~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Sziasztok!Bocsánatot kérek tőletek amiért eddig nem volt rész,csak nem volt ötletem.Mostantól próbálok rendszeresebben írni.Tudom ez kicsit rövid lett,legközelebb hosszabb résszel jelentkezem.
Köszönöm hogyha elolvastad! Jó szórakozást az olvasáshoz!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Miután mindent elmeséltem a barátnőmnek végre hagyta , hogy menjek fürödni.Ez után bevánszorogtam a szobámba majd szépen lassan elaludtam.

Reggel a telefonom hangjára keltem.Felültem az ágyamon majd meglestem mennyi az idő.9:04.Úr Isten már ennyi az idő?Gyorsan feltöltöztem rendbe szedtem magam és ki rohantam a nappaliba.

-Vivi!-kiabáltam.-Vivien!-nem igaz.Kopogtam majd benyitottam a szobájába.Nincs itt. Kimentem a konyhába majd egy cetli fogadott.

"Leugrottam a boltba bevásárolok, kérlek amíg vissza érek indítsd el a mosógépet és söpörj fel, nemsoká jövök
-Vivi"
Áhh.Elvégeztem amiket kért tőlem aztán megkukkantottam a telefonomat.
Chris:Szióka😏.
Én:Hali😀
Chris:Mi a helyzet?
Én:Igazából semmi különös.Veled?
Chris:Nem lenne kedved sétálni egyet a parkban?
Oh Jézus ezaz.
Én:Lehet hogy lenne ,lehet hogy nem😜.Mikor szeretnél sétálni?
Chris:Mondjuk..most?Igazán kinyithatnád az ajtót.
Na ne.Hogyha tényleg itt áll az ajtó előtt akkor biztosan álmodok.
Nagy levegőt vettem,oda sétáltam az ajtóhoz, majd kinyitottam.
-Már azt hittem be sem engedsz.-nézett rám bociszemekkel.
-Neked is szia , gyere beljebb-nyitottam ki teljesen az ajtót.
-Nem úgy volt hogy sétálunk?-mosolyodott el.
-Hát sétálhatunk is.-néztem rá gúnyosas.
-Rendben.-belépett az ajtón-De ma még akkor is elmegyünk sétálni.-jelentette ki határozottan.
-Érezd otthon magad , hozhatok valamit?
-Magadat.-suttogta de pont meghallottam.Leült a kanapéra én pedig melléhuppantam.Ránéztem és teljesen elvesztem a szemeibe , már azt sem tudom mit szerettem volna mondani.Lágyan megfogta az arcomat ,majd egyre közelebb jött hozzám , míg a homlokát az enyémnek támasztotta...