnyi megmozdulás sincs! Kell lennie szívdobogásnak! Nem mehet el!
-Feladom!-indultam ki dühösen.
-Jemma!
-Nem Coulson! Én mindent megtettem, de ha ő nem akar élni, az ellen nem tudok mit tenni! Nem tudok egy makacs tini helyébe lenni, hogy megértsem, hogy mi miért történik most vele!
-Connie most éppen küzd...
-Ezt nem értem!-értetlenkedtem.
-Próbálja befogadni az idegen anyagot. Beletelik pár percbe...Türelmesen végig kell azt várni! Nem minden test képes befogadni az anyagot. Az RH+ vércsoport nem engedi...
-Connie pont RH+!
-Micsoda?-dülledt ki a szeme.
-De igazából az összes vérét elveszítette és már RH-.
-A francba Simmons! Nem tudom, hogy így működni fog-e...
-Nézd!-mutattam a gép felé mire Connie szíve elkezdett verni-Van pulzusa!
-Csak tíz a pulzusa, de legalább van pulzus! Simmons! Összehoztad!
-Összehoztuk Coulson!-öleltem meg.
-Szép munka volt Simmons!-engedett el.
-Menjen pihenni! Itt leszek Connie mellett egész végig!
-Rendben!-indult el-És Simmons!-fordult vissza mire ránéztem-Gratulálok! Megmentetted egy társad életet!
-Köszönöm!-mosolyogtam rá amikor kiment. Visszaültem a helyemre majd szépen elkezdtem Connie-t vizsgálni.

(...)

-Túlélte az éjszakát?-jött be Mack.
-Igen. És már egész jól van.
-És valami baj volt?
-Leállt a szíve. Nem akart újraindulni, de beadtam neki a szérumot és azóta csak egyre jobban erősödik. A szívverese már majdnem a régi...
-Az nem fog feljebb menni! Sportoló szíve van. Alapból kevesebbszer ver neki a szíve...
-Kíváncsi vagyok mikor fog felébredni...
-Nem kell siettetni! Pihennie kell most!
-----------------------Valóság-----------------------
-Kinek kell pihennie?-kérdeztem.
-Connie!-fordultak felém-Jól vagy?
-Attól függ...Élek?-tettem fel a kérdést majd lassan kinyitottam a szemeimet.
-Nehezen, de igen!-válaszolt Jemma.
-Én megyek elmondani a jó hírt a többieknek is!-ment ki Mack.
-Lincoln hogy van?-érdeklődtem.
-Most te vagy a fontos! Nem Lincoln!
-Én jól vagyok Jemma! És Lincoln?
-Nem láttam mióta behozott ide...
-És mit gondolsz?
-Majdnem a karjaiba halt meg az a lány, akit szeret...
-Szóval szarul!
-Pontosan!
-Elvesztettem a gyomromat?
-El ám!
-Nem is baj! Túl keveset bírtam enni!-röhögtem el magam.
-Örülök ha jól vagy!
-Én is!-ültem fel majd felálltam.
-Hohohó! Te meg mi a francot csinálsz?
-Éhes vagyok!-vettem ki magamból az infúziót!
-Most azonnal üljél le!-húzott vissza.
-Most mi van? Én jól vagyok! Olyan mintha nem is lettem volna kómába...
-Pihenned kell! Az egyik veséd megsérült és elvesztetted a gyomrod!
-Értettem!-feküdtem vissza-De azért kapok valami kaját?
-Megvan a műtétnek a komplikációja!-állt fel.
-És mi az?
-Követelőző lettél!-ment ki.
-Az meglehet-röhögtem el magam.
-¡Hola Cariña!-jött be Jojó.
-¡Hola!
-Hogy vagy Pobresita?
-Jól vagyok. Csak éhesen...
-Az soha se jó!-ült le mellém-Minden rendben?
-Nincs gyomrom...
-Az csak jó! Nem tudod tönkretenni a sok kajálástól!
-Most, hogy mondod...
-Hallom kaptál T.A.H.I.T.I szérumot.
-Mit kaptam?-vontam fel a szemöldökömet, mivel nem tudtam, hogy miről beszél.
-Bevett szokás...Fontos emberért mindent megteszünk...Coulson-t ezzel a szerrel élesztették újra...
-Hány napig volt halott? Negyvenegy, nem?
-Azt hiszem negyven...-gondolkozitt így elmosolyodtam.
-Az szép! Szóval akkor én...
-Te nem haltál meg! Vagy lehet egy percre...
-Akkor jó!
-Lincoln volt már itt?
-Elvileg meg se közelítette a vizsgálót...
-Pobresita, a pasik már csak ilyenek...
-Mack is ilyen? Mert nem nézem ki ezt belőle...
-Mack és én nem is...-ellenkezett mire én elnevettem magam.
-Dehogynem!
-Nem, mi nem...
-De de...
-De...
-Nekem van igazam Jojó! Akármennyire gyors vagy nekem az érzékeim borotvaélesek...
-Meg hatalmas az egód Cariña!
-De így szeretsz!
-Pontosan!
-Mack hol van?
-Egész nap Lincoln-nal edz. A pasid kicsinálja az én pasimat!
-Szerintem fordítva...-mondtam mire elröhögtük magunkat.
-És most mi lesz?
-Én legszívesebben mennék a lőterembe, de Simmons nem enged pedig tudok járni!
-Az embertelenek gyorsabban gyógyulnak...
-Tényleg?
-Én múltkor elvágtam az ujjamat és egyből elállt a vérzés...
-De jó! Annyira utálom amikor több percen keresztül még folyik az ujjamból a vér...
-Mivel te megkaptad a T.A.H.I.T.I.-t, így szerintem te még az emberteleneknél is gyorsabban gyógyulsz. Szóval most már nem lesz ilyen több percig tartó vérzés...
-Menő vagyok!
-Az vagy! De azért ne lövesd le magad mégegyszer!
-Nem is szeretném!
-Jól van!-mosolygott egyet majd felállt-Na én megnézem, hogy melyik fiú ölte meg a másikat!
-Kíváncsi vagyok!-kuncogtam majd kiment.
-Már itt is vagyok!-rohant be Jemma-Nem találtam mást, mint pizzát-adta oda a dobozt-Remélem megfelel.
-Köszi Jemma!-vettem át-Mikor mehetek el innen?-haraptam bele a szeletbe.
-Amint kivizsgáltalak...
-És mit kell kivizsgálnod?
-Mindent!
-Miért kell mindent?
-Mert pár percig halott voltál és nem tudom, hogy ennyi idő alatt károsult-e valamid. Az agyaddal kezdeném...
-Azt hiszed, hogy hülyébb lettem? Ez fájt!
-Nem hiszem azt csak fő a biztonság!
-És mikor kezdjük?
-Amint megetted a pizzát...
-Addig mesélsz valamit?
-Mit meséljek?
-Mondjuk valami küldetést amíg nem voltam itt...
-Nem nagyon volt...
-Mondjuk...Elkaptam egy chituri vírust három éve...
-Ne már! Ezt hallani akarom!
-Akkor az úgy volt...