------------------Pár héttel később-----------------
-Szia Stark!-köszöntem amikor megjelent a panelen az arca a hívása által.
-Connie! Segítened kell!-kezdte idegesen.
-Miért? Mi történt?-ijedtem meg.
-A kölyök túl idegesítő!-vallotta be a baját így a homlokomra csaptam.
-Most komoly, Tony? Azt hittem, hogy megint valami űrlénytámadás várható!
-Dehogy! Légyszi! Amióta nem jár suliba, folyton rajtam lóg!
-Mivel az apjának tekint!
-De én nem vagyok az apja!
-De úgy viselkedsz!
-Nem is!-ellenkezett amikor bejött az irodába az egyik munkás.
-Jó reggelt!-köszönt-A postás hozott magának egy csomagot!-adta oda-Üdvözlöm Mr. Stark!-biccentett a panelra majd kiment.
-Mit kaptál?-kezdte el nézni a dobozta előttem.
-Nem a te dolgod!-nyitottam ki majd kivettem a dolgokat.
-Ki az a Lincoln?-olvasta le az adatokat.
-A barátom...Vagyis szerintem csak volt barátom.
-Mi történt kislány?
-Otthagytam a S.H.I.E.L.D.-et...
-És ő kiakadt? Mert te már nem érezted jól magad ott?
-Csak azért haragszik, mert nem szóltam neki erről. Utolsó pillanatban tudta meg.
-Az már a te sarad!-állt ki mellette.
-Héé! Most akkor kinek a pártját fogod?-néztem rá.
-Mit küldött?
-Azokat a cuccaimat, ami nála voltak. Semmi különös...Napszemüveg, és apró ékszerek. Semmi jelentőséggel bíró eszköz-magyaráztam amikor elővettem a jelvényemet.
-Vagy de!
-Visszatérve!-ráztam meg a fejem-Miben segítsek Parker-rel? Ő már Bosszúálló! Nem egy gyerek, aki iskolába jár!
-Légyszi!
-És mit csináljak vele?
-Majdnem egykorúak vagytok!
-Ja! De ő fiú míg én lány! Na jó!-adtam meg magam-Kölcsön veszem a raktárból a quinjetet!
-Köszönöm Connie! Imádlak!-nyomta ki.
-Meg is érdemelném, hogy valaki imádjon!-mormogtam majd kimentem az irodámból.
Elmentem a hangárba majd felmenten egy quinjetre. Hahh! Legközelebb, ha felmegyek a gépre nem a tűsarkúmba fogok! Ezt meg kell jegyeznem, mert ilyen rácsod lépcsőzeten kitöröm a bokám! Felszálltam majd elindultam Wakanda felé. Hamar oda is értem mivel persze nem a minimum sebességgel mentem...A levegőbe nincs gyorshajtás, ugye? Amint leszálltam a palota előtt, Stark fogadott.
-Nézzenek oda! Egy igazi üzletasszony! Feszes miniruha túsarkúban...Márcsak vörösnek kéne lenned és akkor te lennél Pepper 2.0!
-Nem érek rá a nyalizásra Tony!-poénkodtam.
-Te vagy az Pepper?-játszotta tovább mire elröhögtük magunkat-Jó újralátni téged!-ölelt meg.
-Na, hol van a szállítmány?-engedtem el.
-A laborba. Le tudtam koptatni!
-Wow! Büszke vagyok rád!-indultunk el a labor felé.
-És hogy állnak a részvények?
-Nőnek...
-Az jó!
-Connie?-jött velünk szembe Thor.
-Szia Thor!-köszöntem vigyorogva.
-De gyönyörű vagy!
-Köszönöm szépen!
-Mi járatban?
-Parker-t elviszem egy kicsit...
-Te Connie-t ráküldöd Peter-re?-fordult Stark felé.
-Gondolj bele! Egy hét nélküle...
-Egy hét?-akadtam ki-Erről nem volt szó!
-Akkor is! Csak pár óra!
-Ne siessetek visszafele!-ölelt meg Thor majd továbbment.
-Ennyire idegesítő?-menten tovább.
-Parker-ről beszélünk?-csatlakozott hozzánk Nat-Szia Connie!-karolt át.
-Ti utaljátok Parker-t! Miért?-kérdeztem.
-Ismered te magad is!-tudta le ennyivel Natasha majd továbbment.
Bementünk az épületbe majd a folyosón továbbmentünk. A végén megjelentek az őrök. Keresztbe tettük a mellkasunknál a kezünket majd beengedtek minket.
-Ki húzott magassarkút?-nézett erre Shuri amikor meghallotta a cipőm kopogását-Szia Connie! Újra itt?
-Csak rövid ideig!-öleltem meg-Parker!-fordultam felé-Voltál már Magyarországon?
-Még nem-nézett rám.
-És akarsz nekem segíteni a Stark vállalatnál?
-Szívesen!
-Akkor pakolj össze! Megyünk!
-Most?
-Igen! Hopp-hopp!-tapsoltam kettőt majd kifutott.
-Nagyon szépen köszönöm!-fordult felém Shuri.
-Még szerencsétek van, hogy embertelen vagyok és háromszor vagyok nyugodtabb, mint ti!-indultam ki.
-Munkából jöttél?
-Most is dolgozom!
-Stark-nak a csicskája vagy!
-Tudom!-intettem majd kiléptem az ajtón.
-Ez gyors volt!-jött utánam Stark.
-Nem értesz a neveléshez!-jelentettem ki kuncogva.
-Miért nem? Jó nevelő vagyok!-fényezte magát így kitört belőlem a nevetés.
-Meg kell, hogy legyen közted és Parker közt a kapocs! Tisztel téged, ezért neked ezt vissza kell adnod! Mivel kedves veled, neked is annak kell lenned! És mivel te vagy a példaképe, így motiváld és ne passzold le nekem egyből, amikor idegesít!-tisztáztam a dolgokat.
-Te titokba már egy anyuka vagy? Mikor voltál terhes és ki a gyerek apja?-viccelődött.
-Van két öcsém, akik tíz évvel fiatalabbak, mint én...
-Egykének jobb lenni!
-Tudom én azt magamtól is!-mormogtam amikor kiértünk a térre.
-Mindenki azt zengi, hogy te lettél az új Pepper Potts!-jött velünk szembe Steve-Jó újra látni!-ölelt meg.
-Téged is Steve!-vigyorogtam amikor egy picit szorosabban megöleltem-Hogy vagy?
-Próbálok fejlődni!-mutatta meg a Kimoyo-karkötőjét.
-El tudom azt képzelni!-röhögtem el magam.
-És te?
-Hát, megvagyok! Visszamentem kosarazni és a csapat nagyon örült ennek. És mivel most itt vagyok, nem kell dolgoznom, és minden egyes perccel csak csökken a munkaidőm...
-Erről nem volt szó!-akadt ki Stark.
-A te megbizatásodból vagyok itt, szóval a munkámat végzem! A munkaidőmbe...Még kell dolgoznom elvileg négy órát...Remélem Parker nem siet!
-Csak siessen! Szólok is neki!-ment be a palotába.
-Tetszik a munka?-kérdezte Steve.
-Szeretem! Rugalmas beosztások...Páncéllal közlekedek szóval alapból két perc alatt otthon vagyok...Kaptam egy nagyon menő sportautót a cégtől. És bőven odaérek edzésre és nem fáradok el!
-Az jó!
-És mivel Stark kitett engem a hálóra, hogy énekelek, ezért majd otthon kell egy fellépést csinálnom...
-Mit adsz elő?
-Egy magyar ünnepen eléneklek egy ahhoz tartozó dalt.
-Wow! Majd küld el!
-Rendben!
-Kész vagyok!-futott ki Parker.
-Menj! Mindjárt jövök!-mondtam neki majd felment-Nehéz dolgom lesz?
-Nekem nincs bajom Parker-rel...Majd meglátod!
-Egyébként! Nem látom az Őrzőket! Hol vannak?
-Megismerik a Naprendszert...
-Ahh! Engem persze nem vittek magukkal!
-Szerintem megkéred Quill-t és elvisz!
-Azt mondta, hog hasonlítok valakire, akit szeretett...
-Itt az ok, hogy miért vigyen el!
-Na nekem mennem kell! Stark a végén levonja a fizetésemből az utat...
-Úgy is sokat keresnél!
-De nem eléggé!-tettem hozzá majd megöleltem-Vigyázz magadra!-mentem fel a gépre-Na Peter!-ültem le-Kösd be magad!
-Miért?-nézett rám furán.
-Nem fogunk lassan menni!-mosolyogtam majd felszálltunk és hangsebességbe kapcsoltunk.
-Hamar odaérünk?
-Pár perc...Miért?
-Nem lehetne, hogy picit többet repüljünk? Tetszik!
-Tetszik?
-Aha!
-Jól van! Lássuk, hogy négy óra alatt hány fővárost látogatunk meg!-kanyarodtam el kelet fele mire Parker elmosolyodott.