-Szép napot!-jött velem szembe a Kapitány-Nem láttam reggel!
-Korán bejöttem!
-Értem!
-Egyébként, faragatlan voltam tegnap! Nem kérdeztem meg, hogy mennyivel tartozom!
-Ugyan! Egy helyre mentünk! Nem kell fizetnie!
-De én szeretnék beszállni a benzin költségbe!
-Tényleg nem szükséges!
-Akkor mi lenne ha ma átjönne vacsorára?-kérdeztem mire meglepődött-Azt már elfogadja?
-Maga tényleg nagyon akar osztozkodni a költségeken!
-Ha nem engedi, hogy fizessek, akkor már egy vacsorára had hívhassam el? Nagyon jól mozgok a konyhába!
-Na ne mondja!
-Mit szól? Este hét?
-Megbeszéltük!-mosolygott rám majd továbbment.
Elindultam az irodám felé amikor észrevettem, hogy mit néznek az ügynökök. A jóságos életbe! Gyorsan megfordultam majd Rogers után sprinteltem. Szépen futottam a folyosókon keresztül néha fellökve egy-két társat. Amikor végre megláttam az aranyló haját, rányomtam a sprintre.
-Kapitány!-szóltam neki mire elkezdett forgolódni-Kapitány!-értem a tömeghez, mire a lift kinyílt és Rogers-t konkrétan betolták az ügynökök.
Megfordult és észrevett. Mutattam neki, hogy sürgős, de nem tudott kiszállni. Megszólalt a csipogóm. Következő szint. Gyorsan a betörtem a lépcsőházba és felcsörtettem a következő szintre. Kiértem a lift elé majd elővettem a tabletem.
-Mi történt?-jött ki Rogers a felvonóból.
-Megtámadták Londont!-mutattam meg neki a tabletemen az élő közvetítést.
-Támadó?-kérdezte amikor elindultunk a gépekhez.
-Valamilyen űrlény... Azt mondják, hogy egy sötét tündér, akinek a neve Malekith, de azokat a lényeket Borg asgardi király kiírtotta...
-Nem úgy tűnik! Ki van ott?
-Thor. És elvileg Jane Foster, Eric Selvig és Darcy Lewis társaságában...
-Kik ők?
-Tudósok. Jelenleg a konvergenciát tanulmányozzák...
-A mit?
-A kilenc birodalom együttállását. Ilyenkor láthatatlan portálok jelennek meg mindenhol és másik birodalomba vezet...
-Honnan tud ennyit?
-Tanultam az iskolában... Egy mesekönyvből!
-Értem! És a könyv elmondja, hogy mit akarnak ezek a lények?
-Az örök sötétséget... Van egy elem, az Aether, ami által képesek létrehozni, de azt az asgardiak elrejtették.
-Úgy tűnik megtalálták...-adta vissza a gépemet majd felmentünk az egyik repülőre.
-327-es gép! Nincs engedélye a felszálláshoz!-szólalt meg a rendszer mire leültem a pilótaülésbe.
-Itt Bonnie Stevens hatos szintű ügynök és Bosszúálló!-vettem fel a fülest-Amerika Kapitánnyal engedélyt kérünk a felszállásra, hogy segíthessünk Thor-nak!
-Nick Fury megtiltotta!
-Mi? Nem tilthatja meg! Megtámadták Londont!-indultam el.
-Asszonyom! Azonnal álljon le!
-Itt Steve Rogers!-ült le mellém a Kapitány-Kapcsolja nekem Nick Fury-t!
-De...
-Ez parancs volt ügynök!
-Tessék!-vette fel Fury.
-Uram, megtámadták Londont! Engedélyt kérünk, hogy segíthessünk Thor-nak!
-Kapitány...
-Fury! Ezek űrlények! Olyan, mint New York! Ha New Yorkot meg tudtuk állítani, akkor ez is menni fog!
-Magánál van Stevens?
-Itt vagyok uram!-szólaltam meg.
-Menjenek! Engedély megadva!-jelentette ki mire felszálltunk.
-Köszönöm!-pillantottam Rogers-re.
-Ugyan mit?
-Maga nélkül nem ment volna!
-Ezek után nagyon jól kell főznie!-kuncogott mire egymásra néztünk.
-Majd meglátja!
-Honnan tudja vezetni a quinjetet?
-Néha kellett Jordániában használni a vadászgépeket...
-Értem!
-Be van kötve?
-Igen, miért?
-Csak úgy!-vontam vállat majd maximum sebességre kapcsoltam.
(...)
-Ez durva volt!-vett egy mély levegőt a Kapitány.
-Azért nem vezetek ilyen rosszul!-mentem ki a gépből.
-Csak túl gyors...-magyarázta majd összeszedte magát-Menjünk tündért ölni!
-Odanézzen!-mutattam az égre-Ez a konvergencia!-meséltem amikor láthatóvá váltak a birodalmakba az átjárók.
-Gyönyörű lenne ha nem kéne ezt most megállítanunk!-indult el majd követtem.
-Végülis, pár ezer év múlva lesz még egy...
-Akkor egy fotót csináljon!
-Ugyan Kapitány! Küldetésre jöttünk...
-Ha nem maga, akkor én csinálok, de az hosszabb ideig fog tartani!
-Na jól van!-vettem elő a mobilom majd nyomtam egy képet és indultunk is.
-Mi a helyszín?
-Azt hiszem az!-mutattam egy fehér épületre, aminél egy furcsa űrhajó volt.
-Futás!-rohant majd követtem.
Picit le voltam maradva mivel azért egy felturbózott embert nehéz utólérni... Ahogy követtem jobban körbenéztem. Elkezdett valami fekete köd keletkezni a hajónál így én megálltam, de a Kapitány belement a sűrűjébe. Valami furcsa szagot éreztem így elővettem a fegyverem. Tisztára olyan, mint New York! Óvatosan odamentem egy kocsihoz majd nekidőltem fedezék gyanánt. Abban a pillanatban, amikor én biztonságban lettem, Rogers kirepült a szürke ködből és elém esett.
-Maga?-kérdeztük egyszerre.
-Én bementem a ködbe a civilekért!
-Én érzem az űrlény szagot!
-A milyen szagot?
-Űrlény!-lőttem le egyet.
-Már értem!
-Jól van Kapitány?-húztam fel.
-Azt hiszem...-nyúlt az oldalához mire észrevettem a sebet.
-Ez csúnya!
-Nincs semmi baj!
-Kapitány! Van egy hatalmas sebe az oldalán, plusz még vágások a karján és az arcán!
-Volt háborúban?
-Katona voltam!
-Akkor tudja, hogy a sérülés nem hátráltat...
-Én is ezt a szempontot tartottam lényegesnek! Aztán bőr transzplantáción vettem részt mivel elfertőződött a hegem!
-Jól vagyok! Majd otthon megcsinálom!
-Fogadjunk azt se tudja, hogy van-e otthon magánál elsősegély doboz!
-Kértem volna magától!
-Ahh...-ámultam majd lelőttem még egy lényt-Csillapodik a köd!-néztem arra.
-Csillapodik? Nem azt akarta mondani, hogy eloszlik?
-Nem azt mondtam?
-Azt mondta csillapodik...
-Hoppá!-indultam el a tér felé. Nekidőltem a falnak és úgy mentem tovább. A saroknál megálltam majd kilestem. Gyorsan kiugrottam majd feltartottam a pisztolyomat.
-Úristen!-ijedt meg Jane Foster Thor mellett.
-Üdvözlet!-biccentettem.
-Bonnie Stevens!-nézett rám Thor-Kapitány!-pillantott fölöttem át.
-Mi történt? A sötét tündéreket nem írtották ki?
-Most már de!
-Hogyan találtak ide?
-Asgardban voltak először... Megölték az édesanyámat... És Loki is halott.
-Mi?-akadtunk ki egyszerre a Kapitánnyal.
-Loki meghalt?-értetlenkedtem-Biztos, hogy meghalt? Hiszen ezt hittük tavaly is, erre történt New York...
-A szemem előtt halt meg.
-Ohh! Őszintén sajnálom! Részvétem! A bátyjájáért és az édesanyjáért is!-vettem fel egy szomorú arcot, de belülről majd kicsattantam az örömtől.Meghalt! Végre! Szabad vagyok!
Átkaroltam gyengén a Kapitányt majd felsegítettem a quinjetre. Leültem a pilótaülésbe majd felszálltam. Direkt nem vezettem gyorsan miatta, hogy nehogy rosszul legyen. Amint leszálltunk fél óra után a Triskelion előtt megint átkaroltam majd beszálltunk egy kocsiba. Egyből hazamentünk. Az én lakásomban vezettem a Kapitányt majd leültettem a kanapéra. Hideg vízzel beáztattam egy törcsit majd odamentem az emberhez. Megfogtam az elsősegély dobozt majd kinyitottam.
-Amint láttam a pólója szépen beleragadt a sebébe!-néztem meg.
-Az baj?
-Magának... Tanultam elsősegélyt és a fronton néha beálltam sebésznek is!
-És ez nekem miért jó?
-Próbáltam megnyugtatni, de rájöttem, hogy lehetetlenség, úgy, hogy nem mutatom fel az orvosi diplomámat!-vettem elő az ollót majd körbe vágtam a sebet-Le tudja venni a pólóját?-kérdeztem mire az arcán felfedezhető volt enyhe szégyenlősség.
De azért utána átgondolta, hogy nincs semmi féle hátsó szándékom így levette a ruhát. Picit fájdalmas volt neki, mert alig hallhatóan, de nyögöt egyet. A hideg törölközőre öntöttem betadinet majd hozzátettem a sebhez. Felszisszegett egyet majd hagyta, hogy folytassam. Miután már tiszta volt a seb, elővettem a legnagyobb sebtapaszt majd óvatosan ráraktam. Kitekertem a fáslit és elkezdtem bekötözni. Amikor a hátához értem szinte hozzá kellett, hogy simuljak mert akkora volt a testrésze. Kinézem magamból, hogy a közelség miatt el is pirultam. De nem érdekelt mert folytattam a kötözést. Azután megcsináltam az apró vágásoknál a fertőtlenítést majd felálltam.
-Készen van Kapitány!
-Köszönöm szépen!
-Várjon! Hozok magának egy pólót!-rohantam be a szobámba. Megragadtam apám egyik régi ruhadarabját, amit én pizsamának használtam, majd segítettem belebújni neki.
-Őszintén nem kellett volna ennyit fáradoznia...
-Ugyan! Szétvágtam a pólóját! És nem lett volna jó ha félmeztelenül menne ki a lépcsőházba...
-Az igaz!-bólintott majd beállt közénk a csend-Áll még a vacsi?
-Persze! A salátát már megcsináltam tegnap, de ha mégvárja, hogy kisüssem a csirkét és megcsináljam a pűrét, akkor minden készen lesz!
-Én addig... Jelentek Fury-nak...
-Rendben!-biccentettem majd nekiláttam a teendőknek.

Mindenki élvezze a boldog, pünkösdi napsütést, boldogságot... Meg mindent, amit csak lehet!
Puszcsi:ConnieHolland 😘