Odasétáltam anyukámhoz, s kiváncsi tekintettel fürkésztem arcvonásait, kitalálva, hogy vajon mit akarhat.

~Itt vagyok. -Álltam meg előtte.-

~Tudom, hogy sok éve rágod már a fülemet a suli miatt... -Kezdett bele, mire figyelmes tekintettel ittam szavait.- És látom rajtad, hogy mennyire utálod az egészet... úgyhogy úgy döntöttem, hogy az utolsó évedre áttennélek téged magántanulóvá. -Nézett egy féloldalas mosollyal rám, mire egyszerűen alig tudtam elhinni a hallottakat.-

~Ez most komoly? -Kérdeztem teljesen döbbenten, mire anyukám csak mosolyogva bólintott.- Úristen! KÖSZÖNÖM!! -Ugrottam a nyakába, mire egy halk nevetés hagyta el ajkait.-

~Így több időt tudunk együtt eltölteni... -Simított végig a hátamon, miközben szorosan magához ölelt, s hangja furcsán lehangoltnak tűnt, de valószínűleg az utazás még mindig kimerítette.-

~El kell mondanom Aidannek! -Csattantam fel, majd felrohanva az emeletre, kimásztam az ablakon, s hevesen dörömbölni kezdtem a fiú ablakán.-

~Who who whoo!! Azért ne törd be! -Húzta fel nevetve Aidan az ablakot.-

~Képzeld, nagy híreim vannak! -Másztam be az ablakon, levakarhatatlan vigyorral az arcomon.- Én is magántanuló lettem! -Ugrándoztam örömömben.-

~Komolyan? -Örült velem együtt a fiú.- Így mégtöbb időt tudunk együtt tölteni! -Húzott szorosan magához.-

~És nem kell mindennap Jackson hülye képét és a rajtam röhögő haverjait bámulnom. -Nyomtam egy lágy puszit a fiú ajkaira.-

Ezután még egy darabig beszélgettünk Aidannel, majd hazamentem megvacsorázni, végül fáradtan bedőltem az ágyamba, s éppen hogy csak egy nagy sóhaj hagyta el ajkaimat, már pattantam is fel a telefonom csippanását hallva, ami egy újabb bejövő üzenetemet jelezte.

Felnyitottam a készüléket, s ekkor láttam, hogy Aidan írt.

~Nem akarsz átjönni?👀

~Történt valami?

~Nézhetnénk egy filmet...🍿

Több sem kellett és már át is másztam Aidanhez, majd el is kezdtünk görgetni a Netflix ajánlások között, mikor megakadt a szemem az egyik filmen.

~Elárulnád, hogy neked mégis miért dobja be a Netflix a megnézett filmek között a 365 napot? -Emeltem kérdő tekintetemet a fiúra, aki rögtön lejebb tekerte a menülapot.-

~Öhm... Nem tudom miről beszélsz. -Húzta meg a szája szélét, miközben szemét egy pillanatra sem vette le a laptop képernyőjéről.-

Végül a választásunk egy romantikus filmre esett, amit eddig még nem láttunk, úgyhogy el is kezdtük nézni. Fejemet közben Aidan mellkasára hajtottam, míg ő kezével átkarolt, s így, összebújva néztük végig a filmet.

~Ez jó volt... -Néztem fel a fiú szemeibe a film végén, miközben fejem még továbbra is a mellkasán pihent.-

~Nekem is tetszett. -Mosolyodott el, miközben én felültem, ő pedig ezek után letette a laptopját a földre.-

Miután fölegyenesedett, beleültem az ölébe és szorosan magamhoz öleltem.

~Szeretlek... -Suttogtam halkan, miközben úgy tapadtam a fiúra, mint egy koala maci.-

Elvállva ölelésünkből, mélyen a fiú zöld íriszeibe néztem, majd finoman elsöpörtem egy, a szemébe logó hajtincset, végül a kezem a hajában maradt, s elkezdtem játszani vele, így az eddig tökéletesen beállított haja, mostmár hasonlított inkább egy szépen berendezett madárfészekre.

~Imádod mindig tönkretenni, igaz? -Nevetett fel, miközben szemével felfelé nézett, mintha látná, milyen csálén áll most emiatt a haja.-

~Én ezt inkább úgy nevezném, hogy.... művészet! -Fejeztem be a mondatot drámai hangnemben, mire a fiú halkan felnevetett.-

Míg én eljátszadoztam a hajával, éreztem, hogy Aidan lassan a csipőmre csúsztatja kezeit, közben pedig nem láthattam, hogy ezidő alatt milyen sunyi vigyort is vág, ugyanis teljesen bele voltam merülve a hajának piszkálásába.

Ekkor kezével megmozdította a csipőmet maga felé, ezzel közelebb húzva magához, mire egy halk sóhaj hagyta el ajkaimat. Aidan pedig ezt látva széles mosolygásba kezdett.

~Miaz? Tetszik? -Húzott egy ravasz görbét.-

Eközben kezemet elemeltem a fiú hajától, s csak félénken bólintottam egyet, mire ismét mozdított rajtam egyet, ekkor pedig már éreztem a nadrágján keresztül, hogy ő is legalább annyira fel van izgulva a dologtól, mint én...
Itt pedig már nyilván való volt, hogy mind a ketten ugyanannyira kívánjuk egymást...

Aidan lágyan elkezdte csókolgatni a nyakam legérzékenyebb pontját, mire kezemmel hátulról érzékien a hajába túrtam, ami látszólag mégjobban beindította a fiút. Halk sóhajokkal díjjaztam cselekvését, majd egy pillanatra elvállt nyakamtól, s egy kérdő pillantást vetett rám, mire beleegyezően bólintottam, ő pedig megszabadított a felsőmtől, s végigmérte testem minden porcikáját egy széles mosollyal az arcán.

Ezután én szabadítottam meg zavaró felsőjétől, s ezúttal már nem csak lopva nézhettem végig, kidolgozott felsőtestén....és azta... Hát, hogy őszinte legyek, nem semmi volt a látvány... Kezemet lágyan végighúztam a fiú felsőtestén, mire ő egy elégedett mosolyt vetett rám.

Ezt követően rögtön fordított a helyzetünkön, így én kerültem alulra, miközben ő fölém magaslott, s ezúttal a számat kezdte el ostromolni finom csókjaival. Éreztem, hogy nyelve bejutásért könyörgött, ajkaim közé, amit elsőre nem adtam meg neki, hogy tovább húzzam vele az agyát, mire elvállt ajkaimtól, s egy durcás pillantást vetett rám, mire én csak mosolyogva felrántottam a szemöldökömet.

~Így akarsz játszani? -Húzta perverz vigyorra ajkait, mire én, ha akartam sem tudtam volna elrejteni előle mosolyomat.-

Kezeit lassan elkezdte végigvezetni csupasz felsőtestemen, mint aki fel akarná térképezni annak minden egyes pórusát. Érintése pedig lágy borzongást hagyott bőrömön, s éreztem, ahogy egyre lejebb és lejebb megy kezeivel, a következő pillanatban pedig már a nadrágom gombjával bíbelődött.

~Biztos, hogy ezt akarod? -Nézett mélyen a szemembe, vágytól túlfűtött tekintettel, mire ismét bólintottam.- Használj szavakat hercegnő. -Simított végig lágyan az arcomon.- Szükségem van a beleegyezésedre. -Mosolyodott el.-

Egyszerűen azt hittem helyben elolvadok tőle, hogy ilyen figyelmes... Éreztem, hogy testem minden porcikája csak azt kívánja, hogy az övé legyek és megismerjem Aidannek ezen oldalát is...

~Igen, biztos, hogy ezt akarom. -Mondtam magabiztosan, egy mélyebb sóhajt ejtve, mire a fiú egy mozdulattal megszabadított engem a farmer shortomtól, majd ismét fölém hajolt.-

~Gyönyörű vagy... -Jegyezte meg csillogó tekintettel, mire kissé belepirultam.- Lássuk csak, hogy ezúttal is ilyen akadékos maradsz. -Suttogta halkan a fülembe, majd széles vigyorra húzta arcát, s ismét ajkaimra tapadt.-

Ám nyelve hiába könyörgött ezúttal is, én továbbra sem adtam neki belépőt, mire éreztem, hogy Aidan a makacsságomtól a csókunk köze mosolyog, s ekkor váratlanul megéreztem lenti legérzékenyebb pontomom, hogy Aidan az alsóneműm alá vezeti kezét, s durvább érintésekkel ostromol, amitől egy nyögés hagyta el ajkaimat, s ezt kihasználva a fiú ezúttal sikeresen bevezette nyelvét ajkaim közé.

Csókunk szenvedéllyel teli volt, miközben Aidan egy pillanatig sem hagyta abba a játékot velem ujjaival, amiket csak egyre inkább hangosodó nyögésekkel díjjaztam.

~Hallkabbnak kell lenned hercegnő. -Húzott egy széles vigyort arcára, ekkor én is elmosolyodtam, s direkt egy méghangosabb nyögést ejtettem.- Úgy látom valaki nem ért a szép szóból. -Festett perverz vigyort az arcára.-

Ekkor hirtelen hallottuk, hogy valaki kopogtat Aidan ajtaján, mire mindketten összerezzentünk. Aidan pedig gyorsan leszállt rólam majd tehetetlenül rám nézett.

~Bújj el az ajtó mögé! -Mondta gyorsan suttogva, mire én hallkan odasiettem, így ha az illető be is néz a szobába, az ajtó takarása miatt nem fog látni.-

Aidan vett egy mély levegőt, majd résnyire nyitotta az ajtót, végül fejével kihajolt rajta, hogy megnézze, ki kopogott.

~Szi-aa... anyu... -Köszönt kissé zavartan Aidan.-

~Mit csinálsz Aidan? -Kérdezte Lauren gyanakvóan.- Nyögéseket hallottam a szobád felől...

~Öhm...én...én csak... -Dadogott a fiú, mire én belerugtam a lábába, ami a szobán belül volt, hogy mondjon már gyorsan valamit.- Csak néztem egy kis...pornót?... -Kijelentése pedig inkább hangzott kérdésnek, mintsem válasznak, mire homlokon csaptam magamat.-

~Már megint? -Kérdezett vissza Lauren, mire kikerekedett szemekkel néztem magam elé.-

~Igen, igen, de most magamra hagynál kérlek? -Hallottam Aidan hangján, hogy szenved a beszélgetés közben.-

~Kéne neked egy barátnő... Ugye tudod, hogy ezek a videók nem a valóságot mutatják? -Kérdezett vissza Lauren.-

~Igen, igen, de inkább ez, minthogy egy lányt teherbe ejtsek, nem? -Hadarta le a fiú, mire hallottam, hogy kintről Lauren mély sóhajt vesz.-

~Használj fülest... -Jegyezte meg egyhangúan, ezután Aidan becsukta az ajtót.-

~Hogy értette, hogy megint? -Néztem rá mérges pillantásokkal.-

~Átok kerüljön az elektronikára és arra, aki kitalálta, hogy Bluetooth-al a TV-re lehessen csatlakozni... -Sóhajtott a fiú, mire kissé értetlen fejjel néztem rá.- De ez lényegtelen. -Fordult be elém, majd a derekamnál fogva szorosan magához húzott, s egy mozdulattal kikapcsolta a melltartómat, ami rögtön a padlóra is esett.- Ezt mostmár nem engedem veszni hagyni. -Mondta, majd ismét elkezdte ajkaimat csókolgatni, kezeit pedig lassan a fenekemről a combomra csúsztatta.- Ugorj. -Vált el egy pillanatra ajkaimtól, mire engedelmeskedtem kérésének, s lábaimat a dereka köré fontam.-

Aidan óvatosan elvitt az ágyig, majd finoman letett rá, ezután ismét fölém hajolt, s mosolyogva rámnézett.

~A te hibád, ha lebukunk. -Húzta ravasz vigyorra a képét.-

~Akkor tegyél róla, hogy csöndben maradjak. -Kacsintottam rá.-

Ezután arcát finoman megfogva ajkaimra húztam, közben kezemet lejebb csúsztatva kicsatoltam az övét, majd kigomboltam a nadrágját, s elkezdtem lefelé tolni, ám egyszerűen sehogy nem sikerült és már kezdtem ideges lenni, amiért ilyen béna vagyok.

~Baszki -Szitkozódtam, mire a fiú halkan felnevetett.-

~Valaki nagyon be van indulva. -Felelte kacér vigyorral.-

~Fogd be, különben itthagylak. -Nyújtottam ki a nyelvemet, majd megpróbáltam felülni.-

~Azt már nem. -Mondta, majd visszanyomott.-

Ezután egy pillanatra leszállt rólam, csak hogy megszabaduljon a nadrágjától és az alsójától, mire nyeltem egy nagyot, a roppant nagy méretét látva. Végül az éjjeliszekrényéhez sétált, majd kihúzva a fiókját kivett belőle egy óvszert, mire meglepetten néztem rá.

~Mióta dugdosol te ilyeneket az éjjeliszekrényedben? -Néztem rá kérdően.-

~Ma délután óta. -Kacsintott rám.-

~Szóval számítottál arra, hogy ez fog ma este történni? -Kérdeztem miközben ismét fölém hajolt.- Ravasz...

~Én inkább valami olyasmit vártam volna tőled, hogy "De figyelmes vagy Aidan" vagy "De aranyos tőled, hogy ilyen elővigyázatos vagy." -Kezdett el lány hangon utánozni engem, mire mindketten elnevettük magunkat.-

Ennyit a meghitt hangulatról... Ez nem a mi stílusunk Aidannel, ahhoz mind a ketten túl dilisek vagyunk.

~Készen állsz? -Kérdezte, mire lassan megszabadított a fehérneműmtől, én pedig lágyan bólintottam.- Nem hallom. -Húzott egy ravasz vigyort arra utalva, hogy megszólaljak.-

~Istenem, Aidan ne most csessz ki vel-....-Ekkor éreztem, ahogy belém hatol, mire a szó is elakadt bennem, a levegővel együtt és hátrahajtott fejjel vizslattam a mennyezetet, hogy kibírjam a fájdalmat.-

~Na mi az? Elvitte a cica a nyelved? -Kérdezte egy félmosollyal az arcán, ekkor egy könnycsepp csillant meg hirtelen a szemem sarkában.-  Hé hé hé! Ne sírj hercegnőm! -Suttogta a szemembe nézve.- Vigyázok rád. Mindjárt elmúlik, ígérem. -Nyomott egy lágy puszit ajkaimra, s egy biztató mosolyra húzta arcát, majd várt egy darabig, míg meg nem szoktam magamban a méretét, addig pedig lágy csókokkal hintette be a nyakam összes pontját, hogy elterelje a figyelmemet a fájdalomtól.-

~Oké, mehet... -Feleltem, egy nagy levegőt véve, mikor már biztos voltam a dologban.-

Erre pedig Aidan széles vigyort festett arcára, majd lassan elkezdett mozogni bennem, egész végig ügyelve arra, hogy nekem a legjobb legyen. Az első pár másodpercben még pokolian fájt az egész, de utána egyre jobb és jobb lett, végül a fájdalom teljesen megszűnt és élvezni tudtam az együttlétünket, amiket hangos nyögésekkel díjjaztam a fiúnak, ezzel felbátoritva őt, hogy gyorsítson a tempón. Idő közben ismét ajkaimat kezdte el ostromolni, ezzel elnémítva magunkat, hiszen már ő sem bírta magában elfojtani, hogy mennyire is élvezi a dolgot.

Miután végeztünk, kimerülten feküdtünk el az ágyban, s aludtunk el összebújva. Életem legjobb éjszakája után....

Sziasztok!☺️
Szóval a többség úgy szerette volna, hogy a következő rész ma legyen, úgyhogy itt is van!😁
Azt hiszem ez egy kifejezetten részletes rész lett...😅 Köszönöm, hogy tudtatok várni...❤️🥰

Találkozunk a következő részben, ami pénteken lesz!🥰❤️

Amúgy csináltam egy insta oldalt, aminek még nagy jelentőssége lesz egy másik könyvem kapcsán, úgyhogy köszönöm, ha bekövettek ott!🥰