-Kree... Mit keres egy Csillagosztagos gép itt...
-Nem hallottatok róla valahonnan esetleg?-hozta fel Mordály.
-A Csillagosztag nem ismert itt a Földön... Viszont Fury ismerte! És kommunikált vele! Lehet, hogy nem csak most...
-Túl sok ebben a lehet!
-Én már hozzászoktam...-vontam vállat majd elővettem egy dobozt.
-Mi ez?
-Fury jegyzetei...
-Hogy mi?-lepődött meg Natasha.
-Elmentem múltkor a lakására. Nem találtam semmilyen aktát, de a jegyzeteit elhoztam. Hátha van benne valami!
-Ismerős ez a jel...-kezdett el kutatni Nat.
-Mi?
-Ez a csillag...-mutatott a gépre-Mintha Fury egy barátjának nevezte volna...
-Egy barátjának?-ismételte Steve-Szóval szövetséges?
-Egy régi barátnak nevezte, akivel volt egy közös esetük...
-Nem mesélt még neked valamit?-néztem Natasha-ra-Hogy hogyan találkoztak?
-Valami Pegazusról is volt szó...
-Pegazus? Azt nem... Várjunk! A Pegazus az a légihaderőnek és a NASAnak a közös projektje... Ha tényleg szóba került ez, akkor megvan a válasz, hogy hogyan találkozhattak!
-Eléggé abszurd, hogy az űrben találkoztak, és pár perc alatt haverok lettek-mormogta Mordály.
-Akkor egyetlen esélyünk van! El kell menni a Halara!
-Te megvesztél?-akadt ki az állatka.
-Most miért?
-Te bemennél a kree erők bugyrába? Az összes Csillagosztag szívébe? Ez egyenlő az öngyilkossággal!
-Miről beszél?-állt fel Steve.
-A kreeknek van egy-két tulajdonságuk... És elég sok pletyka terjed, hogy miket szoktak csinálni az árulókkal vagy ellenséggel...
-Például?
-Kitépik a szívét-kezdte Mordály-Míg él...
-Kitépik a gerincét...-folytattam.
-Sorra levágják lassan a végtagjait majd végül szíven szúrják...
-Meg a torkán lenyomnak egy csövet és azzal egy maró hatású anyagot juttatnak be a szervezetét...
-Azok nem a skrullok?
-Nem, azok kedvesek!
-A skrullok?
-Igen! Voltam egyszer náluk és kedvesen fogadtak és még vacsorára is marasztaltak!
-Akkor a kreek mindenkit átvertek a skrull néppel kapcsolatban!
-Szokásuk!
-Úgy, hogy mi is értsük!-szólt közbe Natasha.
-El kell mennünk a Halara!-fordultam feléjük-Meg kell tudnunk, hogy kik voltak mostanában Csillagosztagosok! Aztán meg reménykedünk, hogy kapcsolatba tudunk lépni vele! Ha tényleg Fury barátja volt, akkor szövetséges!
-Ott volt New York, Sokovia...-gondolkozott Nat-Miért most hívta?
-Mert a Földnek ott voltak a Bosszúállók...-válaszoltam miközben a fejemet lehajtottam-Fury nem volt hülye! Tudta, hogy képesek vagytok legyőzni Ultron-t és Loki-t a seregeivel együtt! És mivel látta, hogy vesztettünk... Hívta őt! Fel kell készülnünk, hogy ki ő! Elmegyek a kreekhez! Mordály?-fordultam felé.
-Egy-két fegyvert ellophatnánk...-magyarázta majd mellém jött.
-Akkor menjünk Thor-ért!-indultam ki.
-És ő hol van?
-Hol máshol lenne, mint a konyhában?-tettem fel ironikusan a kérdést mire beléptünk-Sógor!
-Kedves rokon!-köszönt teli szájjal.
-El kéne vinned valahova minket...
-De épp eszek!
-Egész nap eszel!
-Asgardi vagyok!
-El kell mennünk a Halara! Elvinnél minket?
-A Halara? Ez veszélyesen hangzik! Mikor megyünk?-kuncogott majd fel is állt.
-Ezzel kellett volna kezdened!-mormogta Mordály majd Thor magához hívta a vihartörőt és mellénk állt.
-Akkor menjünk!-emelte fel a fegyvert majd a szivárvány-híd megnyílt és beszippantott minket.
Csak repültünk, repültünk és repültünk míg ki nem rakott minket a Bifröst. Elindultunk a hadtest épülete felé. Próbáltuk nem feltűnően csinálni, de mivel a bőrünk színe nem volt kék, kisebb esélye volt annak, hogy kreenek néznek minket. Igaz, vannak fehérbőrű, kree származású, de nagyon kevés. Az épület előtt megállított minket két harcos. Szépen sorba beálltunk majd farkasszemet néztünk egymással. Thor megindult, de visszahúztam. Az baloldali katona szemébe néztem és rákoncentráltam. Csak néztem jó pár pillanatig, de végül súgott valamit a társának és beengedtek minket. Bementünk majd az ajtó bezáródott mögöttünk.
-Nagyon imádom a képességeidet Bonnie!-kuncogott Mordály-Terv?
-Beszélni fogok a Legfőbb Inteligenciával!-indultam el arra.
-Ez biztos jó ötlet?-szállt be Thor is.
-Akár nem jó, akár jó... Más választásunk nincs!
-Az Inteligencia a tudatalattidba belefolyik és a számodra legfontosabb emberként jelenik meg... Készen állsz?
-Nem tud engem semmi se meglepni! Képbe vagyok ki számomra a legfontosabb!
-Biztos ne menjek én?
-Nem akarom, hogy a gyász jobban gyötörjön! Megyek én! Megszoktam, hogy mindenki meghal! Könnyebb lesz nekem!
-Ha bármi baj van! Jelezd, és kihozlak onnan!-fogta meg a vállamat amikor odaértünk.
-Rendben!-álltam a mezőre amiből nyúlványok jöttek ki és a testembe fúródtak-Hát ez undorító!-csuktam le a szemem majd bekerültem az Inteligenciához. Megjelent előttem egy nagyobb fénycsóva majd ott a padló is elkezdett hullámzani és egy ember alak kezdett látszódni. A szememhez tettem a kezemet, napellenzőként, de nem nagyon volt hatásos... Így is, úgy is megvakultam!
-Bonnie!-szólalt meg mire ránéztem.
-Szóval Peggy néni az az ember, akire nagyon felnézek és szeretek?-néztem végig a társamon.
-Ohh! Lehetnék akár egy veterán katona...-változott át a papám formájára-Vagy akár egy asgardi herceg-vette fel Loki kinézetét-Akár a Föld egyik legnagyobb hőse...-folytatta mire Steve alakját vette fel.
-Jó! Értem!
-Miben segíthetek?
-Nem változnál vissza Peggy nénivé? Jobban tetszettél úgy!
-Egyre jobban vonz ez a karakter...-vont vállat.
-Nem is csodálkozom! Egyébként! Szeretnék kérni egy szívességet!
-És mi lenne az?
-Van nálunk egy gépezet... És a gépen a Csillagosztag logója van! Nem tudod, hogy hogyan kerülhetett egy ilyen gép a CR53-ra?
-Nem tudom... Viszont! Volt egy csata a CR53-nál jó húsz éve!
-És mit tudunk arról?
-Az egyik harcosunk elárult minket...
-Kik voltak akkor Osztagosok?
-Vers, Korath, Minn-Erva, Yon-Rogg, Att-Lass, Bron-Char és Soh-Larr. Ők voltak a fők! Ők csatáztak a CR53-nál...
-Van valamelyiknek köze a bolygóhoz?
-Versnek...-jelenítette meg a képét.
-Rendben! Köszönöm!
-Várj még!
-Igen?
-Hogyan lehet, hogy két embert szeressél? Nagyon sok ember ágyába másztam már be, de egyiknek se volt ilyen baja!
-Isten vagyok... Máshogy működik a szervezetem!-fordultam el.
-Nem is akarod, tudni biztosra, hogy a vőlegényed halott-e?
-Tudom!-néztem vissza-A vőlegényem halott! Tudom, mivel érzem, hogy hiányzik egy részem! És az a rész az ő volt! Ha élne, ez a rész betöltődne! Szóval nem kérdezek olyat, amit tudok magamtól is!
-A katonát miért szereted?
-Belemásztál az agyamba, mindent tudsz rólam!
-Nem... Ezt nem tudom megoldani! Mintha minden a Kapitányhoz húzna, de mégis az istent jobban szereted, de igazából ugyanannyira szereted a katonát is, de benned van a tudat, hogy megbántottad és nem érdemled meg. Ez elképesztő!
-Hagyjuk inkább!
-Ne! Ez csodás!-jött mellém majd megfogta a fejem, erre többmilliós kép ugrott be elém Loki-val és Steve-vel egyszerre. Csak ez ment percekig míg el nem engedte a fejemet. Összeestem majd a fejemhez kaptam.
-Mit tettél?
-Kitártam az elmédet...
-Te szörnyeteg!
-Legközelebb nem törsz be az épületbe és manipulálod az őröket, mint a vőlegényed!-mosolyodott el és kiléptem. Thor elkapott, hogy nehogy összeessek. Vettem egy mély levegőt majd Thor lerakott a földre.
-Vissza kell mennünk a Földre!-néztem rá.
(...)
-Na emberek!-mentem be a laborba mire mindenki szembefordult velem-Na jó! Nem kell tovább keresni, akivel Fury beszélgetett-láttam meg a személyt majd közelebb lépett hozzám-Ha jólt tudom Vers...-emeltem a kezem.
-Carol Danvers!-helyesbített-A kreek átvertek és én meg rájöttem, hogy valójában ők a gonoszok...
-Carol Danvers... Danvers... Dan... A Pegazus egyik pilótája! Kapitány!-biccentettem.
-És...
-Bonnie Stevens százados!-ráztam vele kezet-Jordánia... Vagy Tyr, a háború isten... Nekem édes mindegy!
-Stevens!-bólintott majd egymás mellé álltunk-Valaki elmesélné, hogy mi történt?-nézett körbe.