-Petra!-jött utánam Peter.
-Hagyjuk Peter!-legyintettem-Figyu! Legközelebb szólj és akkor nyomok valami romantikus dalt, hogy csajozz...-kértem miközben folytattam az utamat a palotába.
-De...
-Semmi baj!-vontam vállat-Egyébként köszi, hogy énekelhettem általad!-jutott eszembe-Nagyon jól esett! El is felejtettem, hogy milyen jó közönségnek énekelni! Szóval köszönök mindent!
-Megmagyarázhatom?-szólt közbe idegesen.
-Nem kell!-ráztam meg a fejem, mert tudtam, hogy ebből már nem lesz jó dolog.
-Petra! Légyszíves, állj meg!-lőtte meg a kezem a hálójával.
-Na jó! Ez undorító!-szedtem le magamról a cuccot.
-Meghallgatnál már végre?
-Hallgatlak!-mentem tovább-Csupa fül vagyok!
-Nem úgy tűnik!-futott mellém mire dörgött az ég.
-Úgy tűnik vihar lesz...-pillantottam fel az égre, így rákapcsoltam még jobban, hogy ne szakadjon le az ég, amíg kint vagyok.
-Mi a bajod?-fogtam meg a kezem így akaratlanul ugyan, de megálltam.
-Hogy mi a bajom?-ismételtem el felé fordulva-Most komolyan megkérdezed, mi a bajom? Az a bajom, hogy konkrétan bármikor felrobbanhatok, mert jelenleg nem tudom rendesen uralni az erőmet! Konkrétan távol akarok lenni mindentől és mindenkitől! Mellesleg a mai napom szuper volt!-emeltem fel a hangomat miközben kitártam a karom. Az ég pont abban a pillanatban szaladt le, így egyből a hatalmas eső által egyből vizes lettem-Éppen ápoltam Amerika csillagos hősét, hogy felépüljön a halálközeli élményből, amibe én kevertem bele! Utána tanulmányoztam a köveket. Teljesen jó volt minden! És aztán meg történt ez! És igazából nincs ezzel semmi bajom, mert ez mutatja, hogy én vagyok a hülye és ne érezzek irántad semmit! Ez egy jel...-értelmeztem kacagva-Ennyi! És ha megbocsátasz, most mennék vacsorázni!-rohantam be a palotába.
-Milyen volt a randi?-nézett végig rajtam Stark, ahogy kilépett a hálók folyosójáról.
-Kerítőnő voltam!-meséltem mikor lekanyarodtam a konyhába.
-Mi van?-követett értetlenkedvs.
-Egy nagyon szép lány mellé ült, míg én énekeltem és megette a kajámat...Szóval! Átáztam! Éhes vagyok! Fáradt vagyok! És fázom!-soroltam fel a bajaim miközben kivettem egy joghurtot majd öntöttem bele gabonapelyhet-Egy tökéletes első randi!
-Lincolnnal is ilyen szarul ment?-érdeklődött a pultra dőlve.
-Nem randiztunk...-vallottam be alig hallható hangon.
-Mi van?
-Egy helyen laktunk...-magyaráztam vállat vonva.
-Akkor hogyan lettetek egy pár?
-Mielőtt lejárt a szerződésem nálam aludt és ennyi. Én maradtam, ő megcsókolt és bumm...Egy pár lettünk!
-Ti is csókolóztatok...
-Őszintén...-kértem felemelve a kezem-Te mindent tudsz, ami köztem és Peter közt van?
-Még szép!-nevette el magát a kérdésem miatt.
-Hiszen még én sem mondom el apának!
-Figyelj! Én az elejétől tudtam amikor már nem ment el veled Magyarországra egy hétre, hogy van valami...
-Majdnem meghalt miattam...-mormogtam-Várjunk! Mindenki majdnem meghalt miattam!-jöttem rá.
-Az Thanos miatt volt!-javított ki engem Tony.
-Steve Rogers nem akart tovább élni! Szerintem most se akar! Ha nem történik meg az a támadás, akkor nem lenne ez!
-Steve már régóta ilyen...Főleg mióta meghalt Peggy!
-És ha visszavinnénk őt az időbe és lehetne Peggyvel?-jutott eszembe-Létrehoztam az időgépet, bárhova visszamehetünk!
-Átírnánk a jövőt Virágszál! Sőt, akkor ő lenne a keresztapám...-hozta fel így felvontam a szemöldököm.
-Mintha sajnálnád!-kuncogtam el magam.
-Tudod mennyit mesélt az apám róla? Az evolúció következő fokának tartotta...
-Nem! Azok az embertelenek!-ellenkeztem.
-De az apám nem találkozott embertelennel!
-Hát ezt megszívta!-fejeztem be mire eltüsszentettem magam-Na tessék! Megfáztam...
-Vegyél egy forrófürdőt! Az segít!-ajánlotta így küldtem neki egy puszit és elindultam kifelé.
-Jó éjt Stark!
-Neked is Petra!

(...)

-Szép reggelt!-mentem be a konyhába-Kinek kell gyógyszer?-néztem Stark kezébe, mivel nem kis adag tabletta volt benne.
-Peternek gyomorrontása van...-válaszolt így felkacagtam kárörvendve.
-De jó, hogy a ribanc megette a kajámat!-ujjongtam.
-Petra!-szólt rám Steve egyből a csúnya beszédem miatt.
-Az utcalány megette a kajámat!-javítottam ki, így szemet forgatott.
-Köszönöm, egy fokkal jobb!
-És most be kell mennem!-vett egy mély levegőt Tony-Huhh...
-Ez csak egy gyomorrontás-értetlenkedtem, mert túl nagy dobra vette az átmeneti rosszullétet.
-Honnan tudod Petra?-állt meg a konyha ajtaja előtt-Lehet, hogy fertőző!
-Add ide!-vettem ki a kezéből az összes gyógyszert-És még te vagy egy érett felnőtt!-mormogtam amikor visszamentem a hálókhoz. Benyitottam Parker szobájába majd a lábammal belöktem az ajtót-Szia Peter!-léptem be a fürdőbe.
-Petra!-nézett fel a vécéről.
-Hallom elkapott a karma...
-Ne is mond...-panaszkodott majd kidobta a taccsot.
-Az az! Menjen ki!-ütögettem meg a hátát-Stark küldött elvileg hányás elleni tablettát. De ha azt beveszed akkor nem tudsz hányni, szóval akkor meg fosni fogsz...-értelmeztem a lehetőségeket-Mit akarsz?
-Olyan lehetőség nincs, hogy egyiket se?
-Milyen gyakran hánysz?
-Most már tíz percenként...
-Jól van! Szóval enyhült! Azt javaslom, hogy vegyünk be egy probiotikumot-vettem elő az ampullát-Az helyrerakja a beleidet!-nyomtam ki a löttyöt egy pohárba majd felöntöttem vízzel-Tessék!-adtam oda.
-Nem lehet, hogy titokba ápolónő vagy?-kérdezte miután megitta a folyadékot.
-Anyuka vagyok...Egyszerűen csak ennyi!-vontam vállat, bár még mindig fura kimondani, de már legalább egyszerűen kijön a számon.
-Az baj a fázom?-ijedt meg, így felnézett rám a csillogó szemeivel.
-Nem-guggoltam le hozzá majd megpusziltam a homlokát-Peter te lángolsz!
-Jaj, de jó!
-Gyere!-karoltam át majd felhúztam-Le kell hűlnöd!-fektettem végig az ágyon-Vedd le a pólódat és a zoknid!-parancsoltam mire furán rám nézett-Hideg borogatást kapsz!-tettem hozzá, hogy ne gondolja túl-Egyébként is! Ha azt akarnám, azt mondt volna, hogy a gatyádat vedd le-mentem be a fürdőbe majd megfogtam az összes törölközőt és hideg vízzel beáztattam-Készen állsz?-mentem ki.
-Gyorsan, mert a végén idehányok...
-Rendben!-tettem rá a törölközőt a bokáira-Ez hideg lesz!-tettem a nagyot a mellkasára.
-Egyáltalán nem volt az!-mondta szarkasztikusan.
-Tedd a hasadra a kezed!-kértem mire megtette és azt is betakartam a borogatással.
-Annyira nem rossz...
-Van még hányingered?-ültem le mellé majd ráraktam a törcsit a homlokára.
-Gyengén, de igen...
-Legalább azt letudtuk!-karoltam át majd elkezdtem simogatni a vállát.
-Sajnálom!
-Mit sajnálsz?-kuncogtam.
-Mindent...Nem ilyen első randit terveztem!
-Igazából jó volt! Énekelhettem és ez nekem elég volt. Aztán megáztam...
-Az mibe jó?
-Szeretem amikor leszakad az ég és én meg kint vagyok...Megnyugtató! Olyankor érzem, hogy eggyé válok a bolygóval. Én szeretem a vizet...És igazából tök jó, hogy nem kaptam gyomorrontást...-nevettem el magam.
-Addig örülj!
-És alapból lehet ez is egy jó első randi ha nem hányod el magad még egyszer...-suttogtam így reménykedve rám nézett.
-Próbálkozom! Egyébként, hogy hogy te jöttél? Én Tonyról tudtam...
-Félt, hogy fertőző...-legyintettem-De ha tényleg az, akkor te fogsz majd ápolni engem!
-Megbeszéltük!
-Mióta vagy rosszul?
-Éjszaka kezdődött...
-Aludj! Én megleszek!-pusziltam meg majd lecsukta a szemét.
Pár másodperc múlva szabályosan vette a levegőt és halkan szuszogott. Óvatosan felálltam majd kiindultam, végül halkan becsuktam magam mögött az ajtót.
-Mit sunnyogsz?-szólt mögülem apa.
-Lehet ma még nálad Meredith? Nekem ápolnom kell Petert...-kérdeztem amikor elindultam a konyha felé.
-Csak nem fellángolt köztetek a szerelem?-követett.
-Apa!
-Petra!-utánzott lányos hangon.
-Tegnap elvitt vacsizni...
-És milyen volt?-támaszkodott meg velem szembe a pulton.
-Rémes volt! Egy ribanc, amíg én énekeltem a színpadon, elfoglalta a helyemet és megette a kajámat...
-Ezt most nem mondod?-lepődött meg.
-De! Peter gyomorrontást kapott...-meséltem tovább így kitört belőle a nevetés.
-Karma!
-Az mindig megtörténik! A karma nem pihen!
-Ma még nálam lesz Meredith, hogy ápolhassad szíved választottját!-mondta költőien majd kiment.
-Mondták már, hogy remek színész vagy?-kiabáltam utána.
-Tudom magamtól!
-Nem vagyok Parker barátnője!
-Csak mondogasd magadnak! Akkor talán te magad is elhiszed!