Az előző fejezetben szó volt a világ földrajzáról és fizikájáról, és hogy annak milyen hatása is lehet a világ fejlődésére. Most akkor jöjjön egy fantasy történet másik fontos alapja: a különféle népek és fajok.

A fantasy íróknak ilyen téren könnyű dolguk van, másolniuk kell Tolkien elképzelését.  J.R.R. Tolkien megteremtette a high fantasy alapjait (azért nem írom le, hogy meg úgy a műfajt általában, mert azt már azelőtt megtette Howard a Conan és Kull sztorikkal és sokan mások), de ugyanakkor ő a kelta és germán mitológiákból tájékozódott egy kis keresztény beütéssel. El kell ismerni, hogy Tolkien csinálta ezt művészi és mitológikus hangulattal. A Dungeons and Dragons hozta be a mainstreambe, és onnantól lett a legnépszerűbb fantasy toposz az "ember-elf-törpe-félszerzet-ork-troll-goblin" kombó. 

Nem gond, hogy ha ezeket használod, ha neked ez a szimpatikus. De ha jó történetet akarsz írni, akkor kötődnöd kell az elemeihez, így a népekhez. Az elkövetkezendő bejegyzésekben sorra veszem a legendás kombó tagjait, úgy mint mitológiai előzmények, a fejlődésük az egyetemes kultúrkincsben stb, ezzel remélhetőleg ötleket adva olvasóimnak.

Viszont ami a bejegyzés legfontosabb témája az, hogy hogyan is hozzunk létre egy olyan világot, ahol több faj is él egymással együtt. A legmeglepőbb, hogy itt is a Föld történelméből kell példákat hozni, hiszen gyakorta előfordult, hogy eltérő kultúrák léteztek együtt a bolygónkon, sőt még eltérő emberfajok is.

A jégkorszakban több emberi faj is élt a Földön. Afrikában fejlődtek ki a korai homo sapiensek sapiensek, míg a rokonaik a neandervölgyiek Európát és a Közel-keletet népesítették be. Addig Ázsiában Gyeniszovaiak törzsei telepedtek le. Dél-Kelet Ázsia trópusi tájékain még éltek Homo Erectus kései populációi és a törpenövésű floresi emberek is. És a genetikai vizsgálatok szerint a génállományunkban három emberi faj örökítőanyaga is bekerült még Afrikában, és Délkelet Ázsiában még kettő fajjal is keveredtünk. Szóval mikor Afrikából kiáramoltak az őseink, hozzájuk hasonló, de mégis különböző emberi fajokkal találkoztak.

A kérdés az, hogy hogyan is zajlott a találkozás?

A Neandervölgy embernek bár az agya nagyobb volt,  mint a homo sapiens sapiensé, és fejlett szociális élete volt, de sok mindenben hátrányt szenvedett velünk szemben. Először is a végtagjai elrendeződése miatt korlátozott sebességgel tudott rohanni. A vállizmai kötöttek voltak, ami nagy testi erőt tett lehetővé, de lehetetlenné tette a dobófegyverek használatát. És sokkal kisebb, és szétszórtabb csoportokban éltek, mint a mai emberek. És ez járulhatott hozzá a későbbi kihalásukhoz vagy beolvadásukhoz.

Valószínű, hogy ez történt a világ többi részén is. A mi fajunk gyorsabban szaporodott, jobb fegyvereik voltak és rendelkeztünk egy vadász kegyetlenségével. Na de, mit is jelent ez fantasy környezetre átvéve.

Az Afrikából bevándorló homo sapiens sapienst helyetessítsük be a Tolkieni emberekkel, és a neandervölgyieket az elfekkel. Lássuk.

Az elfek előnyei az emberekkel szemben a hosszú élet, a fejlett érzékek, a kifinomult technológia. Viszont a hosszú élettartam miatt egy ezer éves elf kevesebb utódot hozhat létre, mivel az evolúciós szabályok szerint van ideje. Egy hosszú életű elefánt is azért vemhes sokkal több hónapig, és azért szül egy utódot, mivel az evolúciós gondolkodás szerint van ideje, míg egy várhatóan rövid életű üregi nyúl azért olyan szapora, mert bármikor feldobhatja a pacskert, és biztosítania kell a génjei fennmaradását. Szóval ezért az elfek kultúrája csupán pár városra és településre koncentrálódik. Ez pedig előbb vagy utóbb felveti a beltenyészet lehetőségét.

Ugyanez lenne a probléma a Tolkieni mintákat követő törpékkel, a maguk klánrendszerével és hosszú életével. A hosszú élettartam pedig azt hozza el, hogy a fejlődésük lelassul. Például az elfeknél egy hosszúéletű kovács meteorfémből egy csodás kardot kovácsol, az egész kultúra átveszi és az elf harcosok a későbbiekben ezeket használják. Aztán egy ifjú elf kovács kovácsol egy másik ötvözetet, de azt nem használják a régi technológia helyett, mert annak kitalálója ott van.

Ellenben egy rövid életű fajnál, mint az ember a fejlődés gyorsabb, mivel a technológia kitalálója akkora nagy eséllyel már csak egy legenda.  És egy rövidebb életű ember sokkal gyorsabban tanulja el a nála fejlettebb fajok technikáit és fejleszti tovább azokat.

Vicces belegondolni, hogy tulajdonképpen a Gyűrűk Ura, ha kivesszük belőle Szauront, a varázslókat, a homo sapiens sapiens egyeduralomra jutásának krónikája. Csak ha realisztikusan nézzük, akkor itt a Gondori és Rohani hadak elhódítják az elfek és hobbitok termőterületeit és a törpök fémekben gazdag hegységeit.

Szóval igen. Ez volt az első forgatókönyv az együttélésre. Az ember kiszorítja a többi, tőle különbözőbb fajt, azok kihalnak, vagy megritkulnak.

A másik forgatókönyv a Warcraft univerzumában található Szövetség és a Horda. Több különböző faj egyesül egy nagyobb cél érdekében.  Az emberi történelemben van példa hasonló berendezkedésekre. Gondoljunk csak az I. Világháborúban az antantra vagy a központi hatalmakra, esetleg a Varsói Egyezményre, vagy a Déloszi szövetségre. Mindegyikben az a közös, hogy egyetlen céllal tömörültek össze a népek.

Az Antant és a Központi hatalmak ugyebár a világ újrafelosztásáért küzdöttek.

A Varsói Szerződés a Nato ellensúlyozására jött létre a szocialista országok tömbjéből.

A Déloszi Szövetséget a Perzsák elleni harc érdekében hozták létre.

A Lordaeoni szövetséget azért hozták létre Azeroth népei, hogy megküzdjenek az orkok előrenyomuló hordáival. Hasonlóan a Varsói szerződéshez, vagy a Déloszi Szövetséghez ez is egy katonai és gazdasági társulás, amely a tudás és az erők megosztására épít. Hasonlóan a Horda, bár ez centralizáltabb, de lényegébben ez is egy katonai és gazdasági társulás. Azonban mindkettőben vannak belvillongások, mivel a tagjaik különböznek, és sokszor ellenszenvvel viseltetnek egymás iránt.

El is érkeztünk a legfontosabbhoz, a fajok és a népek közötti kapcsolatokhoz. Mint ember és ember között, úgy a népek és az esetleges fajok között is van alapja a kapcsolatoknak.

A leggyakoribb ez általában kereskedelmi. Az egyik népnek van valamije, amire szüksége lehet a másiknak. Például. Törpéid vannak, akik a hegyekben élnek, és fémeket bányásznak, aztán munkálnak meg, mert a törpéknek ez a dolga. Igen ám, de mivel a törpéid a hegyek között élnek, így a növénytermesztési képességeik behatároltak. De a síkságon élő emberek viszont tudnak növényeket termeszteni, és egész jó, így feleslegük alakult ki.

Ha a törpéid okosak, akkor rájönnek, hogy a vasfegyverekre és más ötvösmunkákra mindig kereslet lesz, így búzáért és más dolgokért cserébe eladhatják őket. Ez a legegyszerűbb, csak határozd meg a kereslet és kínálat elvét.

Viszont ha a törpéid vérgőzös harcosok, akkor azonnal páncélba öltözhetnek, foghatják a csini vasbárdjukat és lerohanva az emberek falvait, kényszeríthetik őket, hogy innentől nekik termeljenek. Az alárendeltségre épülő viszonyban is épp úgy fontos a hiány, mint a kereskedelemre épülőben. A rómaiak is Egyiptomot elsősorban a búzáért hódították meg, ahogy Brit-szigeteket is az ón miatt.

A harmadik lehet kulturális, vallási vagy biológiai tényezőkre épülő. Az előbb említett törpéknek a szomszédos hegyen lehetnek olyan rokonaik, akiknek vörös szakálla van, így feltételezhető, hogy ha gond van, akkor vonulnak értük. Addig a másik hegy gyomrában olyan törpék élnek, akik épp úgy ismernek egy ősi, legendás kovácsot, sőt a dinasztiájuk épp úgy őt tekinti ősének. Szóval ha gondban vannak, akkor is vonulhatnak. Hasonlóan a görög városállamoknál, ahol az Olimpiai játékok voltak a görögöket összetartó kapocs, itt is lehet ez egy kultúrális esemény.

Ugyanez van ha vallási alapú. Például a síkságon élő emberek az Isteni Kovácsot imádják, és az ő egyházának hívei, ahogy a tőlük keletre lévő folyamnál élő rokonaik. És sok más emberi állam ők is tisztelik az Isteni Kovács papjait, a templomai és oltárai minden városban megtalálhatóak. A vallás egyetemes civilizációba kapcsolhatja össze a különböző államokat, mint a középkori Európában a kereszténység, vagy a Közel-Keleten az Iszlám.

 A saját népek és fajok létrehozása nehéz. De mindig állíts fel egy premisszát, egy gondolatot, amire a nép kultúrája és pszichológiája épül. Írd le egy mondatban.

Például:

"Le kell győzni a folyóvölgyben élőket" vagy "A művünknek méltónak kell lennie az istenek teremtéséhez", esetleg "Oszd meg és uralkodj", bármi lehet. Ha van egy alapgondolat, amire a törzs, a városállam, a birodalom vagy a faj kultúrája épül, akkor máris könnyebb lesz.