Kenneth

Dideregve ébredtem. Kinyitottam a szemem és körbenéztem. Ijedten tapasztaltam, hogy nem otthon - már ha hívhatom így Logan házát -, hanem az erdőbe fekszek. Hogy kerültem ide?

- Logan! Hé, Logan? Lo... - hirtelen egy kéz befogta a számat. Döbbenten pislogtam párat, majd elkezdtem rúgkapálni. A kéz még mindig a számon volt és támadóm másik karját pedig a derekam köré vonta. Teljesen ledermedtem, amikor megéreztem lehelletét a fülemnél...

- Jól vagy? - rázott meg a barna hajú fiú.

- Mi? - néztem körbe ijedten. Még mindig az erdőben voltam, de már közel sem volt olyan hideg, sőt. Gyorsan felültem és levettem a sapkámat. A pulcsim lecsúszott a vállamról a mozdulatnak köszönhetően. Logan furcsán nézett rám. Nem foglalkoztam vele, kényelmesen elhelyezkedtem.

- Jól vagy? - kérdezte furcsán pillantva rám. - Beszéltél álmodban.

- Tényleg? - kérdeztem ijedten. Ne, ne, ne!

- Aha, engem kerestél. Majd hirtelen elkezdtél kapálózni. Alig tudtalak felkelteni - mondta aggódva. - Miről álmodtál?

Tudtam, hogy meg fogja kérdezni. Én nem akartam, hogy megkérdezze. Ő mégis megtette. Nem akartam rá válaszolni, de mégis… Nem! Nem fogom elmondani. Azért, mert nem akarom, hogy tudja. Nem akartam, hogy kiismerjen. Mert ha egyszer megtudja a titkomat, többé már nem fog rám úgy nézni, ahogy most. Nem fog aggódni, segíteni, vagy törődni velem. Számára egyszerűen olyan leszek, mint egy hógömb. Az év egy részében mindenki körülötte zsong, aztán hagyják megfakulni egy poros dobozban. És én nem akarok hógömb lenni!

Logan

Miért kérdeztem meg? Hisz tudtam, hogy nem fog válaszolni. Sose szokott. Mármint ebben a két napban nem volt túl pletykás kedvében. Akkor most mi változna? Miért hittem, hogy most végre megnyílik? Ahj, nem értek semmit.

- Figyelj… - kezdte halkan. - amit fent mondtál, az igaz?

- Tehát mégis zavar! - jelentettem be egy kicsit mérgesen.

- Én, nem… ez túl…

- Túl bonyolult? - kérdeztem szarkasztikusan.

- Igazából az összetett szót akartam használni. Az sokkal kifejezőbb ezzel a témával kapcsolatban és…

- Nem érdekel a magyarázat és az estimese! Miért hoztad ezt fel? - néztem rá mérgesen.

- Csak gondoltam kipróbálhatnék valamit - motyogta halkan. Elhelyezkedett az ölemben és közelebb hajolt.

- M-mit csinálsz? - dadogtam zavartan. Ő csak halkan felnevetett.

- Kisérletezek - helyezte bal tenyerét az arcomra.

- Várj! - ragadtam meg a kezét. - Nem kell ezt csinálnod. Hiszek neked, jó?

- Tehát máris hógömb lettem - ejtette le a kezét.

- Hógömb? - kérdeztem, de nem figyelt rám. Lassan felállt és felkapta a cuccait. Néztem, ahogy elindul, majd észbekaptam. Felpattantam és utána indultam. Elkaptam a kezét és szembefordítottam magammal. Belenéztem a fekete szemekbe, amik most tompán csillogtak. Enyhén megráztam, majd közelebb hajolva számat a szájának nyomtam. Szinte rögtön visszacsókolt. Elkezdtem hátrafele tolni, egészen addig, míg egy fatörzsnek nem dölt. Elengedtem a karját és elkezdtem az arcát simogatni, ahol a vágások vannak. Ő átkulcsolta a nyakamat és tovább csókolt. Ahogy lábujjhegyre állt, hogy elérje az arcomat, a teste mindenütt hozzámért. Kezdtem  egyre jobban elveszteni a türelmem.

Végül ő szakította meg a csókunkat. Kipirulva nézett rám, miközben enyhén lihegve vette a levegőt. Kezeit lecsúsztatta, most a pulcsim anyagát markolta. Lenéztem csupasz karjára és hirtelen olyan melegem lett. Eddig fel sem tűnt, hogy majdnem harminc fok van, én pedig pulcsiban vagyok.

- Ez volt életem első csókja - mondta csillogó szemekkel Ken.

- Biztos, hogy ez volt az első? - nevettem fel halkan.

- Nem. De ez volt az első, amit én is akartam - motyogta a pólómba bújva, de nem értettem belőle semmit. Inkább átöleltem a hátát és azon gondolkoztam, hogy ezt hogy fogom elmondani a szüleimnek…

Végre kész lettem az elmaradt rajzokkal! Magyarázat ehez a képhez: a lány kivételesen nem egy szereplö, hanem én (ez de egoista mondat). Igazából nem volt időm rajzolni, így csak gyorsan nyomtam egy portrét.
Viszont hamarosan elérjük az 1k-t! Arra gondoltam, hogy raknék még egy főmellékszereplőt Sindyn kivül a történetbe. A megtervezését azonban rátok bíznám. Írjátok le, hogy ti kit raknátok még bele: külső, belső, nem... Bármit, amit csak akartok. A legjobb ötletek bekerülnek a könyvbe. Szóval hajrá emberek!
Jövőhéten újabb kusza résszel újra itt.
Addig is sziasztok! =}