-Készen vagy?-jött be Steve.
-Biztos, hogy el akarsz innen menni? Nem csak a múlt elől menekülsz?
-Bonnie, én...
-Te mi?
-Úgy gondoltam, hogy jó ötlet lenne a Bosszállók-toronyba költözni...
-Ahha...
-Ne csináld már!
-Rájöttem, hogy mostanában nem tudok rajtad kiigazodni...
-És miért nem?
-Milyen volt a tegnapi küldetés Sam-mel?
-Szóval tudtál róla...-tette csípőre a kezét.
-Feletted lakom... Szerinted nem hallok én dolgokat?
-Te hallottál mindent?
-Nagyon jól tudsz énekelni! Picit hamiskás, de lehetne fejleszteni...-válaszoltam mire elkuncogta magát-Milyen volt a bevetés?
-New Jerseybe mentünk, egy volt Hydra létesítményhez. De nem találtunk ott semmit...-vakarta meg a tarkóját.
-Hát az baj!
-Tűt keresünk a szénakazalba...
-Miért nem vittél engem is el?
-Ugyan Bonnie! Félig még sérült vagy!
-Teljesen jól vagyok!
-Ahha! Emeld fel a bőröndöt!-mondta mire felemeltem-Ne az épp kezeddel!-szidott le mire letettem majd a másik karommal felhúztam. Felsziszegtem egyet alig hallhatóan majd rámosolyogtam.
-Mehetünk!-fogtam meg a jó karommal a második bőröndöt majd elindultam. Steve elém állt majd nem mozdult onnan.
-Felszakad a heged!
-Ugyan Steve!-nyavalyogtam majd elment előlem és hirtelen a leheletét a nyakamon éreztem.
-Add át a bőröndöket!
-Steve, én...
-Légyszíves!-kérte amikor az ajkát a vállamon éreztem már... Megfogta a fogantyút a kezem mellett. Vettem egy mély levegőt majd elengedtem. Megpuszilta a nyakam majd én kimentem a lakásból és elindultam lefelé.
-Nem is akartál elköszönni?-szólalt meg Sharon.
-Ahogy te sem!-mentem felé.
-Nem szeretek búcsúzkodni...
-Én sem!
-Egész jól sétálsz már!
-Mikor mész Európába?
-Holnap indulok...
-Elviszed Peggy nénit?
-Nem! Azt mondta nem akar elmenni...
-Teljesen megértem!
-Beszéltem azóta Steve-vel....
-És?
-Ahhh... Értelmetlen lenne!
-Tényleg?
-Nem hinném, hogy bármi lenne közöttünk...
-Sajnálom Sharon!
-Ugye most nem fogunk összeveszni, hogy én a CIA-hoz megyek te meg a Bosszúállókhoz?
-Hát...-tettem zsebre a kezem-Őszintén nincs hozzá erőm, de ha nem szólsz közbe akkor felsorolhatom a pro és kontra listát, hogy miért jó ha Bosszúálló vagy...
-Szerintem közbeszólnék...
-Akkor majd máskor!-vontam vállat mire kuncogott.
-Ellentétben velem... Neked talán lenne esélyed nála....
-Nem is tudom! Én és ő? És ha meg is tudja a múltamat...
-Arra célzol, hogy kivel jártál?
-Pont arra!
-Hát... Néha jó valamit elrejteni a múltadból...
-De még meggondolom!
-Szép pár lennétek!
-Majd alakul valahogy!
-Mindig te kapod a jó pasikat!
-Mivel bátrabb vagyok, mint te! Ha egy kicsit, és tényleg csak egy kicsit lennél bátrabb, már rég együtt lennél vele!
-Azt mondod?
-Pontosan! Na nem akarom megváratni őt szóval...-vettem egy mély levegőt mire megölelt.
-Vigyázz magadra!
-Majd még úgyis beszélünk!
-Rendben!
-Örülök annak, hogy újra találkoztunk!
-Én is!-mondta majd elengedtem.
-Szia!-indultam el.
-Jó utat!
-Neked is!
(...)
-Megérkeztünk?-néztem ki.
-Igen...
-Az remek!-szálltam ki-Nagyon kell már pisi...lnem-láttam meg a Stark tornyot-Hát nem így emlékeztem erre az épületre!
-Stark felújította...
-Na nee...-néztem rá mire elröhögtük magunkat.
-Gyere!-ment a csomagtartóhoz majd kivette a bőröndöket.
Kivette mind a kettőt nekem majd megfogtam a húzókájukat és bementünk az épületbe. Beléptünk a liftbe majd felmentünk a hatalmas nappali, nem tudom, hogy minek nevezzem féleséghez. Túl nagy egy nappalihoz... Talán egy bálterem... Vagy nem tudom! Számomra nappali!
-Megjöttetek?-jött le a lépcsőn Stark.
-Nem!-fordultam felé-Mi csak szellemek vagyunk! Te látsz minket?
-El is felejtettem, hogy ilyen vicces vagy!-kuncogott szarkasztikusan majd megölelt-Örülök, hogy megjöttetek!-engedett el majd kezetrázott Steve-vel-Ugye vigyáztál rá?
-Inkább fordítva...-nézett rám Steve.
-A mosdó merre van?-kérdeztem.
-A lépcső alatti folyosó végén jobbra van a női!
-Köszönöm!-mentem el.
Gyorsan beléptem majd elmentem vécére. Istenem, már alig bírtam visszatartani... Miután végeztem, kimentem a mosdóhoz és kezet mostam. Ahogy mozgattam a vállam éreztem, hogy ragad a pólóm a vállamhoz. Odanyúltam és tiszta véres lett a kezem. Levettem a bőrdzsekim majd vécépapírt nyomtam rá a sebre. Visszamentem a nappaliba majd leültem egy kanapéra. Elővettem a táskám és el kezdtem keresni a sebtapaszt.
-Felszakadt?-jött le az emeletről Steve.
-Igen...-válaszoltam mire megtaláltam a sebtapaszt.
-Hagyd!-vette ki a kezemből-Majd én!-térdelt le velem szembe-Bekented betadinenal?
-Nem...
-Akkor az is kell!-állt fel majd elment egy elsősegély dobozért. Visszajött majd elővette a fertőtlenítőt és egy pálcikát-Én megmondtam, hogy ne emeld meg a bőröndöt!
-Én úgy emlékszem, hogy pont te mondtad, hogy emeljem meg...
-De az csak azért, hogy belásd, hogy sérült vagy...
-Honnan tudod, hogy nem akkor szakadt fel a hegem?-kérdeztem mosolyogva mire a szemembe nézett.
-Akkor viszont őszintén sajnálom!-mondta.
-De jókor érkezem!-lépett ki a liftből Natasha.
-Szia!-köszöntünk egyszerre.
-Mi történt?
-Felszakadt a hegem...-vontam vállát mire Steve csúnyán nézett rám-Bocsi!
-Az enyém se gyógyult még meg rendesen...-ment a minibárhoz majd kivett egy sört.
-Délelőtt kezded?
-Soha sincs túl korán...
-Ahha!
-Ti kértek?
-Nem, köszi-válaszolt Steve mire én is ellenkeztem.
-Nem tudjátok, hogy mi a jó!-kapta fel az utazótáskáját majd felment az emeletre.
-Te itt nőttél fel?-állt fel Steve miután befejezte a kötést.
-Igen, miért?
-Én Brooklynban...
-Arra akarsz célozni, hogy vezesselek körbe a városba?
-Aztán meg én téged Brooklynban...
-Melyik Brooklynban? A '45-ös városba vagy a mostaniba?
-Hát majd meglátjuk, hogy mennyit változott!
-Rendben!-álltam fel majd visszahúztam a dzsekimet-Akkor menjünk!
-Most?
-Ugyan már! Mikor máskor? Holnaptól kezdődik a szezon...
-Értem!
-Gyere!-nyújtottam a kezem majd megfogta és elindultunk.
(...)
-Mit csinálsz?-röhögte el magát amikor bementünk egy sikátorba.
-Megmutatom New York leghíresebb épületét!
-Egy sikátorba?-röhögte el magát mire kopogtam.
-Bonnie?-nyitotta ki a csaj az ajtót-¡Es increíble! Hace mucho tiempo que no te veo... (Ez hihetetlen! Nagyon rég láttalak...)-ölelt meg.
-Porque hace un año me mudé a Washington... (Mert egy éve Washingtonba költöztem...)
-¿Por qué? Que hacías allí? (Miért? Mit csináltál ott?)
-Es que soy una Vengadora... (Az van, hogy Bosszúálló vagyok...)
-¿Qué? ¡Es increíble! (Mi? Ez hihetetlen!)
-¿Podemos entrar? El Capitán quiere conocer el edificio... (Bemehetünk? A Kapitány meg szeretné ismerni a helyet...)
-¡Venid! (Gyertek!)-tárta ki az ajtót majd beindult.
-Gyere!-néztem Steve-re.
-Te mióta tudsz spanyolul?
-Régóta...Na gyere már!-fogtam meg a kezét majd behúztam.
-Mi ez a hely?-forgolódott.
-Majd meglátod!
-Ne már Bonnie!
-Nyugi! Jó lesz!-mentem fel a színpadra majd követett.
-Korom sötét van!
-¡Marta enciende la luz, por favor! (Marta, kapcsold fel a villanyt, légyszíves!)-mondtam mire felkapcsolódtak a lámpák.
-Ez egy színház?
-Ez nem egy színház! Ez A színház!
-Miért?
-Mert ez a Broadway...
-Wow!
-Tudom, hogy szereted a színházat... Hát akkor miért ne mutatnám meg a leghíresebbet?
-Ez fantasztikus!-nézett körül-Honnan ismered a nőt?
-Együtt jártunk iskolába...
-Sokat jártatok ide?
-Amióta Marta itt dolgozik...
-Szoktatok táncolni meg énekelni is?
-Néha... Amikor egyedül vagyunk.
-Ez gyönyörű!-nézett hol jobbra, hol balra.
-Brooklynban van ilyen jó hely?
-Nincs...
-Az jó! Mert jobban szeretem a mozit-kuncogtam mire Steve rám nézett.
-Van egy vígjáték... Azt hiszem az a neve hogy Rossz szomszédság...
-Most el akarsz hívni moziba?-tettem keresztbe a kezem.
-Mint barát... Brooklynban az én időmbe jó mozik voltak...
-Ahha...
-Akkor?
-Benne vagyok!
-Ismerek egy jó éttermet is...
-Steve ez már nagyon egy randinak tűnik!
-Nem is! Ez csak egy baráti meghívás! Nem tudom, hogy te miről beszélsz! Vagy talán azt akarod, hogy randi legyen?-sétált hozzám közelebb.
-Ez csak egy baráti meghívás...-válaszoltam mire megtorpant és elmosolyodott-Te fizeted a kaját és én a mozit!
-Úgy legyen!