58.
-Kivel találkozunk most?-fordult felém April.
-Emlékszel még Bruce bácsira?-kérdezte Nat velünk szemben.
-Ő nem Bruce bácsi Nat néni! Ő a Hulk!-örvendezett mikor Bruce belépett az étterembe. Amíg jött felénk, gyorsan lepakolták a rendelésünket majd töltöttek nekünk italokat. Bruce megfogott egy széket majd leült mellénk.
-Sziasztok!-köszönt-Nézzenek oda! Milyen nagyra nőttél April!
-Szia Hulkie!
-Hulkie?-lepődtem meg.
-Ezt a múltkor beszéltük meg egymással! Én vagyok Hulkie míg ő Aps...-magyarázta majd pacsizott vele-Ezt ti rendeltétek mind?-nézett a kaja mennyiségére.
-Neked rendeltük!
-Az nagyon jó, mert éhen halok!-kezdett el enni mire mi csak bámultuk őt. Evett, evett és evett! Nem is értettem, hogy hogyan nem lehet még rosszul ekkora kalória bombától...-Ne már! Miért csak én eszem? Kóstoljátok meg! Egyetek belőle!
-Most totál összezavarodtam!-jelentette ki Scott.
-Zavaros időket élünk!
-Ohh, nem! Nem! Nem! Nem! Nem így értettem!
-Világos!
-Nem, én nem!
-Vicc volt-kuncogott-Tudom, hogy durva! Elkezdtem pólóban járni...
-Igen... Mi? Hogyan? Miért?
-Öt éve a földbe döngöltek minket... Csakhogy nekem volt a legrosszabb! Kétszeresen vesztettem... Előbb Hulk-ként majd Banner-ként. Aztán mind vesztettünk!
-Senki se hibáztatott téged!-ellenkezett Natasha.
-Én igen! Úgy tekintettem Hulk-ra, mint egy betegségre, amiből ki kell gyógyulnom... Aztán végül rájöttem, hogy ő a gyógymód! Másfél évet töltöttem a laborban. Sikerült az IQ-t és az izmot összegyúrnom! És most nézz rám! Ez ám a tuti kombó!-mutatott magára mire megjelentek mellette a gyerekek.
-Bocsánat Hulk bácsi-szólalt meg a lány.
-Igen?-fordult felé.
-Szabad egy fotót?
-Ez csak természetes picurka! Gyertek közelebb! Lekapnál?-kérdezte Scottól mire a gyerekek megbámultak engem.
-Veled is csinálhatunk egy képet Tyr?-jött mellém a kisebbik fiú mire lefagytam-Nagyon menő istennek tartalak!
-Köszönöm szépen! Akkor Banner szoríts helyet!-húzodtam mellé majd Scottra néztünk.
-Mondjátok, hogy Hulkie!-vette le Banner a szemüvegét majd átkarolt engem.
-Hulkie!-mosolyogtunk majd Scott le is fotózott minket.
-Sikerült?
-Klassz lett!-mondta Scott majd nyújtotta a telót-Velem is akartok egyet? A Hangya vagyok...-mutatkozott be mire mindenki csöndbe lett-Hulk rajongók... Nem ismernek meg a ruha nélkül!
-Azt akarja, hogy vele is fotózkodjatok-fordult feléjük Banner-Rosszul esik neki!
-Nem szeretnénk-távolodott a kisebbik fiú.
-Mondja is, hogy nem szeretné!-esett le Lang-nek-Ne aggódj! Úgy se fontos!
-De... De...
-Nem akarok fényképezkedni! Bocsánat! Nem fontos!
-Látom rajtad, hogy rosszul esik!
-Fogd a szaros telódat!-parancsolta majd elvette a nagyobbik fiú majd el is mentek.
-Ugyan, tök poén volt! Hulk a sztár!-mondta mire a gyerekek beálltak vele a szokásos pózba.
-Bruce!-szólt neki Steve.
-Király!
-Bruce!
-Hallgassatok anyátokra! Mindig igaza van!
-Koncentráljunk!
-Jól van! Szóval vissza akartok utazni az időben? Nem is tudom... Sajnos nem ez éppen a szakterületem!
-Hát, ez is sikerült!-jelentette ki Nat-Emlékszem, hogy volt amikor lehetetlennek tűnt!
-Segítenél nekünk Bruce bácsi?-kérdezte April.
-Persze Bogaram! Segítek!
-Na jó! Én sem vagyok egy nagy zseni-kezdtem-De amennyit tudok, segítek! Gyorsan átolvasok pár könyvet így képbe leszek!
-Lehetetlen, hogy ilyen gyorsan megtanuljad!-hitetlenkedett Lang-Nincs olyan ember!
-De anya egy isten!-javította ki April mire elégedetten hátradőltem.
-Figyu April... Tudom, hogy ilyen korban a kislányok szuperhőse a mamájuk, de azért nem kell túlozni!
-Tényleg egy isten...-helyeselt Bruce.
-Mi?-lepődött meg mire Nat-re és Steve-re nézett-Ez most komoly?
-Az...-kuncogtam.
-Olyan isten, mint Thor? Mint a hatalmas Odin?
-Igen, olyan!
-Uram isten! Azta! Erről nem is tudtam!
-Mert amikor harcoltál pár éve Steve-vel, én éppen Asgardban voltam!
-Asgardban? Ez űber király! És én meg azt hittem, hogy olyan vagy, mint Natasha...
-Itt ülök veled szembe-motyogta Nat.
-Most már megértem, hogy miért voltál te is benne a képbe!
-Szétromboltuk Asgardot!-pacsiztam Bruce-szal.
-Visszatérhetünk a lényegre?-nézett körbe Steve mire mindenki komoly lett-Mikor tudunk kezdeni?
-Egyből! Akár már most!-válaszolt Bruce.
-Először edd meg a kajád! Utána akkor egyből neki is állunk!
-Rendben!
(...)
-Oké! Figyelem!-ment Bruce a géphez-Időutazós teszt egy! Scott! Indítsd be a furgonos izét!-parancsolta mire kinyitotta a kocsi hátulját így bekapcsolt a gépezet.
-Azta!-ámult April-Ez nagyon állat!
-Megszakítók rendben!-csatlakozott Steve is-Vészhelyzeti generátorok készenlétben!
-Jó, mert ha elszáll az áram nem akarom, hogy Hangyácska az '50-es években ragadjon!-mormogta a végét Banner.
-Micsoda?-ijedt meg Lang.
-Csak viccelt!-helyesbítettem-Ne mondj ilyeneket!-néztem Bruce-ra.
-Ez csak egy rossz poén volt!-vallotta be mire Scott bólintva odament a kocsihoz.
-Vicceltél, ugye?-suttogta Nat.
-Halvány gőzöm sincs! Nem tudom! Hisz időutazásra készülünk! Vagy az egész egy vicc, vagy pont, hogy nem az! Minden oké!-mosolygott Lang-re-Vedd fel a sisakot! Scott! Egy hétre visszaküldelek! Egy óráig bóklázhatsz és tíz másodperc múlva visszahozlak! Érted?
-Világos, mint a vak ablak!-értett egyet.
-Sok sikert Scott!-vettem April-t az ölembe.
-Menni fog!-állt mellém Steve is.
-Így van! Megoldom Amerika Kapitány!-helyeselt majd beszívta a gépezet.
-Visszaszámlálás!-nyomkodott valamit Bruce-Három, kettő, egy-számolt vissza majd megnyomta a gombot. Lang vissza is jött egyből... Csak a tinédzser korában.
-Srácok!-nézett végig rajta-Itt... Itt valami nem stimmel!
-Mi történt?-adtam át April-t Steve-nek majd odamentem Bruce mellé. Bruce motyogott valamit majd nekiállt megoldani.
-Scott?-kérdezte Nat.
-Persze, hogy én vagyok!-válaszolt majd be is szívta megint a gépezet.
-Várjatok egy kicsit!-állt fel Bruce majd Lang megint visszatért. Csak most nyugdíjas korban.
-Ohh! Jaj, a hátam-panaszkodott.
-Ez meg mi?-értetlenkedett Steve is.
-Várjatok megnézek valamit!-mozgolódott Banner.
-Jó, jó, jó!-tette le April-t-Vissza tudod hozni?
-Azon vagyok!-idegeskedett mire megütlegelte a gépet így a nyugdíjas Scott-ból baba Scott lett.
-Ez egy baba!
-Ez Scott!
-Baba korában!
-Majd felnő!
-Felnőttként kell!
-Ha szólok akkor csapd le az áramot-kérte Nat-től.
-Jézusom-mormogta majd elment.
-Most inkább én!-vettem át Bruce-tól a helyet és átkapcsoltam a polaritásokat-És lekapcs!-emeltem fel a kezem mire Natasha el húzta a kart így megnyomtam a piros gombot. Scott megjelent megint, de most már a rendes korában.
-Asszem' valaki bepisilt...-szólalt meg-
-Jaj, istenem!-nyugodott meg Natasha.
-De nem tudom, hogy a csecsemő énem, vagy a trotyos énem... Vagy a mostani énem...
-Időutazás!-örvendezett Bruce mire mindenki komolyan ránézett-Mi van? Szerintem ez egy óriási siker!-jelentette ki mire Steve kisétált.
-Ez...-kezdte April-Az óriási!-ugrált örömében.
-Te tényleg olvastál könyveket erről?-fordult felém Bruce.
-Fotógrafikus memória...-vontam vállat majd én is elindultam April-lel a konyhába.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top