Amy Szemszöge

Iszonyatosan nagy bűntudatom volt, amiért most miattam kérdéses Aidannek a fellépése, ugyanis gitár nélkül nem állhat fel a színpadra...

~Mi történt? -Jött oda Jennifer, gondolom Aidan előbbi kiborulását hallva, mire Aidan csak a földön levő gitárjára mutatott.- Még van idő kicserélni, Amy azt mondta, délelőtt, hogy elhozza a-...

~De nem hozta... -Vágott a szavába Aidan, miközben idegesen fel alá járkált.-

~Mindjárt visszajövök! -Rohant el Jennifer.-

Mi pedig ott maradtunk és vártunk... Két perc sem telhetett el, mire Jennifer visszatért a kezében egy új hurral.

~Ezt mégis... -Kezdett bele Aidan.-

~Apa irodájában találtam, használd nyugodtan. -Nyújtotta oda a húrt Aidannek, mire ő hálásan átölelte a lányt, én pedig továbbra is ott álltam hatalmas bűntudattal a lelkemben, amiért Aidan majdnem miattam nem tudott fellépni.-

~Köszönöm Jenni! -Hálálkodott Aidan, majd gyorsan elkezdte kicserélni a húrt.-

~Nehogy ezen múljon a fellépésünk. -Kacsintott a lány, majd távozott, mire én értetlenül néztem végig az egészet.-

Hogy értette, hogy "ne ezen múljon a fellépésÜNK?" Együtt fognak énekelni, vagy mi? És ha igen, Aidan miért nem szólt erről?

Aidan Szemszöge

Annyira bele voltam merülve a húr cserélésébe, hogy nem figyeltem mit mondott Jennifer, mielőtt elment. Mindenesetre pont időben sikerült végeznem, ugyanis hallottam a színpadról, hogy én következem.

Mikor felálltam a helyemről, el akartam köszönni Amytől, de már nem volt ott ő sem... Ahogy Tyler sem... Remélem nem bántottam meg megint...

Elindultam a színpad felé, mikor szembe találkoztam a szervezővel.

~Sok sikert Aidan! -Mondta kedves hangon.-

~Köszönöm! -Feleltem én is egy mosollyal az arcomon.-

~Még akartam szólni valamiről! -Felelte, mire kérdő tekintettel néztem rá.-

~Az utolsó dalodat el tudnád énekelni a lányommal? Jenniferrel. -Nézett rám, mire teljesen ledöbbentett a dolog.- A "Miss You" számodat eredetileg egy lánnyal énekled, így szerintem sokkal jobb lenne, ha itt is lenne egy párod. -Vetette fel a dolgot.- De, ha ez gondot okoz, akkor-...

~Nem, dehogy! -Vágtam a szavába.-

~Remek! -Csattant fel boldogan.- Akkor én megyek is! -Intett, majd elsétált.-

Nem mondhattam nemet... Jennifer nélkül most fel sem léphetnék... Amúgy is csak egy számról van szó és abban pedig igaza van a szervezőnek, hogy a "Miss You" jobban hangzik egy női hang kíséretében.

Amy Szemszöge

Tylerrel lementünk a közönség közé és előrefúrtuk magunkat amennyire csak tudtuk, hogy minnél közelebbről nézhessük Aidant. Bár továbbra is rossz kedvem volt, amit Tyler is erősen észrevett.

~Ne legyél így letőrve! -Bökött oldalba a fiú.- Meg lett oldva a dolog! -Húzta biztató mosolyra ajkát.- Mostmár csak az a dolgod, hogy tombolj a szerelmed dalára. -Hajolt oda hozzám, hogy csak én halljam, mire én is elmosolyodtam.-

~Igazad van! Csak ne lennék ilyen alacsony! -Álltam lábujjhegyre, hogy jobban lássak, ugyanis az előttünk álló emberektől nem igazán láttam rá normálisan a színpadra.-

~Ezen könnyen segíthetünk. -Mondta Tyler mire lehajolt és a következő pillanatban már azt vettem észre, hogy a nyakában vagyok.-

~Wooo nem vagy normális! -Nevettem fel.-

~Így mostmár látsz rendesen! -Nevetett ő is.-

Ekkor megérkezett Aidan, mire minden rajongó hangos tapsolásba és kiabálásba kezdett. Arcán először boldog mosoly húzódott a közönség fogadtatása miatt, de mikor tekintetünk összetalálkozott, hirtelen ez a mosoly eltűnt az arcáról... Ennyire haragszik még rám?

Végül Aidan belekezdett a zenelésbe, mire az összes rajongó hangosan énekelte vele együtt az összes dalt. Először a "Blue Neon"-al indított, majd a "4 th of july"-t énekelte el, ezt követően pedig az "I love you" következett, legvégül pedig az én személyes kedvencem, amit sokszor közösen énekeltünk el Aidannel, mégpedig a "Miss You." Ám mielőtt belekezdett volna Aidan, az utolsó dal éneklésébe, hirtelen a színpadon megjelent Jennifer.

~Ő mégis mit keres itt? -Néztem le Tylerre.-

~Tessék? -Kiabált fel hozzám, mert nem hallotta, amit kérdezek, ugyanis Aidan és Jennifer már elkezdtek énekelni.-

Megkocogtattam a fiú vállát ezzel jelezve, hogy tegyen le, majd miután ismét a földön álltam, kérdő tekintettel nézett rám.

~Te tudtad, hogy Jenniferrel fog énekelni? -Kérdeztem Tylertől.-

~Nem, nem tudtam. -Vonta fel a vállát.-

Alig tudtam hinni a szememnek... Jennifer egész végig tapogatta Aidant a színpadon, a fiú pedig az ég világon semmit sem csinált! Rosszul esett és fájt ezt látni... Ahogy egymásra néznek... Képtelen voltam tovább ott maradni, így végigverekedtem magamat a tömegen, majd megálltam a végén, ugyanis valaki visszahúzott.

~Mégis hova mész? -Kérdezte Tyler, mire már nem bírtam tovább magamban tartani a feltörekvő könnyeimet.-

~Szerinted? -Kérdeztem, miközben patakokba folytak a könnyeim.- Napok óta azt nézem, ahogy Jennifer teljesen rá van nyomulva Aidanre! És Aidan nem csinál ezellen semmit! SEMMIT!! -Emeltem a hangszínemen.- Nem látod? -Mutattam a színpad felé.- Megállás nélkül őt tapogatja!

~De... én is észrevettem... -Felelte Tyler leszegett fejjel.-

~Mindent elcseszek... -Néztem fel a fiú szemeibe.- Aidan koncertjét is majdnem tönkrevágtam... Nagyon dühös volt rám és Jennifer nélkül nem énekelhetne most... -Fakadtam ki Tylernek.- Mikor feljött a színpadra és meglátott... Soha nem láttam még, hogy így nézne rám...

~Ezt hogy érted? -Kérdezte a fiú.-

~Úgy nézett rám, mint akire iszonyatosan mérges... -Nyöszörögtem.-

~Jaj Amy... -Húzott oda magához Tyler.- Nem lesz semmi baj. -Nyomott egy puszit a fejem búbjára.- Itt vagyok melletted, oké? -Emelte fel államat óvatosan kezével, mire én csak könnyes szemmel bólintottam.-

Ekkor pedig hallottam, hogy Aidan és Jennifer befejezik a koncertet, a lány pedig vidáman ugrott a fiú nyakába, majd egy puszit nyomott az arcára, ami végképp kilőtte nálam a biztosítékot.

~Szerintem menjünk innen... -Fogott kézen Tyler, majd maga után húzott.- Szeretnék veled beszélni valamiről...

Aidan Szemszöge

Életem legkínosabb és leghosszabbnak tűnő percein vagyok túl... De sikerült a koncert, amiért nagyon boldog vagyok! Viszont az előadás végére láttam, hogy Amy és Tyler eltűntek!

Lementem a színpadról, majd elkezdtem körül nézni a színfalak mögött, hátha itt vannak valahol...

Hirtelen Amy hangjára láttam figyelmes, az egyik, félig nyitva levő öltöző felől. Gyorsan odasétáltam, majd elkezdtem hallgatózni...

~Egész délután azon gondolkodtam, hogy hogy mondjam el ezt neked... -Kezdett bele Tyler.- Én...szerelmes vagyok...

Ekkor elkezdődött következő előadó zenéje, így alig hallottam, amit a fiú mond, ezért mégközelebb mentem, miközben bekukucskáltam félig meddig nyitva levő ajtón, ám pont nem ott álltak, így egyáltalán nem láttam rájuk.

~Szerinted műkődni fog a dolog? -Kérdezett vissza Amy.-

~Minden vágyam, ha így lenne! -Válaszolt Tyler.- Tényleg... Soha életemben nem éreztem magamat olyan szerelmesnek, mint most. -Mondta a fiú, mire teljesen ledöbbentem.-

Tyler most vallott szerelmet Amynek!

~Tudom, hogy nem régóta ismerjük egymást, de én akkoris az első pillanattól fogva így érzek és nem tudom tovább magamban tartani! -Áradozott tovább a fiú.-

~Annyira örülök ennek! -Mondta Amy, majd a fiú nyakába ugrott örömében, mire a lendülettől egy kicsit hátrébb kerültek, így pont rájuk láttam, ahogy Amy boldogan öleli magához Tylert.-

~Már csak a te részedről kéne elintézni a dolgokat... -Mondta Tyler, mire Amy sóhajtott egy nagyot.-

~Igen... Nem lesz egyszerű Aidannel beszélni... -Felelte Amy csalódottan.-

~Csak légy vele őszinte. -Tette kezét Amy vállára, majd egy biztató mosolyra húzta ajkait.-

Teljesen összetörtem... Nem tudtam felfogni, amit hallottam... Csak azt éreztem, hogy fáj minden... Ismét összetörtek és megcsaltak... Újra... Úgy, ahogy Hannah is tette velem...

Sziasztok kis nyalókák!👀🍭
Itt a hétfő... tehát itt az új rész...🤩 Őszintén nekem eddig ezt a részt fájt a legjobban megírnom...🥺👉👈 Ti mit gondoltok? Amy hogy fog dönteni?👀 Vagy egyáltalán mi fog történni ezek után?☹️

Ha ez a rész is tetszett, nyomjatok rá egy ⭐️-ot és találkozunk a következő részben!🥰❤️