-Ilyen fiatalon ügynök vagy?-jött mellém Rhodey a páncéljában.
-Csak is azért vagyok ügynök, mert embertelen vagyok...
-Szóval embertelen. Az Őrkutyák nagyon utálnak titeket-kuncogott.
-Van ez így!-léptem ki a fedélzetre-Ez fordítva is igaz!
-Biztos, hogy ki akarsz menni?-jött utánam-Kevés az oxigén szint...
-Embertelen vagyok! Minden képességem az emberénél jobb...
-Szóval úgymond egy szuperkatona vagy.
-Mondhatjuk...-vontam vállat majd átmentünk egy felhőn-Üdv Kapitány!-biccentettem a velünk szembe álló embernek.
-Ez a S.H.I.E.L.D.?-kérdezte egy fiú.
-Ennek kéne lennie!-mosolyodott el a Kapitány mire a rengéssel átugrottam a lebegő városba.
-Jöhetnek a mentőhajók!-mondtam a fülesbe majd kinyílt a helikopi oldala.
-Üdv!-biccentett a Kapitány.
-Tán kell egy kis segítség?-mosolyodtam el.
-Ami azt illeti...-karolt át a fiú.
-Van barátom!-löktem le a kezét majd továbbmentem a Kapitányhoz-Mi a feladatom Kapitány?
-Segítsen az emberekkel!-biccentett a tömeg felé mire megláttam egy közelgő robotot.
-Vigyázat!-léptem előre majd rengéssel felrepültem és levertem a gépet.
-Hol volt eddig?-nyavalygott Natasha Romanoff.
-Maga az!-szállt le Stark-Fury csatlósa!
-Nem vagyok Fury csatlósa!-védtem magam.
-Fury hány ilyen embert titkol még?
-Nem sokat!
-Jól van! Menjen Wanda-nak segíteni!-parancsolta Stark.
-Majd én odaviszlek!-kapott fel a fiú majd egy pillanat alatt ott is voltunk.
-Ilyet többé ne csinálj!-szálltam le.
-Mi van Pietro?-nézett ránk a lány-Hoztad bemutatni a csajodat?
-Nem!-ellenkeztem-Nekem van barátom! Pietro csak elhozott ide...-mentem mellé-Én vagyok a felmentő sereg-álltam fel.
-Szép!-bólintott majd Pietro elment.
-Testvéred?
-Ikrem...
-Sajnálom!-nevettem el magam.
-Én is!-csatlakozott hozzám a röhögésben. Biztos nem gondolta komolyan, különben nem nevetett volna.
-Robot!-emeltem fel a kezem, de Wanda csak úgy egy legyintéssel elintézte-Minek kell neked segítség?
-Stark küldött?
-Az...Menő a képességed!
-Kösz!
-Pontosan mi is?
-Neuroelektronikus telekinézés...
-Embertelen vagy?
-Nem! Mutáns...
-Ohh! Az menőbb!
-Te embertelen vagy?
-Aha.
-És mi a képességed?
-Én vagyok Rengés...
-Te vagy Rengés?-esett le az álla.
-Igen!-rengettem meg a robotot.
-Tetszik!-mosolyodott el.
-Hogy megy a mentőhajók használata?-kérdeztem a fülesbe.
-Túl sokan vannak!-szólalt meg Hill-Többször kell fordulni, de nincs annyi üzemanyag.
-Tömjék meg a mentőhajókat! Ha állni kell, akkor állni kell!
-Már Rhodey-t is használjuk a szállításhoz!-jött be a Kapitány-Jöjjetek!-intett mire én elindultam, de Wanda lefagyott-Wanda?-fordult felé mire arranéztem amerre ő.
-Ne!-futottam ki majd a rengéssel elrepítettem a quinjetet, amin Ultron volt. Oldalra néztem és rájöttem, hogy késő volt. Pietro teste teljesen szét volt lőve mivel megmentette Sólyomszemet és egy gyereket egy autóval.
-Nem számítottál erre?-nézett rám majd gyorsan odaugrottam, hogy elkapjam.
-Nee!-rogyott össze Wanda. A Kapitányra néztem, aki teljesen meglepődve pislantott hol Wanda-ra, hol pedig az ölembe fekvő ikrére.
-Jól van!-fektettem le Pietro-t-Ne halljam azt, hogy nem tettem meg mindent!-kezdtem el újraéleszteni. Szépen csináltam a szívmasszást majd a lélegeztetés. A tizedik körnél megnéztem a légzését és a pulzusát, de mivel egyik se volt így Wanda-ra néztem.
-Őszinte részvétem!-álltam fel.
-Te mindent megtettél!-szipogta mikor Ultron becsapódott a mellettünk lévő metróban így Wanda elindult arra. Én végignéztem a holttesten majd megfogtam és elindultam az utolsó mentőhajóhoz.
-Mindenki megvan?-kérdeztem.
-Stark és Thor szétrobbantják a várost...-mondta Natasha.
-Hol van Wanda?-jött mellém egy vörös fejű ember.
-A metrónál...-mutattam.
-Senki se figyel a kapcsolóra?-lepődött meg Clint-A Kapitány még kint van!-mondta mire a város felé néztem.
-Kapitány!-indultam kifelé, de Natasha visszahúzott.
-Ott jön!-mutatott a templom felé mire megláttam, hogy egy robot meghúzza a kart.
-Jöjjön Kapitány!-parancsoltam mire a város hirtelen lezuhant.
-NEEE!-mentünk a szélére.
-Hol van az ejtőernyő?-kereste Natasha mire a hajó szélére álltam.
-Pár perc és jövök!-ugrottam le. A rengéssel felgyorsítottam a zuhanásomat. Egy idő után leértem a városhoz és megláttam a Kapitányt. A pajzsát egy ernyőként tartotta...Valószínű sokat felfogott-Kapaszkodjon!-fogtam meg a karját majd hátulról átkarolt. Gyorsan rengéseket imitáltam, de így is csak pár centivel a víz felett álltunk meg. A hirtelen lezúdult városdarabokon átrepültünk majd a helikopi fedélzetére landoltunk.
-Jól van Kapitány?-fordultam felé.
-Mivel megmentett most már szólítson Steve-nek!
-De jól van?-aggódtam.
-Meghúztam a bal karom, de jól vagyok! És tegeződjünk légy szíves!
-Megbeszéltük!-mosolyodtam el.
-Mióta vagy ügynök?
-Csak egy éve...
-Szeretnél Bosszúálló lenni?
-Persze!-vágtam rá egyből átgondolás nélkül. Biztos nem gondolta komolyan!
-Akkor ajánlok egy helyet a csapatba!-vont vállat így én meglepődtem.
-Sajnálom Steve, de nekem fontos helyem van a S.H.I.E.L.D.-nél...Én vagyok az embertelenek vezetője.
-Ilyen fiatalon?
-Én vagyok a legnormálisabb...
-Majd erről még beszélünk! Gyere!-indult be.
-Biztos jól vagy?
-Köszönöm, hogy megmentettél!-biccentett amikor beértünk.
-Szívesen tettem!
-Johnsonn!-szólt Fury.
-Most le fog szólni?-mormogtam Steve-nek.
-Nyugi! Csak álljál egy helybe!-suttogta majd megálltunk előtte.
-Tudom, hogy kötelességének érezte megmenteni Amerika csillagos hősét, de ha baja esik vagy talán meghal, akkor engem fognak hibáztatni! Legközelebb konzultáljon velem!
-Őszintén sajnálom uram!-néztem a szemébe.
-Johnsonn ügynök úgy cselekedett, mint egy Bosszúálló! Ha a S.H.I.E.L.D.-nek ez nem tetszik, akkor szívesen fogadjuk őt a mi csapatunkba!-védett meg a Kapitány-Mert ez az ügynök csak úgy utánam ugrott nem törődve a kockázatokkal! Egy igazi Bosszúálló lakozik benne és a S.H.I.E.L.D. visszafogja! Szóval szívesen!-fejezte be mire a többi Bosszúálló és mi is csak tátott szájjal néztünk rá.
-Hogy mi?-értetlenkedett Fury.
-Szívesen, hogy felfedeztük a következő nemzedéket!-tette keresztbe a karját-Van egy ajánlatom!
-Hallgatom!
-Johnsonn ügynök havonta egy hetet velünk edz és a többit magukkal. Megegyeztünk?
-Kapitány! Ez nem tőlem függ...
-Hanem kitől? Hill-től? Mert más embere nincs Coulson halála után-mondta ki az aduászt. Ohh! Szóval ők nem tudják, hogy Coulson él...Ahh, már mindent értek!
-Ezt még át kell gondolnom!
-És miért is?
-Kapitány! Maga egy tizenöt éves ügynökről beszél!-jelentette ki mire Steve arcán gyenge meglepődöttség látszott.
-Ha ügynök lehet, akkor Bosszúálló is!-állt ki mellette Stark-És szimpi a kislány! Szívesen tanítgatnám a Bosszúállók életére!
-De egyeztetnem kell az anyjával-magyarázta Fury.
-Mivel Johnsonn ügynök embertelen, így kell valakinek a családba még annak lennie...Tudtommal az anyja egy látnok, nem? Szóval ezt mind látta! Ha nem tetszik neki akkor úgy is beszél magával!-mondta mire megszólalt a telóm-És fogadjunk, hogy ő írt neki!-nézett rám mire bólintottam-Látja? És én nem vagyok látnok!
-Anya beleegyezett...-mormogtam.
-Jó!-zárta le Fury-Felőlem mehet, de ezt még át kell beszélnem vele és az édesanyjával!-tudta le ennyivel majd visszament az irányító panelhez.
-Köszönöm szépen!-fordult a két Bosszúálló felé-Nem kellett volna ennyire kiállniuk Fury igazgató ellen!
-Ugyan!-legyintett Stark-Imádom Fury-t idegesíteni, szóval szívesen tettem!-kuncogott majd tovább ment.
-Van benned tehetség!-szólalt meg Steve-Reméljük mi ezt ki tudjuk fejleszteni! Utánam ugrottál, nem sokan tették volna meg... Vagy nem olyan reakció idővel, mint te! Hős vagy, nálunk a helyed!-fogta meg bíztatóan a vállam majd ő is elment.