4.fejezet

-Na milyen újra lóháton ülni Darcy? - fordult a másik lány felé Dory.

Az apja kérésére kilovagoltak. Szintúgy ő kérte, hogy Amulettet vigyék. Hiszen nem volt szüksége azon a napon a lovára. Kerítés javításhoz nem volt szüksége rá. De neki mozognia kellett.

-Elképesztő apukád lova. - simogatott végig a nyakán.
Dory mosolyogva nézte a jelenetet. Mielőtt elköltöztek Darcynak is volt lova. De elkellett adniuk. Egy darabig kutattak utána. Mivel nem hallottak róla semmit az elmúlt években feladták.

-Ugyan már. Az én musztángomhoz Amulett nem a legjobb ló. - forgatta a szemét.
Némileg igaza is volt. Hiszen Csillag az egyik legjobb ló volt a környéken. Az is igaz volt, hogy szerette az apja lovát. De nem szerette ha semmibe veszik az övét. Hisz annyi mindent tett már a farmért.

-Én is azt mondanám. - nevetett fel.
Dory szúrós tekintettel ajándékozta meg. Aztán felcsillantak a szemei. Ahogy neki is régen a szőkének is a kedvenc helye a tó volt.

-Mit szólt, verseny a tóig? - megsem várva a válaszát vágtába ugratta a lovát.
Amulett sem várt sokáig rögtön utána indult. Darcy az elején kissé bizonytalanul ült a nyeregben de aztán belejött és élvezte a lovaglást. Csillag mindig is gyorsabb volt mint Amulett így a szürke musztáng könnyen nyert.

-Na, látod ez hiányzott már nekem.

-Csak nem, nem élvezed a várost?

-Nem.

-Hogy - hogy? Azt hittem, hogy mindig is ezt akartad.

-Nem tudom. Valami visszahúzott ide. Viszont valamit mondanom kell neked.

-Baj van?

-Nos, kinek mi. Anyukád felkeresett.

-Téged? De...de.. miért? Darcy, mondj már valamit!

-Jó..jó nyugi.

-Nincs nyugi! Szóval?

-Vissza jön. Magával akar vinni téged. És tudja, hogy te nem akarsz. Ezért fog mindent megtenni.

-Francba.

-Ja. Én is ezt mondom. Valamit ki kell találnod, különben el visz.

-És mégis mit?

-Mi van a vadlovakkal?

-Mégis mi lenne?

-Segíthetnél a vadló befogóknak. Mi is a neve annak a cégnek?

-Fogalmam sincs. És amúgy is az miért is lenne nekem jó?

-Gondolj már bele. Kiváló nyom olvasó vagy. Segíthetsz vad lovakat befogni. Abból pénzt is kapnál és anyád nem tudna elvinni.

-Eszembe sincs vadlovakat elkapatni.

-Azt mingyárt gondoltam. Persze csak úgy kell csinálnod.

-Ez nem is hülyeség. Darcy óriási vagy. Induljunk vissza. Kell egy terv. - ugrott fel a lovára. A másik lány kicsit lassabban tudott felkászálódni, de aztán hazáig vágtáztak. A lovakat gyorsan leápolták, aztán Dory szobájában ülve ötleteltek. Azonban nem maradt több idejük. Ahogy Darcy mondta megjelent Dory anyukája. Senki sem számított rá így meglepetésként érte őket.

-Mit akarsz itt? - állt meg Wyatt a kocsi mellett. Dory anyukája egy viszonylag magas karcsú nő. Festett szőke haj, drága ruhák és elég hosszú műköröm. Ahogy a lány ránézett a hideg kirázta. Hiába foglalkozik az anyja lovakkal nem tudott volna vele élni. Visszataszítónak találta, hogy mennyit költ ruhákra és egyéb dolgokra. Igaz ő néha mit nem megadna azért, hogy több pénzük legyen, de soha nem ment volna az anyjához.

-Mi lenne ha ezúttal ő döntene? - ajánlotta fel. Azt hitte, hogy a lánya majd a nyakába ugrik hálából, mert érte jött. Ilyenről szó sem volt. Inkább tisztes távolságból nézte. Még csak örülni sem örült.

-Nem megyek sehova. - rázta meg a fejét. A vigyor hirtelen eltűnt az anyja arcáról.

-Mondom máshogy. Most szépen velem jössz.

-Dehogy megyek. Elhagytál minket mert az egyik férfi ajánlott neked sok pénzt. Elmentél vele. Gondolom a pénz miatt még mindig vele vagy. De engem az nem érdekel. Ha akarod ha nem apával maradok.

-Valahogy éreztem, hogy így fogsz reagálni. De ne örüljetek ennyire. Hamarosan vissza jövök. De akkor már veled távozok. - ült be a kocsiba és hajtott el. Dory idegességében az első tárgyba amit talált bele rúgott. Jelen esetben az egy vödör volt. Fújtatva hajolt le, és támaszkodott meg a térdein. Ennyire talán még soha sem volt mérges az anyjára. Elviselte, hogy elhagyta. Elviselte azt is, hogy nem kereste. De, hogy ezek után odament és megfenyegette már sok volt neki. Ezt nem tudta megbocsátani az anyjának. Nem is akarta.

-Hé. - karolta át Max a vàllát. Észre sem vette, hogy a fiú ott volt. Talán látta az egészet. Nem érdekelte. Ő is tudta, hogy Dory anyja milyen. Mindig megszerezte amit akart.

-Minden rendben lesz. Ne aggódj. - ölelte magához. Most talán először fordult elő az, hogy a fiú nem cikizte, hanem teljes mértékben mellette állt.

-Nem. Semmi sem lesz rendben. - fúrta bele a vállába a fejét.

-Hé szépfiú. Majd én. - lökte el Darcy Maxet.

-Figyelj rám. Nem engedjük, hogy anyád elvigyen. Oké? Közösen kitalálunk valamit.

-Oké. Darcy szorosan magához ölelte a lányt. Kiskorúakban ha nem is voltak annyira jóban az iskolában egymásra találtak. Mindketten egyedül voltam. Csak másért. Darcy csak felszínesen volt egyedül. Az apja gazdag volt ezért körbe vették olyanok, akik csak a pénzét akarták. Persze ő erre nem volt vevő. Így talált rá Doryra. Azóta pedig legjobb barátok. Darcy költözése sem állt az útjukba.

-Na gyere. Most szépen elmész zuhanyozni. Nem! El se kezd! Majd én megcsinálom Maxel az esti teendőid.

-Köszönöm. - küldött a másik lány felé egy apró mosolyt. Lassan elvonszolta magát a szobájáig. Kezébe vette a pizsomáját, és egy forró zuhanyt vett. Tíz perccel később kászálódott ki a zuhanyzóból. Gyorsan magára kapta a pizsomáját, és visszaindult a szobájába. Azonban az ajtóban megtorpant. Beszélgetést hallott. Tudta, hogy nem szép dolog hallgatózni, de valami megütötte a fülét.

-Miért van egy olyan érzésem, hogy te nem is Dory mellett állsz? - hallotta meg Max hangját. A fiúnak nagyon hálás volt. Mindig mellette volt. Ő volt az egyetlen a lován kívül akiben vakon megbízott.

-Mert ez nem így van. Én azt akarom, hogy elköltözzön az anyjával. Akkor sokkal többet tudnánk találkozni. A lány sokkoltan hallgatta. Az nem lehet! Darcy ennyire nem lehet kétszínű. Kétségbeesetten kattogott az agya. Vigyáznia kell innentől mit tesz és mit mond.

-Ez egy nagyon önző felfogás.

-Ez van. Itt amúgy sincs jó helye. A lova nem egyszer megakarta ölni. Ott legalább lesz olyan lova aki maximálisan megbízható.

-Csillag is az. Mióta megszelidítette nem egyszer megmentette az életét.

-Hogyne persze. Én mondom az a ló kiszámíthatatlan.

-Azt a lovat születése óta ismerem. Maximálisan megbízható. Ebben megnyugtatlak. Dory úgy döntött eleget hallott. Úgy csinált mint aki akkor ért oda, és semmit sem hallott, mégha ez nehezére is esett. Legszívesebben melegebb éghajlatra küldte volna volt barátját. Már nem az volt akit sok éve annyira szeretett. A lányt már nem ő érdekelte, hanem csak saját maga.

-Na kislány én megyek. Jó éjt. - intett egyet Darcy. Max azonban maradt. Miután a lány elment az ajtóhoz indult. Kilépett rajta és alaposan körbe nézett. Sehol senki. Pont ezt akarta. Bezárta az ajtót.

-Valamiről beszélnünk kell. - suttogta idegesen.

-Mondjuk arról, hogy Darcy anyámmal van?

-Pontosan. Hallgatóztál?

-Persze. És most mit tegyek? Nem akarok elmenni vele, de Darcyt sem akarom elveszíteni. Ő volt a legjobb barátnőm nagyon sokáig. És még most is az, hiába árult el.

-Dory...

-Nem ezt befejezem. Csillagról sem tetszik amiket mond, de nem emelhetek....

-Ne haragudj..  - szabadkozott a fiú. Aztán Doryhoz hajolt és megcsókolta. Nem tehetett mást. A lány máshogy nem fogta be volna a száját Darcy pedig visszajött. Hallotta ahogy éppen valakivel telefonon beszélt. Darcy mikor belépett a szobába lefagyott. Még a telefon is kiesett a kezéből. Dory lángvörös arcal nézett rá. Max pedig féloldalasan elmosolyodott. Darcy még mindig lefagyva állt.

-Na jó én megyek. Később beszélünk. - adott egy puszit Dory arcára, mire a lány még jobban elvörösödött. Darcy még akkor is lefagyva állt mikor Max mellette kilépve elhagyta a szobát. Darcy nem tudta hová tenni a dolgokat.

-Ti...ketten...most...akkor..?

-Nem tudom...

-Jó mindegy. Térjünk vissza az eredeti problémára.

-Oké. - sóhajtott egy kissé idegesen.

-Mi a baj?

-Nincsen semmi. - dőlt hátra az ágyában. El sem hitte, hogy Max megcsókolta. Nem tudta hová tenni a dolgokat. Most azért tette, hogy elhalgattassa, féltékennyé akarta tenni Darcyt van...? Nem. Nincs harmadik lehetőség. Ez a kettő volt. Nem akart többet bele kébzelni mint ami benne volt. Tehát maradt ez a megoldás. A száját elhúzva hallgatta a másik lányt. Önző volt. Csak magának akarta Doryt. Bármit megtett volna azért, hogy a lány elköltözzön az anyjával. Ő pedig nem akart. És elhatározta, hogy nem is fog. Ha kell titokban és egyedül intézkedik. Az apját nem akarta ezzel zavarni. Valószínűleg így is ki volt idegileg. Nem akarta még jobban leterhelni. Mayel akkor se beszélne ilyenekről ha kényszerítenék. Darcy elárulta. Max...nos őt nem tudta hová tenni. Nem is akarta. Beszélni fog vele. Ezt elhatározta.

-Basszus. - ugrott fel az ágyában.

-Mi az?

-El kell mennem. - kapkodta magára a ruháit.

-Hová?

-Az mindegy. Ne menj sehová. - emelte fel a kezét. Az istállóig futott. Sietősen felnyergelte Bogyót a kis pónit. Felugrott a hátára és vágtába ugratta. Tudta, hogy ott a lovak mindig indulásra készen állnak, azonban Csillagot nem akarta vinni. Egyrészt mert aznap már dolgozott, másrészt a kanca vigyázott rá. Nem engedte sosem hülyeséget csinálni. Most azonban azon volt, hogy azt tegye. De először beszélnie kellett a nagyszüleivel. Ők nem messze laktak a Félhold Farmtól. Nekik is volt egy saját marha tenyészetük. Időközben észre sem vette, hogy valaki nem sokkal előtte lovagol. Rögtön fel ismerte. Jake volt az. Most azonban, nem lassíthatott. Még gyorsabb tempóra ösztökélte az állatot.

-Jó estét Jake bácsi. - intett egyet. Mire azonban válaszolhatott volna az öreg ő már messze járt. Felment az út mellé, és ott vágtázott tovább. Tudta, hogy erre nem igazán járnak autók így nem kellett attól tartania, hogy esetleg valaki felismeri és szól az apjának. A kereszteződéshez érve egy éles kanyart vett a pónival. Egy kicsit kicsúszott a lába de összeszedte magát, és tovább száguldottak.

-Jólvan kislány. - paskolta meg a nyakát.

***

- Jólvan. Áll a ló. - kötötte ki. Nyugtatásként rakott elé egy jó nagy adag szénát, majd végig simogatta csatakos testét. A póninak ez csupán bemelegítés volt. Most jött volna be igazán a futkorászásba. Egy haza utat ilyen tempóban még simán kibírt volna. De ezután nem is haza akart menni Dory. A nagyszülei házához érve sóhajtva benyitott. Megnyugodva látta, hogy az apja nem volt ott. És mivel senki sem látta, hogy hová megy egy ideig eltart, majd míg megtalálják.

-Dory drágám! De jó téged látni.

-Énis örülök, hogy látlak. De beszélnünk kell.

-Mond csak. - tett le elé közben egy nagy tálca süteményt.

-Anyám visszajött. Elakar vinni. Előtte nem sokkal megjelent Darcy is. Kiderült, hogy ő ráakar venni, hogy költözzek el anyámmal. De én nem akarok. Maxel erről beszéltünk, én szokás szerint nem fogtam be azt a nagy szám, Darcy pedig vészesen közeledett. Max megcsókolt, hogy hallgassak el. Mit csináljak most?

-Hű.. Hát kislányom neked aztán kijutott a jóból.

-Igen. Olyasmi. Szóval?

-Hát..Talán ha elvállalsz valami munkát a vadlovasoknál, akkor anyukád békén hagy.

-Igen. Gondoltam már rá.. De...

-Fantom igaz? Ugyan már. Nem kell segítened elkapni. Sőt..nem is ők akarják elkapni hanem néhány cowboy. Ők csak megvédeni akarják. De erről, majd máskor beszélek. Ilyenkor a tónál szoktak lesben állni. Menj.

-Köszönöm. - ölelte meg gyorsan nagyanyját, aztán rekord idő alatt felpattant és a pónihoz ment. Felugrott a hátára, és vágtába ugratta. Fél úton azonban felvette lépésre. Jobb a békesség. És persze annak is örülne ha a lova nem fáradna ki. Póni létére jobban bírta a tempót mint jónéhány terelő ló. Ennek viszont nagyon örült. Megsimogatta a kis póni vizes, izmos nyakát.

-Nagyon ügyes vagy kislány. Hirtelen a fülét patadobogás zaja csapta meg. Megállította Bogyót és várt. Max és Makacs jelent meg.

-Te aztán jól eltudsz tűnni. - csóválta meg a fejét a fiú.

-Ne haragudj. De valamit el kell intéznem. - feszengett. A fiú társasága mindig megnyugtatóan hatott rá, most azonban feszült volt. Nem tudta, hogy mit mondjon így inkább ügetésbe indította a lovát. Bogyó boldogan trappolt. Néhányat bakolt is amit a lány könnyen kiült. Most valamiért nem figyelt rá. Ilyenkor pedig hajlamos volt randalírozni. Az ilyen alkalmakat szerette kihasználni. És ki is használta.

-Jó. Nyugi. - morogta. Max agya kattogott. Nem tudta, hogy mit mondjon neki. Hogy neki semmit nem jelentett a csók? Akkor hazudott volna. Hogy nem akar semmit sem tőle? Ez szintén hazugság lett volna. Nem. Jobb ha nem mond semmit. Azzal kellemetlen helyzetbe hozta volna őt és magát is. És ezt nem akarta.

-Figyelj... A csók... - szólalt végül meg. Dory hirtelen megállította a pónit és érdeklődve figyelte a fiút.

-Nem mondom, hogy nem jelentett nekem semmit. De mindenki érdekében jobb ha barátok maradunk. Nem?

-Ha te így gondolod. - vonta meg a vállát. Leakarta rázni a fiút. Mérgesen vágtába ugratta a pónit. A nyergében felállt és Bogyó nyakára hajolt. Egyre nagyobb tempót diktáltak. Makacs egy nagyon jó volt. De egy igazi terelő póni még neki is gondot okozott. Dory pontosan azért választotta Bogyót mert ha arra kerül a sor bármilyen lovat lehagy. Ez így történt akkor is. Percekkel később Max tanácstalanul forgolódott lova mellett. Aztán tanácstalanul megrázta a fejét és haza indult. Már besötétedett. Dory elemlámpa fényt látott a tó körül. Leszállt a lováról és beengedte a vízbe. Tudta, hogy nem fog elmenni és mivel összekötötte a szárakat, így nem tudott belelépni.

-Hahó! Van itt valaki? - forgott körbe.

-Mit akarsz itt kislány? Otthon kellene lenned. Ilyenkor jönnek a vadlovak le. Nem biztonságos.

-Szóval akkor maguk a vadlovasok? Mindenki így emlegette őket. Az igazi nevüket homáj fedte. De azt mindenki tudta, hogy a vadlovakra vigyáznak. Előszeretettel fogadtak be újakat közéjük.

-Igen. Mi vagyunk. - lépett elő egy fiatal nő is.

-Szeretnék én is csatlakozni.

-És mit tudsz te kislány?

-Wyatt az apám. Max pedig nálunk dolgozik. Az öreg Jakenak szoktam segíteni. Szóval úgy gondolom, hogy jó vagyok nyomolvasásban.

-Ebben az esetben beszélni fogok édesapáddal. Ha ő belemegy akkor jöhetsz. De menni fog az iskola mellett a munka?

-Persze.

-Jólvan. Akkor már be is mutatkoznék. Rob vagyok.  A társam pedig Mary. Most mi ketten vagyunk kint. Minden este más.

-Értem. Most viszont haza megyek. Akkor, majd még találkozunk. Viszlát. - felugrott a póni hátára és elindult. Szép lassan. Minél később ért haza annál később kapja a letolást. Ami elmaradt. Mikor haza ért, lenyergelte a lovat, és ellátta. Megkapta a vacsoráját, ahogyan Csillag is. Nos, igen. Náluk volt egy szabály miszerint mindenki a saját állatát eteti. Csak akkor adhat neki más enni ha későn ér haza, vagy valami oka van arra, hogy kihagyjon egy etetést. Megsimogatta mindkét állatot aztán bement. Max, Darcy, May és Wyatt is az asztalnál ült. A fiú reagálta le először, hogy megérkezett. Felpattant és szorosan megölelte. A lány először kissé hátra hőkölt, aztán viszonozta. Maradjunk barátok. Csak ez járt a fejében. Ha a fiú ezt akarta, akkor nem volt mit tenni. Ő ezt maximálisan tiszteletben fogja tartani, mert nem rajta múlt. Miután Max elengedte szembe találta magát az apjával.

-Figyelj apa...

-Maradj csendben. Most az egyszer eltekintek attól, hogy csak úgy leléptél tekintettel a mai napra.

-De apa....

-Ne most.. Inkább menj fel a szobádba és aludj....

-De...Jó mindegy. Jó éjt..  - indult el egyenesen a szobájába. Ott abban a ruhában amiben volt, bevágódott az ágyba és el is aludt. Másnap reggel korán ébredt. De nem magától. Egy autó lámpája világított be az ablakán. Vagyis inkább hajnal volt. Az apja már ilyenkor kint volt az állatoknál, és elrendezett majdnem mindent. A lány is kipattant az ágyából. Átöltözött, aztán kiment az udvarra. Felnézett az égre. Mindig szerette látni a napfelkeltét. Mosolyogva nézte, aztán meghallotta az apja hangját.

-Szóval tegnap este maga beszélt a lányommal?

-Igen.

-Furcsa. Nekem elfelejtette mondani, hogy ott akar dolgozni.

-Bocs apa. De te nem hallgattál meg este.

-Jólvan. Mostmár mindegy. Szóval ott akarsz dolgozni?

-Határozott szándékomban áll.

-Megsem kérdezem miért. Több oka is van ugye? - sóhajtott fel. Persze, hogy több volt! Az anyja és Fantom. A ló után egyre nagyobb érdeklődést érzett. Gyorsan bólintott egyet.

-Hát nem bánom. Legyen.

-Rob.. Annyit kérhetnék, hogy ne a mai dátumot írják? Hanem mondjuk 2 héttel ezelőtt.

-Nos, nem tudom. De biztosan megvan rá az okod. Megpróbálom elintézni. Úgyis jövök egyel apádnak. Dory téged estére várunk a tónál. - intett egyet, aztán beszállt az autóba és elhajtott. A lány magában ugrált az örömtől. Hah! Mostmár az anyja nem tudja elvinni. És Darcy sem tervelhet ki ellene semmit. Ugyanis akit egyszer bevesznek az egy jó darabig nem léphetett ki a vadlovasoktól. Maxnek persze nem tetszett. Azonban megértette a döntését. Itt akart maradni. Ez így rendben is volt. De aggódott a lány miatt. A musztángok közelében lenni nem játék. Ha valamit elront az az életébe kerülhet. Elhatározta, hogy vigyáz rá. A lány számára nagyon fontos volt. Igaz szerették egymást cukkolni, de ez így volt rendjén. És a történtek után ugyanúgy képesek voltak úgy beszélgetni, mint azelőtt. Max ezért nagyon is hálás volt.

-Megkérhetlek, hogy este megetetsz helyettem? - fordult Dory a fiú felé.

-Persze. - vonta meg lazán a vállát. Neki nem tartott szinte semeddig. Örült is neki, hogy a lány őt kérte meg. Viszont egyre feltűnőbben kerülte Darcyt. Aki talán már gyanút is fogott.

-Te figyelj csak. Ne kerüld Darcyt. Ez nagyon feltűnő. - suttogta.

-Elhiheted mennyi kedvem van a közelében lenni.

-Ne aggódj már nem kell sokáig játszanod magad. Csak egy kicsit bírd még ki, jó?

-Jó. - ugrott le a kerítésről. Darcy már reggel jelezte, hogy szeretne beszélni a lánnyal. Ő pedig folyton kitalált valamit, hogy ne kelljen.

-Na itt vagyok. Ne kímélj. - huppant le a kanapéra a másik lánnyal szemben. Fekete haját szoros lófarokba kötötte. Melege volt.

-Arra gondoltam, hogy vállalatnál egy boltban munkát. Akkor anyád nem vinne el. - vázolta a tervét.

-Nem is rossz ötlet. Dory magában őrjöngött. Ha az anyja megtudná, hogy egy boltban dolgozik azonnal elrángatná innen. Doryban feléledt a gonosz énje. Úgy döntött, hogy megleckézteti egy kicsit az egykori barátnőjét.

-Mondjuk elmehetnénk együtt jelentkezni.

-Igen. Az jó lenne.

-Na kivele. Miért vagy ma ilyen fura? És hol voltál tegnap este?

-Dehogy vagyok fura. Bocs, csak fáradt vagyok. Tegnap este csak lovagoltam egyet. Meg meglátogattam a nagyszüleim. Miért? Azonnal megbánta. Sosem szokott rákérdezni. Darcy kérdőn bámulta, de nem szólt semmit.

-Csak érdekelt. - vonta meg a vállát.

-Na megyek. Ki kell takarítanom a boxokat. Később beszélünk. - intett egy aprót a másik lánynak. Darcy kezdett gyanakodni. Dory furcsa volt vele. Talán összefügg ez a Maxel való csókjával? Nem tudta. Megrázta a fejét. Nem. Dory biztosan nem sejt semmit. Ami neki csak jót jelent. Megvárta míg a másik lány eltűnt az istállóban, ő pedig azonnal tárcsázta az anyját. Dory anyja elhatározta, hogy visszaszerzi a lányát. Ezért pedig bármit hajlandó volt megtenni. És ezt Dory pontosan tudta. Ezért intézte úgy, hogy a munkája fontos legyen. És az anyja be tudja elszakítani az otthonából.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top