Hétfőn a suliban egy nyugodt percünk sem volt. Természetesen nem miattam. A diákok nagy része látta az új klipet, akik nem, azok is hallottak róla. Mindenki Shawn társaságát kereste. Voltak, akik azért, mert felnéztek rá, mások pedig a hírnév miatt. Persze az irigyek csak távolról figyelték őt és gyilkos pillantásokat küldtek felé. Drága barátocskám a népszerűségi ranglista élére került. Bár eddig sem volt rossz helye rajta. Velem ellentétben.

Az egészben annyi volt a jó nekem, hogy velem senki sem foglalkozott. A rossz pedig az volt, hogy Shawn sem. Nem hibáztatom ezért, hisz' neki is nehéz napja volt. Próbált mindig mosolyogni, de én láttam rajta, hogy ez nem volt mindig őszinte. Sajnáltam őt, mert most egy ideig nem lesz nyugta.

A buszozás is borzalmas volt. Elég volt egy embernek felismernie és már mindenki kiabálva tette fel a kérdését. Olyan emberek is ránk köszöntek, akiket nem is ismertünk.

Beérve az otthonomba rögtön a szobámba vettük az irányt. Mindketten fáradtan dőltünk az ágyra.

- Beteget jelentek - szólalt meg hirtelen Shawn.

- Nem lehet. - Szomorú hangom nagy részét elnyelte az ágyamra terített pléd.

Erre csak egy fájdalmas nyögéssel válaszolt. Tudom miért. A következő időszak maga lesz a pokol.

- Miről szól majd a következő dal? - fordultam felé. Ő a hátán feküdt és a plafont bámulta, de most rám nézett.

- Matekon megírtam. Elolvasod?

- Hányszor mondjam még el, hogy figyelj oda órán? - sóhajtottam. - De most kivételesen eltekintek ettől. - Játszottam a nagylelkűt, de ő is tudta, hogy csak a dal miatt.

Kuncogva ált fel és miután megtalálta a szöveget, egymás mellé ültünk az ágyon. Kíváncsian vettem el a papírt. A sorokat olvasva teljesen beleéltem magam az érzésbe, amit közvetíteni akart. Majdnem be is könnyeztem, de tartottam magam. Az utolsó sort is elolvasva Shawnra néztem.

- Ez honnan jött? - Nem értettem, hogy miért az elhagyást választotta témának, de tuti nagy sikere lesz majd.

- Előttem ült az a srác, akinek elváltak a szülei. Tudod, az apjával él, mert az anyja összeköltözött mással, amikor megszületett a srác féltestvére, amikor még csak három éves volt. Ő ihletett meg - vont vállat. Tudom, kiről beszélt. Josh egyszer nekem mesélte el ezeket. Arról is beszélt, hogy mit érzett, amikor tíz évvel később az anyja megpróbálta újra felvenni vele a kapcsolatot. Akkor derült ki minden. Nagyon nehéz volt számára az az időszak.

- Nagyon tetszik a szöveg. Alig várom, hogy halljam zenével együtt. - Felmosolyogtam rá, amit viszonozva átölelt. Mélyen beszívtam az illatát, amitől mindig elfog a biztonság érzete.

Két nappal később már lecsillapodtak a kedélyek a suliban. Most már nem temetett el a tömeg, ahányszor a legjobb barátommal sétálgattam. Nemrég kiderült, hogy én forgattam az eddigi klipeket, így egy páran megdicsértek. Főleg az infómániások, akik még további tanácsokat is adtak.

Shawnnal közösen írtuk meg a zenét. Ő gitáron, én pedig zongorán játszva együtt próbálkoztunk. Közösen énekeltünk, miközben remekül szórakoztunk. Rákérdezett, hogy nem énekeljük-e el együtt a dalt a klipben, de nemet mondtam. Én a kamera mögött jobban éreztem magam. Azonban azt nem tagadhattam, hogy jól esett a kérdése.

Csütörtökön megbeszéltük a klip részleteit. Most is náluk forgatunk majd. A teraszon fog állni az elején, onnan besétál, aztán fel a szobájába és lefekszik az ágyra. Közben persze folyamatosan énekel. Az alapötlet az övé, a simításokat pedig majd én elvégzem.

Épp drága barátom szobájában szórakoztattuk egymást, amikor csengettek. Mivel mi nem vártunk senkit, gondoltuk a szülőkhöz jöttek. Már fél hét is elmúlt, úgyhogy mindenki itthon volt. Nem sokkal később azonban Karen felkiabált, hogy a Shawnt keresik. Furcsa pillantást váltottunk a mellettem fekvő fiúval. Egyikünknek sem volt ötlete, hogy ki keresheti őt.

Mindketten lementünk és meglepődve köszöntünk az idegen férfinak. Öltönyt viselt, tartása magabiztosságról árulkodott, ám arcán egy barátságos mosollyal köszönt nekünk vissza.

- Andrew Gertler vagyok, menedzser vagyok az Island zenei kiadónál. Láttam youtube-on a klipeket és felkeltették az érdeklődésemet. Meg kell, hogy mondjam, van tehetséged. Te magad írtad a dalokat? - Nem teketóriázott. Azonnal a lényegre tért. Persze mindenkit lesokkolt a dolog, ugyanis idő közben mindannyian a nappaliba gyűltünk össze. Shawn tért magához először.

- Köszönöm, uram. Igen én írtam a dalokat és Jasmine készítette a klipeket. Valamint az új dalom zenéjét közösen hoztuk össze. - Átkarolta a vállam és magához húzott. Nagyon jól esett, hogy engem is megemlített.

- Máris van egy harmadik? Elképesztő. - Elismerően nézett ránk, majd újult erővel tért a tárgyra. - Nos, azért jöttem, hogy szerződést ajánljak. Az Island kiadó nagyon örülne, ha csatlakoznál hozzánk. - Biztatóan az engem ölelő fiúra mosolygott. Nekem a padlón koppant az állam. Nem meg mondtam, hogy fel fogják fedezni?

- Öhm... Átgondolhatom? - Shawn bizonytalannak látszott. Dereka köré fontam karjaim, hogy érezze, én mellette állok, döntsön bárhogyan.

- Persze. Egy hétig a városban leszek. Itt a telefonszámom. Hívj, ha sikerült dönteni. - Egy névjegyet nyújtott felénk. Mivel a barátom nem nyúlt érte, így én vettem át. - Hidd el, hogy nagy jövő áll előtted, mint énekes. A döntés csak a tiéd. Én megadtam a lehetőséget. - Ezután felém fordult. - Nagyon tetszettek a klipek kivitelezései. Te is tehetséges vagy. És ahogy a barátod mondta, biztosan a zenéhez is értesz. Elég jó lenne a hangod egy énekes karrierhez?

Nem tudtam válaszolni, mert Shawn megelőzött.

- Angyali hangja van, csak szégyellős. Pedig nagyon tehetséges. - Rám mosolygott, de én nem viszonoztam.

- Shawn közelébe sem érek.

- Dehogynem. Csak kicsit több önbizalomra lenne szükséged. - A szobában mindenki helyeslően bólogatott, én pedig elpirultam. Persze továbbra sem hittem el.

- Ha egyszer mégis énekes szeretnél lenni, akkor engem keress fel először, ha kérhetem. - Andrew rám mosolygott, majd elköszönt és elment.

Manuel átölelte felesége vállát, majd a fia szemébe nézve így szólt. - Mi nem szólunk bele a döntésedbe. Bízunk benned. Csak annyit szeretnénk, ha szólnál nekünk, mielőtt telefonálsz.

- Természetesen - mondta legjobb barátom, majd megölelte őket. Ezután a kezemet megfogva a szobájába vezetett. Út közben elmentünk Aaleyah előtt, aki még mindig lesokkolva állt a nappali ajtajában.

A szobába érve befeküdtünk az ágyba. A sztárocskám rögtön magához húzott.

- Szerintem hétvégén csináljuk meg a klipet, azután pedig felhívjuk Andrewot, hogy hogyan döntöttél. - Felnéztem az arcára, ő pedig bólintott. - Már tudod, hogy mit szeretnél?

- Nem. Fogalmam sincs.

- Nem szeretem ezt mondani, de megmondtam - vigyorogtam a képébe, mire felnevetett.

- Ha igent mondok neki, akkor is mellettem állsz majd? - kérdezte mélyen a szemembe nézve.

- Hülye kérdés - jelentettem ki, mire halványan elmosolyodott. - Még szép. Életed végéig a nyomodban leszek és le sem fogsz tudni vakarni.

- Egy igazi mázlista vagyok. - Könnyű csókot nyomott a homlokomra.

Megijedtem a rajtam eluralkodó érzésen, ugyanis többre vágytam. Inkább gyorsan a mellkasára hajtottam a fejem és szorosan hozzá bújtam, nehogy valami meggondolatlant tegyek.

Bár még korán volt, de ahogy ott fekve az oldalamat és a hajamat simogatta, elnyomott az álom.

Amikor azt mondtam neki, hogy le sem tud majd vakarni magáról, azt halálosan komolyan gondoltam. Azonban tévedni emberi dolog. Sajnos elképzelésem sem volt, hogy mik állnak még előttünk. Talán akkor nem lettem volna annyira biztos abban a mondatban.