Akire, a succubus visszatért Eel békés földjére és magával hozta a... legyőzhetetlennek tűnő vágyat. Őrzőnk és a Főhadiszállás többi hölgy tagja mindent elkövet annak érdekében, hogy a csábító démon asszonyságot valahogy visszaverjék. Ehhez amuletteket készítenek. A kőszív amulettje a használóját ellenállóvá teszi a succubus ármánykodásaival szemben. A démonnal szembeszálló ifjú titánok, Lance, Nevra, Mathieu és Lefitan is kapnak egy-egy amulettet, majd elindulnak, hogy leszámoljanak a kéjenc démonnal. A küldetés napokig eltart, mi magunk pedig a főhadiszállás biztonságában várjuk egyre türelmetlenebbül szívünk választottját.

Késő éjjel hallottam először a főhadiszállás lakóitól, hogy a fiúk küldetése sikerrel járt és visszatértek. A lábaim remegtek a félelemmel vegyes izgalomtól. Összezavarodtak, felkavaró küldetés volt, legalább épségben vannak. Ilyen kifejezések ütötték meg a fülem, amiből nem sok jót lehetett sejteni.

Nagyon sokáig vártam az előtérben, hátha megpillantom Lance-t, szerettem volna mielőbb találkozni vele. Nem túl tolakodó módon, ezért nem szaladtam elé a kapukhoz, de a magam visszafogott módján igenis vártam a találkozást. Az eredménytelen várakozással és igzulással töltött hiábavaló órák után végül úgy döntöttem, hogy visszatérek a szobámba. Majd holnap felkeresem őt a saját szobájában.

A folyosón botorkálva észrevettem egy alakot a szobám ajtaja előtt. A fény ezüstös fényben csillant meg vállvértjének fém részein, és kék ragyogás vonta körbe az abból meredező tüskéket. Alig hallható sóhaj szaladt ki a számon. Ez Lance!

Alig hallható, de Lance meghallotta, ahogy felém fordult elvesztem kék szemében. Egy percnyi habozás nélkül vetette rám magát. Nagyon meglepett, erre egyáltalán nem számítottam. Lance kimért, kissé távolságtartó... olyan, aki tudatában van annak, hogy ő az egyik gárda vezetője és ennek megfelelően mindig vééééégtelen bölcsességgel mond mindent. Mintha az új énje egy szerencsesüti mondástárából állna. 

Ehelyett itt volt, körülöttem. Szorosan magához ölelt és forrón csókolt.  

– Hé! Jól vagy? Működött az amulett? – szabadítottam ki magam az öleléséből a folyosó közepén. Szokatlan volt ez tőle, azt hiszem nem akarta volna, hogy így lássanak minket. 

Az aggodalom árnyéka vetült a homlokára. – Elnézést – mormolta kimérten. – Működött az amulett. Eleinte. – A hatásszünet gyilkos volt. Az idegeim pattanásig feszültek. – Már majdnem végeztünk, mikor megsemmisült. Ez a démoni lény pedig – pillantott a mennyezet felé, azt hiszem azért is, hogy elrejtse mennyire zavarba jött. Vagy mert kereste a megfelelő szavakat. – Olyan különös késztetéseket ébresztett bennünk – fejezte be mondatát kissé mesterkélten, aztán elmosolyodott. – A végén nem mi húztuk a rövidebbet – zárta le különös csattanóval és közben a keze a derekam felé csúszott. Aztán megállt. 

Ajkai vad érzékiséggel tapadtak rám ismét. Apró sóhajok törtek elő belőlem harapásba hajló csókjai nyomán. Mígnem az érzelmek és a meglepettség hevében a kelleténél hangosabb lettem.

–  Szerintem elmegyek zuhanyozni, az egy kicsit lehűtene – mondta kijózanodva. – Esetleg lenne kedved csatlakkozni? – dobta be a kérdést mintegy mellékesen. 

– Ez elég egyenes kérdés volt –  mosolyogtam a nyakamat dörzsölve. 

A kék szemében megláttam a succubus bűvöletét. Megértettem, miféle hatalma lehet a démonnak mások felett. Lance szívéhez utat talált a succubus hatalma a kőszív amulett nélkül és teljesen felkorbácsolta benne ezeket a különös késztetéseket.  

Széles mosolya láttán engem is elfogott az a különös érzés.

– Olyan finom illatod van –  simított bele a hajamba. – Olyan gyönyörű vagy ma este, valahogy másnak tűnsz, mint általában – igazította meg lenge ruhámat a vállamon. 

–  Hiszen te szinte lángolsz –  kacagtam. Persze, egy jégsárkány és tűzbe jöhet. Talán nem volt a legbölcsebb dolog a succubus küldetés utánra tartogatni a különleges ruhát és a Purriry által adott édes parfümöt, de szerettem volna valami szépben fogadni a sárkányt. –  Gyere, van a hűsítő zuhanynál egy jobb ötletem.  

Nem számítottam arra, hogy Purriry ajándékai tényleg ilyen hatással bírnak majd. De el kell ismernem, iszonyatosan izgató volt Lance heves vágyakozásának középpontjában lenni. 

Ujjaink összefonódtak és a szobámba vezettem. 

Nagy lendülettel csukódott be mögöttünk az ajtó, és ez alig történt meg Lance már el is kezdte rólam lefejteni a vagyont érő ruhakölteményt.  Hamar elveszítette a türelmét, a lágy anyag több helyen elszakadt. 

Érzékelhetően nem tudott úrrá lenni a vágyódásán, erős karjában szorosan tartott és egyre csókolt. Belemarkolt a hajamba, ahogy a szemébe néztem – elvesztem. Leültem az ágy szélére, izgalma már teljesen átragadt rám, mikor a hüvelyk és mutatóujját végigsimította a torkomon. Újabb mély, vágyódással teli csókba kezdtünk és egészen addig abba sem hagytuk, míg ki nem fulladtunk. 

Ujjaimmal megpróbáltam átfogni a sárkány erős karját. Elszakadtunk egymástól egy lélegzetvételnyi pillanatra, mohón hajoltam utána és közben a körmeim belemélyedtek a bőrébe.

(*1)

Tudni akartam, hogy meddig juthatunk el. Magam mellé húztam Lance-t az ágyba.

De mielőtt még igazán komolyra fodulhattak volna a dolgok Lance hirtelen elaludt. 

A küldetés fáradalmai és a hatalmas, túlcsorduló érzelmek miatt lehet – gondoltam. Aztán nem is firtattam tovább, addig amíg a karjaiban tölthetem az éjszakát, mindegy...

(Ez egy alkalmanként igaz történet, az eseményben csak belső monológok és dialógusok vannak, de átiratként -sokkal- kevésbé átadható az egész. A történetvezetésében ugyanazok a kihívások vannak, mint korábban Mathieu-nál, szobában várja Lance, aztán mégis bemennek a szobába...
Nincs olyan opció, hogy a sárkányfit ébredésre bírjuk :'(

A lányok-fiúk nyakát cirógatni lehet ilyen helyzetben, de "törjön le a keze" annak, aki erőt fejt ki ehhez. Ezt az illusztrációt én személy szerint nem tartom jónak, ha cirógatja a hüvelykujja nyugodtan lehetne a lány állvonala alatt - hozzáteszem, látszik, hogy nem a kéjdémon barlangjában látott rough felnőttfilm egyik jelenetét próbálgatja, mert a mutatóujját vakargatja a másik kezével, de ez nem olyan, családbarát mint a tavaly valentin napos esemény képe...)

(*1): A ruha visszakerült, pedig azt írja a szöveg, hogy he ripped off, vagyis konkrétan le lett tépve :D de gondolom nem akartak villantani a méhecskék...

A tavalyi családbarát kontent, ha valaki szeretné helyettesítse:

(Akár futni is elmehettek volna a gyerekek, hogy kiadják a dolgokat. És az eső nyújtotta hidegzuhany le is hűtötte volna szegény jégsárkány lángjait) 

Köszönöm a figyelmet,LilyanaRed