Jó olvasást :)

Matt szemszöge:

A lány holtteste mellett kuporodtam, miközben a könnyeim a földre zuhantak. Fogtam a kezét, nem akartam elengedni. Még nem, de ennek így kellett történnie. El kell hogy engedjem.

A pengét jó messzire elhajítottam, majd elengedtem a kezét ami végül a porba hullott. 

Felvettem a hátizsákot ami az övé volt, majd mellé tettem. Nekem nincs rá szükségem, a cigis dobozt is a zsákba tettem.

- Szükséged lehet majd rá. Egy puszit leheltem a homlokára, majd összeszedtem az én cuccomat is, és elindultam. Nem tudom merre megyek, nem tudom mit akarok, de azt tudom hogy őt mindenképpen vissza akarom kapni. Ami lehetetlen, de én csak is őt akarom. A gondolatok elárasztottak, nem tudtam másra gondolni csak rá.

Két héttel később

Épp a szekrénybe pakoltam a ruhámat amit nem rég vettem elő, a bőröndömből. Már lassan az összes ruha a szekrényben volt, mikor is a kezembe akadt egy fénykép. 

- Julie. Miközben a nevét kiejtettem a számon, egyszerűen nem tudtam parancsolni az érzéseimnek. A könnyeim megállíthatatlanul folytak végig az arcomon, miközben a szemeimet összeszorítottam.  - Annyira hiányzol, de neked legalább most már jobb, tudom hogy jobb. A fényképet egy nagyon régi mégis annál jobb kedvenc könyvembe mélyesztettem, majd a könyvet a polcra helyeztem.  - Csak az hal meg, akit elfelejtenek, én nem felejtelek el soha, ígérem. Suttogtam magam elé, meredve. 

És igen ígértem, hogy lesz még egy rész ezen kívül. És amit ígérek azt be is tartom. Szóval lesz még egy rész és az zárja az egész könyvet. Szóval remélem azért szerettétek olvasni, és mert nekem csak az a fontos hogy nektek jó részeket írjak :)