~ Elizabeth szemszöge

Hangos szuszogásra ébredtem, valaki aludt mellettem. Lassan kinyitottam a szememet, hogy ki is lehet az. Chris nyitott szájal aludt az ágy belső felén, karját át vetette a derekamon védelmezően. Óvatosan le hámoztam a kezét magamról, hogy ki tudjak kászálódni végre az ágyból. Felállva megszédültem, imbolyogva indultam meg kifelé itt ott bele kapaszkodtam az ágy keretekbe. Ki érve örömmel nyugtáztam, hogy még mind alszanak, fáradtan ültem le az egyik fotelbe. Arcomat a kezembe temettem. Hogyan lehetek ekkora világi ökör, tört rám a felismerés. Tegnap kicsit túl gyógyszereltem magam, ami teljesen ki ütött egész napra, nem nagyon emlékeztem rá mi is történt körülöttem. A fiúk biztos észre vették, hogy nem jöttem ki Ryan arca rémlett fel nekem, Ő utánam jött és egyszerűen kép szakadás. Jasonnal való beszélgetésemre tisztán emlékszem, de a bogyók be vétele után minden el mos sodót. Kétségbe estem, mit kezdjek nem akarok ezzel a féreggel élni, ha viszont nem fogadom el az ajánlatát bántja Devin és a srácokat. Megráztam a fejemet, nem ezzel nem foglalkozhatok van még időm. Ha hív legközelebb kinyomom, mostantól csak arra fogok koncentrálni, hogy boldog legyek erre a kis időre és mindenki más is a környezetemben. Fel álltam a kanapéról a hűtőhöz sétáltam és ki kerestem a tojást, meg a szalonnát, reggelit akartam készíteni a fiúknak. Mint egy jó asszisztens. Gyorsan kész lettem a reggelikkel, a bőröndöm még, mindig elől volt így könnyedén ki tudtam venni belőle a ruháimat és be vonultam a fürdőbe a neszesszeremmel együtt. Bele tekintettem a falra erősített tükörbe és meg állapítottam, hogy borzalmasan nézek ki, a festék teljesen szét folyt az arcomon. Lekaptam magamról az előző napi ruhámat, hogy be állhassak a zuhany állá, a hajamat össze kötöttem. A meleg víz kellemesen csiklandozta a bőrömet, jól be kentem magam tus fürdőmmel, le akartam mosni magamról minden fájdalmat, kínt. Fél óra fürdés után végre ki kászálódtam a zuhany alól, felvettem az aznapi ruhámat és ki léptem a kabinból. Beszélgetésre lettem figyelmes a srácok vígan reggeliztek az asztalnál, már alig maradt valami abból az ételből, amit ki készítettem. Csendben be lopóztam a hálóba, hogy ne vegyenek észre az ajtót is amilyen halkan csak tudtam be csuktam, a fejemet megtámasztottam a fa darabon.

- Jó reggelt! - fonódott a derekam köré egy kéz, teljesen le dermedtem. Utána viszont rögtön lazítottam miután megéreztem a puszikat a nyakamon, mosolyogva fordultam meg Devin karjai között és azonnal le támadtam ajkait. Hirtelen hevességemre nem tudott mit reagálni csak viszonozta neki nyomott az ajtónak, Én a nyaka köré kulcsoltam kezeimet. Ő fenekemnél fogva meg emelt, a lábai közé zártam csípőjét és ő így irányított el minket a legközelebb-i ágyhoz amire, óvatosan le fektetett el nem eresztve, vigyázott nehogy meg üssem magam. Éreztem ütemes szív verését, bőre izzott a vágytól, egyre jobban bele merült a hévbe. Elkezdte a szoknyámat fentebb tűrni és a felsőm pántját. Nem akartam elrontani a kedvét, de ez nekem így nem jó.

- Devin... - leheltem fülébe míg ő kulcs csontomat hintette be csókokkal. - Devin ne... kérlek.. - el húzódtam tőle értetlen szemekkel bámult rám.

- Mi a baj? -kérdezte bátortalanul.

- Ez a tempó túl gyors nekem Én még nem állok erre készen. Szeretnélek jobban meg ismerni, nem akarok csak úgy fejest ugrani ebbe, nem akarok úgy járni, mint J... - itt el haraptam a mondat végét.

- Jasonnel. - mondta felháborodottan bár csalódottan, elengedett eddig a derekamat fogta, de el hátrált. Hitetlen kedve fújta ki a levegőt, felállt mellőlem és úgy nézett le rám, ki ábrándultan pillantott rám még mindig vágytól csillogó szemekkel. Akkor vettem csak észre, hogy már fel van öltözve és most is ész veszejtően jól nézett ki, el szégyelltem ilyen szerencsés vagyok, hogy egy ilyen fiú az enyém lehet, hát erre el cseszem.

- Értem Én, ki használt. - nem vártam ezt a mondatát azt hittem undorodva hagy ott és felejtsem el, le térdelt mellém. - Figyelj rám nem tudom mi a baj, de Én nem erőltettek semmit amit nem akarsz. Rendben?

- Igen. - boldogan ugrottam a nyakába Ő át ölelte a hátamat. - Szeretlek. - suttogtam neki.

- Én is. - eltolt magától és újra meg csókolt éreztem. Tényleg szeret. - Gyere menjünk ki a srácokhoz .

A srácokhoz? Ki szaladt belőlem minden szín, mi a francot mondok a tegnapiról? Devin fel segített az ágyról és udvariasan előre engedett az ajtóban, a fiúk az asztal környékén ültek és valami papírokat nézegettek.

- Ghost végre, meg van a szám lista? - kiáltott haverjának Ricky, aki egy lapot lengetett meg a magasban, észre se vettem, hogy került hozzá. - Oh, jó reggelt Elizabeth! - figyelt fel rám a gitáros.

- Liza gyere foglalj helyet valahol ha tudsz. - nézett körbe Josh mivel mindenütt valami papírok hevertek vagy tollak, gitárok.

- Bocsi, de inkább el mosogatok. - mutattam a reggeli maradványaira.

- Oké. - vonta meg a vállát.

- Melyik számok vannak fel írva a listára? - kérdezte Chris Devint, aki a kávéját kortyolta.

- Reincarnate, 570, Abigail, Break the Cycle, America, Devil's Night ennyi.- felelte barátom.

- Nekem van egy ötletem. - ugrott fel Ricky. - Legyen a Contempress.( ezt találjátok meg felül:)

- De ahhoz kellene egy női énekes is, mivel szerintem te nem tudsz olyan vékonyan és magasan énekelni. - oltotta be a gitárost bátyám, Ricky legyintett rá és felém fordult.

- Elizabeth tudsz énekelni? - szegezte nekem a kérdést, hápogáson kívül nem tudtam mást csinálni.

- Nem tudok énekelni.

- Biztos tudsz! - erősködött Ryan.

- Nem.

- Próbáltad már? - el fintorodtam.

- Nem.

- Akkor honnan tudod, hogy nem menne. - győzedelmeskedett Ricky.

- Attól még így is van egy probléma. - akadékoskodtam.

- Ahh! Mi az már? - akadt ki gitáros.

- Nem tudom a szöveget és gondolom nincs itt nálatok. - le fagyot arccal bámult rám, elégedetten fontam össze karjaimat a mellkasom előtt.

- Van szövegünk. - szólalt meg Chris, egy vastag mappát vett elő. Felnyitva meg pillantottam benne a levelet amit apa küldött, fel volt bontva azt meg kell szereznem. Egy kis keresgélés után meg találta a meg felelő szöveget, amit a kezembe nyomot. - A kottáról le tudod olvasni hogyan kell el énekelni.

Át futottam párszor a sorokat és magamban gyakorolgattam a meg felelő hangokat. A srácok engem néztek és ez nagyon zavart.

- Oké kezdhetjük. - Ricky ölébe kapta az akusztikus gitárt.

- Csak Maria részét kell énekelned. - szólt nekem Chris így elég volt az első refrén utáni szakaszt énekelnem. Ricky elkezdte pengette a húrokat, mély levegőt vettem. Egyszerűen bele kezdtem.

Beneath all the pleasure, all you are is pain

And you deserve every second of your suffering

But yet I can't stop, crawling to your doorstep

Every time you beckonI'm self destructing, trust in nothingSave me

I took my time to suck you in

So take me out of my head

And spread your ashes on my skin

You burn like a cigarette

Itt Chris is be lépet a dalba, a többiek le döbbenve figyeltek minket, kellemes érzés volt testvéremmel énekelni.

Against the wall, we fall from grace

The pain we love is taking shape

A burning lust to touch the flame

Over and over again

We've played this role a thousand times

The same old script, just different lies

You disappear without a trace

Concealing the crimes on your face (crawl)

I felt you shiver

I heard you whisper

But the pills were quicker

I watched you wither

I am the killer

Against the wall we fall from grace

The pain we love is taking shape

A burning lust to touch the flame

(Over and over again)

Your skin like winter

We beg like dirt and flesh disarms

We built it up, to fall apart

Even the honesty was fake

Concealing the crimes on your face

Ki fulladva, ki pirult arccal fejeztem be a dalt, rá pillantottam a fiúkra ők mit szólnak hozzá. Ricky virult mint a tejbe tök, Devint is ugyan így láttam.

- Ez fantasztikus volt!- lelkendezett Vinny.

- Igaza van. -helyeselt Joshal egyetemben Ryan is.

- Mióta van ilyen jó hangod, sose hallottalak énekelni otthon. Miért? - szegezte nekem a kérdést bátyám.

- Mivel nálunk te vagy a tehetséges, anyáék sose szerették ha valamiben jobb voltam mint te, ezért ezt el kellett titkolnom.

- Ez nem így van te is ugyan úgy meg mutathatod mit tudsz, ahogy mi. - bátorítóan rám mosolygott.

- Figyelj Chris a húgod szexi, NAGYON, tud főzni, énekelni okos. - számolgatta ujjain a tudásomat. - Még is hogy a francba lehettek ti tényleg rokonok!!- sipákolt a Ricky erre Testvérem elegánsan be intett neki.

- Már csak az a nagy kérdés Elizabeth el vállalód? - szögezte le a tényeket Ryan.

- Igen.

- Remek! - jelentette ki vigyorogva Devin, le ültem mellé a kanapéra és a szöveget tanulmányoztam. - De még sokat kell gyakorolni úgyhogy ma este nem lépsz színpadra.

- Ma este koncert?- hüledeztem.

- Igen, még te az igazak álmát aludtad, majdnem ott vagyunk Vegasban. - felelt nekem Josh.

- Vegas? Szét is nézünk majd. - örvendeztem.

- Ha szeretnéd? - kérdezte bátyám, bólintottam egyet, hogy szeretnék szét nézni a városban. A srácoknak igaza lett nagyjából két óra múlva be futottunk a kamion depókba, amit a fellépő bandáknak tartottak fent. Útközben bele kukkantottam melyik bandákkal turnéznak a fiúk, sajnos keveset ismertem közülük, amiket meg ismertem azokat Izán át ő volt nagy rajongója ezeknek a bandáknak. Bár bele gondolva egy kettőt meg szeretettet velem így azokkal a bandákkal találkozni akartam. Ahogy kanyarodtunk a depóba az ablakra nyomtam az arcomat látom-e kedvenceim trélerét, de egy se volt a parkolóban. Sőt mi érkeztünk az összes banda közül először. A busz motorja le állt és mind el indultunk kifele, az MIW-s dolgozok már ott szorgoskodtak. Itt is amilyen sürgés forgást láttam le mertem volna fogadni, hogy itt elfogok tévedni. A srácok oldalán sétáltam be a banda sátrába oda voltak a hangszerek be készítve, listák, szendvicsek, vizek és egy rakatnyi monster ha az összeset meg isszák pörögni fognak, minta búgó csiga. Ahogy a menedzser meg látott egy rakat papírt nyomott a kezembe ezeket nézem át és válogassam szét, utána intézem el melyik interjú jön a másik után. De még előtte a srácok menjenek el készülődni sminkelni stb. A papír kupaccal küzdve, arra gondoltam nagyon jól indul ez a turné számomra( szarkazmus), még mi várhat rám az utazás alatt.

- Istenem! - kiáltottam fel az asztal mögül. Nem lehet csak álmodom, nem lehet itt lehetetlen. Ez egyszerűen nem igaz, nem hittem el amit láttok. Ideges lettem a kezem izzadt, a gyomrom mogyoró méretűre zsugorodott. Felém közeledik azzal a mézes mázos mosolyával. Oh, hova tudok el bújni, az asztalomhoz jön, mi tegyek, már nem menekülhetek el szembe kell vele néznem. Nem hiszem el, hogy ide jött, ő az. Az a személy aki miatt ...