Csókcsatánkból visszatérve, észrevettük, hogy Emmy ott állt tőlünk nem messze a folyosó túlsó felén, majd amint ránéztünk, elindult felénk...

~Basszus... -Mormogtam az orrom alatt.-

~Mi az? -Nézett rám Aidan nevetve, de nem válaszoltam, mert Emmy már ott is termett előttünk.-

Pedig ma egésznap direkt kerültem őt, mert tudtam, hogy miről akar velem beszélni...

~Elrabolhatom egy percre? -Nézett mosolyogva Aidanre.-

Én mindeközben Emmy háta mögött ellenkezően ráztam a fejemet Aidannek, majd összetettem a kezemet is csak hogy ne hagyja, hogy elvigyen.

~Persze, nem gond. -Mondta mosolyogva Aidan, majd rám kacsintott, mire én egy eszméletlen durcás képet vágtam, de amint Emmy megfordult, egyből egy erőltetett mosolyt festettem az arcomra.-

~Akkor... Mehetünk Lia? -Kérdezte Emmy egy sejtelmes mosollyal az arcán, ami cseppet sem nyugtatott meg.-

~P-pe-persze. -Válaszoltam neki dadogva, majd elindultunk.-

Még egy utolsó pillantást vetettem a hátam mögé a folyosó végén álló Aidanre, aki csak vigyorogva, karba tett kézzel nézte, ahogy Emmy elvisz engem életem legkínosabb beszélgetésére. Aidan még a kezével küldött a levegőbe egy puszit nekem, mire csak felnőttesen kinyújtottam a nyelvemet.

~Na, Lia. Nem kertelek... -Kezdett bele Emmy mondandójába.- Lefeküdtetek? -Kérdezett rá nyíltan. Túl nyíltan. Mire csak kikerekedett szemekkel néztem magam elé.-

Emmy a legjobb barátnőm, bár néha olyan, mintha az anyám lenne, de amennyire hirtelen rákérdezett az egészre, egyszerűen fel sem tudtam készülni rá.

~M-mi? H-hogy mi? É-én és Aidan? -Dadogtam össze vissza.-

~Igen. -Nézett rám komolyan, karba tett kézzel.-

Féltem, ha elmondom neki, akkor Tom is meg fogja tudni, amit NAGYON nem akartam, mert senkire nem tartozik ez, de Emmy mégis a legjobb barátnőm....hazudni meg borzalmasan tudok...

~Honnan feltételezel ilyet? -Szedtem össze magam és próbáltam terelni a lehetőséget a válaszadásról.-

~Mondjuk, hogy fal fehér lettél mikor ajtót nyitottál nekem reggel... Plussz! Csak a fejedet dugtad ki az ajtón, ebből pedig azt feltételezem, hogy eléggé alul voltál öltözve... -Húzta fel egyik szemöldökét, miközben mosolygott, majd éreztem, hogy az arcom egyre vörösebb és vörösebb lesz.-

~Meleg volt... Nagyon... -Rugdostam cipőm orrával a padlószőnyeget.- De amúgy is... Ezek csak feltételezések, tehát nem bizonyítékok... -Vágtam vissza egy magabiztos mosollyal az arcomon.-

~Ohhh... Akkor kérdezzem meg inkább Aidant? -Vonta fel kérdően egyik szemöldökét.- Biztos tart nekem egy szavtos kis részletes beszámolót arról, hogy mi is történt valójában. -Vigyorodott el újra, majd megfordult, hogy elinduljon.-

~NE!!! VÁRJ! -Kiáltottam utána, majd Emmy visszafordult hozzám.- Na jó... Rendben! Lehet... De csak lehet! Hogy történt valami... -Haraptam idegesen alsó ajkamba.-

~Tudtam! -Örvendezett Emmy, majd átkarolta a vállamat.- Gratulálok! Mostmár hivatalosan is nagy lány lettél drága barátnőm! -Ölelt szorosan magához.- De azért remélem még nem leszek keresztanya. -Viccelődött.-

~Állj le! -Nevettem fel, miközben elválltam öleléséből.- Még egy ideig azért nincs tervben ilyen. -Nevettünk egyszerre.-

~Mi olyan vicces? -Kérdezte a hátunk mögött Tom. Mire egyből abbahagytam a nevetést és nyeltem egy nagyot.-

~Ohh... Hát mi csak... Öhm... -Kezdtem bele zavartan.-

~Liával egy kis csajos beszélgetést tartottunk. Semmi olyan, ami rád tartozna Tom. -Mondta mosolyogva, mire megnyugodtam, hogy kihúzott Emmy a kínos magyarázkodásból es egyúttal biztosította a bizalmamat is arról, hogy nem fogja elmondani Tomnak a történteket, így végre kifújtam az eddig bent tartott levegőmet.-

~Hát rendben. Amúgy Lia! -Fordult felém testvérem.- Akartam mondani, hogy két hét múlva haza tudsz utazni pár napra. -Mondta Tom vidáman, mire teljesen ledöbbentem.-

~Komolyan? -Hülledeztem.-

~Igen! -Bólogatott mosolyogva.- Beszéltem a rendezővel és akkor nem lesz szereped forgatáson, úgyhogy haza tudsz menni egy pár napra. Gondolom lenne mit mesélned anyáéknak. -Mosolyodott el.-

~Igen és nagyon hiányoznak! Köszönöm Tom! -Öleltem át.-

~Szívesen! -Viszonozta ölelésemet nevetve.- Majd még dumálunk erről később, de most menjünk el vacsorázni. -Biccentett fejével az étkező felé.-

Vacsoránál elköszöntem Emmytől és Tomtól és leültem az egyik hatszemélyes asztalhoz, így én és Aidan egymás mellett ültünk, az asztal hosszabbik részen, velünk szemben TJ és Dante ültek, a két rövidebb részen pedig Jessica, a másik oldalt pedig Cameron foglalt helyet.

Nagyban lakmároztam a vacsorámat, mikor Dante megszólalt.

~Hé Aidan! -Nézett a fiú felé.- Este mégis mi a francot dörömböltél te a szobádban? -Ezt hallván hirtelen félrenyeltem az ételt, majd elkezdtem köhögni.-

~Jesszus Lia, jól vagy? -Nézett rám Aidan aggódva, majd finoman megütögette a hátamat.-

~P-pe-rsze... Csak... Félrenyeltem. -Ittam gyorsan egy keveset, hogy jobban legyek.- Jól vagyok. -Jelentettem ki.-

~Szerintem Aidan nem egyedül dörömbölt. -Mondta TJ vigyorogva, miközben szemével szüntelenül rám pillantott, majd lassan beleivott a poharába.-

~Mi... Mi csak... Zenéltünk... -Találtam ki gyorsan valamit.- Igen... Aidan eljátszotta az egyik új dalát! Nekem meg annyira tetszett, hogy elkezdtem ugrálni. -Válaszoltam egy zavart nevetés kíséretében.-

~Ohhh igen... -Helyeselte az előbbi állításomat Aidan, majd lassan rácsusztatta a kezét a combomra és elkezdte simogatni a lábamat, amitől újra elkezdte a forróság átjárni a testemet.- Kicsit túl gyorsan ugráltál Lia... -Szorított rá a belső combomra hirtelen, mire kissé megugrottam.- És hangosan... -Mondta Aidan egy ravasz vigyorral, ezután mérgemben az asztal alatt ráléptem a lábára, közben a többiek értetlenül néztek ránk.-

Már csak abban reménykedtem, hogy egyiküknek sem esett le, hogy Aidan mire is utalt az előbb...

~Én tele vagyok... -Álltam fel hirtelen az asztaltól.- És te Aidan? -Nem hagytam, hogy válaszoljon.- Ó, szuper! Akkor mehetünk! -Húztam fel őt is a székéből, majd elköszöntünk a többiektől és elindultunk Aidan szobájába.-

~Te teljesen megőrűltél? -Rivalltam rá a folyosón.- Jó hogy nem kiabálod világgá, hogy lefeküdtünk. -Mérgelődtem.-

~Nyugi Lia. -Nevetett Aidan.- De, ha így kiabálsz, akkor az egész hotel hallani fogja. -Szórakozott tovább.- Én nem mondtam el senkinek. -Mutatott magára.- És te? -Nézett rám felvont szemöldökkel, ezzel arra utalva, hogy én viszont igen.-

~Jó, de nem volt más választásom. Emmy rájött! -Forgattam meg a szemeimet.-

~Na látod!

Felértünk Aidan szobájába, majd felültem az ágyra. Nem sokra rá pedig a fiú is csatlakozott mellém.

~Nézünk egy filmet? -Kérdezte Aidan.-

~Persze, mit nézzünk? -Kérdeztem tőle.-

~Horror? -Nevetett fel, utalva ezzel a múltbéli incidensünkre.-

~Hát... Ha megint azt akarod, hogy leteperjelek és széttörjem a csontjaidat... Akkor oké! -Nevettem fel.-

~Hát... A leteperés része nem hangzott rosszul. -Mosolyodott el ravaszul, mire én csak megforgattam a szemeimet.- Na! Ne forgasd a szemeidet ok nélkül! Különben adok rá okot, hogy ezt tedd. -Mosolya még perverzebb lett.-

~Aidan elég! -Nevettem fel, majd hozzá vágtam egy párnát.- Add ide! Én választok filmet! -Kaptam ki a kezéből a távirányítót, majd kerestem egy olyat, amit még nem láttunk.-

Aidan mellkasára hajtottam a fejemet. Ő pedig átkarolt és így néztük a filmet. Néha éreztem, ahogy a hajamat piszkálja, ami megmosolyogtatott.

Mély levegőket véve szívtam magamba a férfias illatát, míg ujjammal széles mellkasán rajzoltam formákat.

Miután vége lett a filmnek, elköszöntem Aidantől és elmentem aludni, ugyanis holnap forgatjuk tovább a sorozatot.

Sziasztok! Mostanában csak este van időm részeket írni. Remélem nem baj😅
‼️Viszont‼️
Mostantól Hétfőtől Péntekig lesznek részek ( ez garatnált ) Szombat és Vasárnap viszont nem tudok írni újakat sajnos, mert továbbképzésen vagyok egész nap ettől a héttől kezdve, minden hétvégén, de legalább addig is tudok gondolkodni a folytatásokon!☺️ Holnap este hozom az új részt!❤️😘 Ha tetszett nektek akkor nyomjatok rá egy ❤️-et vagy kommenteljetek bátran, mert tényleg nagyon szeretem olvasni a visszajelzéseket, hogy ti mit gondoltok!☺️