XXVII. Last Goodby

~Izabella szemszöge~

Most már tenni kell valamit, itt teljesen elszabadult a pokol és Elizabeth ezt nem tudja a kezében tartani, Jason teljesen elvadult. Liza próbálja titkolni a mindenki elől mibe is keveredett, de ez már túl nőt rajta és segítségre szorul, ha így folytatja megöleti magát és a babát azzal a tébolyulttal. Devin Rickynek és nekem elmondta, hogy Liza terhes tőle engem kicsit sokkolt a kijelentése, de ezt hallva még gyorsabban kell cselekedni és megelőzni Jasont. Elizabethen csúnya foltok díszelegnek, teljesen erőtlen és enni sem nagyon eszik Devin próbálja rávenni, hogy legalább a pici miatt, de tudom csak akkor nem eszik ha ideges és most nagyon az. Látom, hogy éjszakánként ki oson és csak hajnalban jön haza mindig egy dossziét szorongat a kezében Jason papírjai vannak benne. Segít annak a szemétnek fontos dokumentumokat megszerezni, amik a törvénnyel szemben állnak. Liza nyakig belefolyt a piszkos ügyekbe ki kell rángatnom onnan, akármibe is kerül.

Összehívtam mindenkit a nappaliba, mert ha Elizabeth nem fedi fel ezt az egészet, akkor én fogom nem hagyom, hogy a legjobb barátnőmnek baja essen. Áthívtam Shawnt is mivel rá is nagy szűkség van ebben a tervben és a fiúkat is, plusz a csajok is segítenek, de most kéne valahogy elmondanom ki az a Jason Cold.

- Iza miért kellett ide jönnünk? - dőlt el a kanapén Vinny. - És Lizának miért nem kell itt lennie?

- Mert róla lenne szó. - leheltem erőtlenül. - Andyt megkértem, hogy vigye el magával egy koncertjére, mivel elég fontos dolgot kell mondanom nektek.

- Mit? - fordult felém Josh, segítség kérően Shawnra és Rickyre néztem.

- Gyerünk baby menni fog! - biztatott kedvesem.

- Liza nem fog neki örülni, hogy elmondom, de tartsátok titokban ezt a dolgot, amíg a tervet végre nem hajtottuk. - kezdtem magyarázni.

- Miért nem fog Liza örülni? - nézett rám Chris.

- Elmondom miért ment Portlandbe, hova és miért tűnt el. Mindent elmondok! - suttogtam magam elé, a többiekre pillantva, mintha megfagyott volna az idő döbbent szempárokkal találtam szembe magamat.

- Akkor kezd! - türelmetlenkedett Chris.

- Elizabeth járt egy fiúval még Angliában a suliba ismerkedtek meg, de a srác valójában hazudott neki az életkorát illetően azt mondta neki, hogy 19 közben pedig majdnem 23. Lizát teljesen elvakította a szerelem és teljesítette a fiú minden kívánságát, a srác egészen az úja köré csavarta. Jason Coldnak hívják ezt a fiút. - a többiekre néztem Devin megfeszült tudtam, hogy ő többször is látta Jasont. - Az egyik délután elment Jasonhöz, mivel a fiú megakarta neki mutatni a házát és ott Liza olyan papírokat látott, amit nem szabadott volna egy titkos kódolás volt rajta. Jason apja egy nagy ügynökség vezetője, aki rengeteg infót tud a világ politikusairól és ha azok a dolgok kitudódnának, akkor teljes káosz lenni. Ezeket az infókat egy jól kódolt szerveren tartotta és ennek látta Liza a kódját, a papírokat Jason nem találta sehol mert az apja elrejtette, de Lizy csak véletlen találta meg. Jason apja elmondta neki mire valók a kódok és azt is ha a fia kezébe kerülnének, akkor nagy lenne a baj, így Liza ezt eltitkolta. Jason viszont mindent hallott és akkor borult el az agya, bántotta Lizát verte a kódokat követelte, de Lizy nem adta oda. Szakított a srácal, aki azután sem adta fel, minden formában megkeserítette Liza életét. Nagyon örült, amikor felhívtad, hogy hozzád költözhet, mivel remélte megszabadulhat Jasontől, de az a féreg ide is követte. Liza egy ideig tartotta magát nem adta be a derekát, de ott Las Vegasban került sor a megfélemlítésre, akkor kezdett gondolkodni azon, hogy segít. Végül Londonban érte a legnagyobb csapás ott titeket fenyegetett, hogy végez veletek, ha nem megy vele... - Devin szemében mintha könnyek ültek volna rájött miért sietett el tőle Liza, minden érzelem az arcára volt írva. - Ezért szökött el Portlandben elkezdte feloldani a kódokat, de csak néhány mappát nyitott ki ezt Jason nem vette észre és így eltudott jönni. De az utóbbi időben újra feltűnt a városban sőt beiratkozott a a gimibe, hogy még közelebb legyen Lizához.....

- Ezért csupa seb? - akadt el Devin hangja aki reménytelenül nézett rám.

- Igen. Most is egy ideig ellenállt neki, de újra meglett fenyegetve és ismét oldja a kódokat éjszakánként surran ki és hajnalban jön meg. Ezt kell megállítanunk Liza ezt nem bírja megfékezni és már irányítani sem tudja. Segítenünk kell neki! - a többiek elképedve néztek rám. - Mi az?

- Ez mind igaz? - kérdezte Ryan.

- Az utolsó szóig! - sétált mellém Ricky és átkarolt. - Én is tudtam róla mind a hárman próbáltunk segíteni Elizabethnek, de ő nem hagyta megy a saját feje után.

- Hárman? - nézett furcsán ránk Gaia.

- Shawn is tudja. - feleltem. - Ahogy meg tudtam, hogy Jason itt van mindent elmondtam neki és ő a suliban figyel Lizára.

A fiúk még kérdeztek pár dolgot és megterveztük mit is fogunk tenni, mert ez így nem állapot.

~ Elizabeth szemszöge~

- Liza ma én viszlek a dokihoz Devinnek a stúdióba kell menni. - mondta Shawn az ebédlőben, amíg sorban álltunk.

- El is felejtettem, hogy ma megyek! - csaptam a homlokomra.

- Még jó, hogy ezt Devin számon tartja. - nevetett.

- Igen, néha jobban tuja, mint én. Ma vagyunk három hónaposak. - simítottam végig a hasamon. - Ma mondja meg a doki, hogy fiú vagy lány.

- Chris már tudja? - pillantott rám érdeklődve a fiú.

- Nem tudja. - hajtottam le a fejemet. - Félek elmondani.

- Szerintem nem lesz semmi baj, a tesód nem tűnik olyan vérengzőnek. - vigyorodott el Shawn.

- Remélem igazad lesz. - sóhajtottam ekkor hangos kiabálásra lettem figyelmes a foci csapat integetett a mellettem álló fiúnak.

- Nem haragszol ha oda megyek? Holnap nagy meccs lesz és most lenne a megbeszélés. - nézett rám bűnbánóan.

- Menj csak! - löktem meg játékosan a tálcákra ügyelve nehogy felborítsam. Shawn hálás pillantásokat küldött felém és indult az asztal felé én is leültem egy eldugott asztalhoz. Csendben ettem, amíg egy meleg kéz nem érintette a hátamat ijedten rezzentem össze.

- Gyors volt a megbesz.... - a szavak az ajkamra forrtak. Jason ült le az ebédjével mellém, idegesen kapkodtam a levegőt, az asztal alatt a kezemet a hasamra helyeztem, mintha ezzel meg tudnám védeni a picit.

- Szervusz Elizabeth rég láttalak! - mért végig. - Miért mész orvoshoz?

- Semmi közöd hozzá! - sziszegtem a fogaim között.

- Tudod Lizy, ezt azt meg tudtam, mint például, hogy kibékültél a barátoddal és azóta nagyon megnehezítetted, hogy a közeledbe jöhessek. Vagy a kedvesed vagy Mendes van melletted, soha nem vagy egyedül és mint tudod van egy rendezetlen ügyünk. - a szemében vad tűz gyúlt és kezemet megragadva rángatott ki az étkezőből.

- Eressz Jason! Mit akarsz még? - kezdtem ellenkezni, ahogy kiértünk a parkolóba kérdésemet hallva helyből lekevert egy hatalmas pofont, amitől a földön terültem el. - Ez is mire volt jó? Éjt nappalá téve dolgozok az aktákon!

- Nem elég gyorsan és nekem fogy a türelmem Elizabeth! - újra emelni akarta a kezét, hogy üssön én riadtan fogtam közre a hasamat, hogy a pici életet védjem, Jasonre pillantva mintha fény gyúlt volna a szemeiben. - Te terhes vagy!

- Nem! - talán túl gyorsan vágtam rá.

- Ne hazudj nekem te kurva! - markolt erőszakosan a hajamba ezzel magához közelebb rántva, a könnyem megállíthatatlanul potyogtak. - Ezt titkoltad előlem! Ugye? Ezért mentél bele az alkuba, hogy megvéd a drága szerelmedet és a kis fattyatok életét? Nincs igazam Elizabeth?

- Engedj el Jason! Ígérem megcsinálom a kódolást....- a torkomra csúsztatta a kezeit és felemelt rémültem karmolásztam az engem szorító vas markot, a fiú szemében egy örült fény csillant.

- Oh, Liza olyan buta vagy ha velem maradtál volna most az én gyerekem lehetne a szíved alatt, de helyette egy jött mentől vagy terhes, de nem aggód kedvesem ez a gyerek nem fogja megélni, hogy lássa a napvilágot. - eresztett a szorításon és helyette a karomat ragadta meg, egy kocsi felé taszigált, de én mindig a szavaitól sokkoltam le. Meg akarja ölni a gyermekemet.

- Kérlek Jason ne bántsd a kicsit! - kezdtem a fiúnak könyörögni, ő viszont ugyan úgy szorított. Ráléptem a lábára és az oldalába könyököltem próbáltam elmenekülni, de ezt nem hagyta karomnál fogva visszarántott, egy hideg fémet éreztem a torkomnál.

- Ha sikítani mersz akkor nagyon megbánod! - szorította jobban hozzám a kést. - Most pedig szép lassan beszállsz abba a kurva kocsiba, hogy megszabaduljunk a te kis pocak lakódtól, Utána ha újra készen állsz akkor megszülheted az én gyerekemet.

- Nem! - ellenkeztem a könnyeimtől alig láttam valamit.

- Miért kell ilyen makacsnak lenned! Indulj! - nyomta a bőrömnek a kést, ahonnan a vérem kiserkent, így elindultam az autó felé.

- Jason vége a játéknak! - megfagytam a fiú karjai között ettől a hangtól.

- Izabella rég találkoztunk! - vigyorodott el Jason közben halkan felnevetett, a kést nem láthatta Iza mivel még háttal álltunk neki, de ahogy megfordultunk Jason az oldalamhoz csúsztatta a pengét. - Minek köszönhetem a látogatásodat, aminek mindig örülök, de most Lizával van egy kis elintézni valónk!

- Vége van Jason! Tudnak rólad a rendőrök és most is csak arra várnak mikor foghatnak el, már nem tudsz el menekülni. - magyarázta nyugodtan Iza közben a fiú szemeibe nézett mereven. - Add fel magadat mielőtt le lőnek!

- Csak blöffölsz! - nevetett fel, mint egy elme háborodott. - Nincs itt senki!

Alig mondta ki ezt a mondatott, pillanatok alatt egyenruhás alakok jelentek meg egy körben körülöttünk. A távolban megláttam a többieket is akik idegesen nézték a jelenetet, Devin karját Ricky és Shawn fogta le oldalt, láttam kedvesemen, hogy legszívesebben oda rohant volna hozzám és Jasonnek lekeverne egy nagyot.

- Eresz el Jason! - suttogtam. - Kérlek!

- Ha nem lehetsz az enyém akkor senkié sem! - ezekkel a szavakkal megrémisztett mivel nem tudtam mire gondol. - Szeretlek Elizabeth!

Szavai megleptek, de a tette is maga felé fordított és ajkait az enyémeknek nyomta teljesen le sokkoltam, a következő percben pedig hangos sikoly tört ki belőlem. Jason megmártotta bennem a kést, közben a szeméből sütött a fájdalom újra csókot lehelt a számra.

- Sajnálom! - a pengét kihúzta és elhajítottam én pedig tehetetlenül a fájdalomtól szenvedve a földre rogytam. A fiút rögtön három rendőr terítette el a földön bilincset helyezve rá, ő viszont közben örülten nevetett.

- Elizabeth? - egy erős kéz emelt fel a földről, előttem fekete pöttyök kezdtek ugrálni előttem, a szempilláim el nehezedtek. - Liza kérlek figyelj rám! Ne csukd be a szemedet! Liza hallasz? Kérlek Elizabeth! Nem halhatsz meg! Kicsim nem lesz baj maradj velem Josh már hívott mentőt. Elizabeth kérlek ne hagy itt engem! Nem akarok nélküled élni! Li.....- a hangok megszűntek és elnyelt a megnyugtató sötétség.....












Itt még nincs vége csak szerettem volna az agyatokat húzni, de tényleg nem sokára itt a vége ezt annak szántam de így jobban tetszett. By Elizabeth

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top