-Bonnie!-szólt utánam Thor-Mit keresel itt?
-Hiszen már elmondtam...-tereltem a témát amikor beértünk a Bifröst épületébe.
-Az igazat, légyszíves!-fogta meg a karomat, hogy felé forduljak és a szemébe nézzek.
-Oké!-vettem mély levegőt-Nincs mit titkolni tovább! Huszonöt éve a sógornőd vagyok!
-Hogy mi? Te és Loki? Már huszonöt éve?
-Igen! Ma van az évfordulónk és ezért néztük meg a darabot...
-És Steve? Hiszen összejöttetek két éve!
-Nekem négy éve, amikor bevettetek a csapatba, Loki parancsot adott...
-Istenem Bonnie!
-Vissza kellett szereznem a jogart. De az tönkrement... Utána elvileg el kellett érnem, hogy Steve belém szeressen... Ez is megvolt. Csak én is szerelmes lettem... De ő ezt nem tudja! Ultron után mi elmentünk Steve-vel kicsit kikapcsolódni... Viszont Loki álcázta magát a bejárónőnek. Lebuktunk! Steve kiakadt... Engem meg kirúgott a csapatból.
-Mire volt ez jó?
-Azt hittem, hogy jól cselekszem... De Steve ráébresztett, hogy rossz úton járok. Nem tettem semmit! Loki-nak hazudtam és Steve-vel éltem boldogan... Egy szörnyű lény vagyok! Viszont már lassan két éve itt élek... Kibékültünk Loki-val...
-És most mi van a Kapitánnyal?
-Mi lenne? Szétszedte Stark-kal a csapatot! Most a Föld egyik legkeresettebb bűnözője!
-De még mindig szereted!
-Próbálom elfelejteni... De nem megy! Miközben néztem a darabot, az cikázott a fejembe, hogy mit csináltunk ketten akkor, amikor az történt!-temettem a tenyerembe az arcom.
-Huhh! Hát ez most fáj!
-Mi?-néztem rá.
-Hogy Loki előbb fog megházasodni, mint én!-pillantott a gyűrűre.
-Ohh...
-Mehetünk!-ért be Loki a Bifröstbe.
-Mi tartott ennyi ideig?-fordult felé dühösen Thor, de Loki csak fintorgott egyet majd rám nézett.
-Tiéd a trón ameddig mi távol vagyunk!-fogta meg a kezem.
-Siessetek vissza!-pusziltam meg majd Skurge megnyitotta a portált és elmentek.
-Hívjak egy lovat önnek?-fordult felém Skurge.
-Sétálok egyet! De köszönöm! És Skurge!
-Igen felség?
-Takarítsd fel a padlót különben elveszem a midgardi fegyvereidet!
-Honnan tudta?
-Midgardi vagyok... Azt hiszed, hogy nem ismerem fel a gépfegyvereket, amiket elloptál a bolygóról?
-Sajnálom felség!
-Takaríts Skurge!-mentem ki.
Szépen visszasétáltam a palotába majd bementem a trónterembe. Leültem a trónra majd megigazítottam a szoknyám. Jó érzés elfoglalni ezt a helyet. Azzal, hogy itt ülsz már egyből felelősséget érzel... Próbáltam kényelmesen ülni, de rájöttem, hogy ezt a trón ki van kopva...
-Kér valamit asszonyom?-jött hozzám az egyik szolga.
-Nem, köszönöm!
-Küldj egy őrséget a Bifrösthöz-hallottam meg Loki hangját a fejemben.
-Őrség!-szólaltam meg mire megjelentek-A Bifrösthöz menjenek a lehető leggyorsabban! Most!-parancsoltam majd elfutottak-Hol van a küldönc?-néztem körbe.
-I... I... Ittvagyok felség!-emelte fel a kezét-Segíthetek valamiben?
-Hívd össze a hadsereget! De azonnal, és a palota előtt gyülekezzenek! Érzem, hogy valami baj lesz!
-Értettem felség!-rohant el.
Gyorsan bementem a szobámba majd áthúztam a páncélomat és a kardod meg a jogart elhelyeztem a tokjukba. Kimentem az erkélyre majd néztem a jelenetet. Egyből felismertem az ellenfelet. De akkor az azt jelenti, hogy Odin halott! Ha Hela kijutott a börtönből, akkor csak ez lehet! De akkor hol vannak Loki-ék? Ahogy gondolkoztam meghallottam Hela hatalmas beszédét. Elpusztította a hercegeket... Hirtelen gombóc keletkezett a torkomban és a sírás kerülgetett.
-Loki! Loki, hallasz engem?-makogtam már szipogva.
-Élek drágám!
-Hála istennek!-fújtam ki a bennem marad levegőt-Hol vagy?
-Sakaaron... Ott mi van?
-Hela most készül megküzdeni a sereggel!
-Ne add a hőst légyszíves! Nem veszíthetlek el!
-Siess vissza!-jelentettem ki majd észrevettem, hogy elkezdett Hela harcolni.
Csak sorra ölte a katonákat így gyorsan a trónhoz siettem. Odaálltam a trón elé majd készenlétben vártam. Az ajtót hirtelen becsapták és berepültek rajta a holttestek.
-Azt hiszem nem találkoztunk!-indultam el Hela felé-Bonnie Stevens! Midgardi származású és asgardi hercegnő...
-Ne is mondd! Thor?
-Loki...-vontam vállat-Látom Skurge-t beszervezted!
-Tán baj van ezzel?
-Annyi, hogy kelleni fog még egy segéd!
-Szóval a legközelebbi alkalommal hátba is szúrod a párodat... Tetszik!-mosolyodott el-Nagyon bírlak!
-Mindig is csodáltalak...
-Nyali!-szólt be Skurge mire ránéztem így magába folytotta a többi szót.
-Miért csak te emlékszel rám?-csodálkozott Helga-Senki se tanult történelmet?-nézett fel mire mi is követtük a tekintetünkkel. A plafonon lévő festményeket nézte-Nézzétek a sok hazugságot! Kelyhek és kerti mulatságok? Békeszerződések?-akadt ki-Odin... Büszke volt a birodalmára, de szégyellte ahogy hozzájutok!-mesélte mire karokat lőtt a mennyezetre így a tető ránk szakadt. Egy helyben álltam komolyan, hogy ne mutassam ki a félelmet, de alapból belül rettegtem. Újra felnéztünk és teljesen más képeket láttunk meg-Megállíthatatlanok voltunk... Én voltam Odin fegyvere birodalmunk hódító útjai során. Lassanként az összes többi birodalmat elfoglaltuk... Ám ekkor, pusztán azért, mert az én terveim nagyratörőbbek voltak, Odin száműzött... Fogságba vetett rács mögé, mint egy állatot! Azelőtt Asgard harcosait tisztelték, hősként temették el őket éppen itt a palota alatt!-indult el mire Skurge rám nézett.
-Nagyon ijesztő-vallotta be.
-Csak kövesd szó nélkül és nem lesz bajod-mentem Hela után.
Ahogy követtük, valahogy lejutottunk a fegyverterembe. Skurge kinyitotta nekünk az ajtót így biccentve egyszerre mentünk be Hela-val. Lesétáltunk a lépcsőn majd egyre jobban vizsgáltam az istennőt.
-Odin kincsei...-nézett körbe Skurge.
-Utánzat-lökött le egy aranykesztyűt kövekkel együtt-A legtöbb dolog idebent utánzat!-ment tovább-Vagy gyenge...-nézett a jégóriások fegyverére amikor elment mellettük. Szóval az a kis fagyasztó dobozka gyenge? Oké!-Kisebb, mint gondoltam!-jegyezte meg Surtur koponyájánál-Ez nem is rossz!-mutatott a Tesseractra-Ahh, de ez!-ámuldozott majd a tűzhöz ment-Az örök láng...-állt meg előtte majd a tenyerével belenyúlt és emiatt egy kisebb tűz keletkezett a kezén.
Teremtett egy hatalmas baltát majd elkezdte szétverni a parkettát. Egy hatalmas lyuk keletkezett ott így nyeltem egy nagyot.
-Szeretnétek látni milyen az igazi hatalom?-kérdezte majd beugrott a lyukba.
Csak zuhant és zuhant... Egy ideig láttuk még a láng fényét, de a végén olyan mélyen volt, hogy csak egy apró pontot lehetett észrevenni. Oda-vissza sétált a mozgás alapján majd hirtelen minden zöld színű lett és hangok hallatszottak lentről. Megijedve tekintettem Skurge-re, aki talán még nálam is ijedtebb volt.
-Most már ijesztő-helyeseltem mire bólintott.