Minden egy csillagos este kezdődött. A helyi kávézóba üldögéltem az unokatesómmal, Liával. Kértem Liát,hogy mennyünk már haza,rettentő rossz kedvem volt. Neki sem volt valami rózsás kedve. Elindultunk haza,nagyon hideg volt. Siettünk is haza. Az ucca végén elváltunk Liával ,ő is elindult haza ,és én is. Amint siettem az uccán haza csöngött a mobilom. Jack volt az.                    -Hallo. Szia Marry. Bocsi ,hogy ilyenkor zavarlak,de láttam rossz kedved van.  
              -Szia. hát...kicsit de semmi fontos .                                                                      -Biztos?                                                                                                                              -Igen persze,de ha nem nagy baj én most hagylak,egyedül szeretnék lenni.                                        -Marry várj! Átmegyek hozzád !                                                                                                    -Itthon vannak a szüleim,és már elég későre jár,majd holnap.                            -Akkor maradj kint ,légyszi ,rohanok.                                                                                                                 Ezzel meg is szakadt a hívás ,nem volt más választásom,kint maradtam. Nem telt el 2 perc,amikor egy szürke Suzuky viharzott felém,Jack volt az. Nagy fék és már ott is állt előttem .  -Szálj be !                                                                                                                                                                 Be is pattantam ,és már el is viharoztunk. Nem tudtam hova visz,de vele akartam lenni. Tőle mindig megnyugodtam. Pedig mi csak barátok voltunk,de lehet ,hogy nekem több volt ő mint egy barát. Ezt neki sosem mondtam.                                                                                                                -Hová megyünk?                                                                                                                                                    -Meglepetés.                                                                                                                                                           -Utálom a meglepetéseket,de ezt te is tudod.                                                                                                 -Nyugodj le,tessék itt a cigim.                                                                                                                     Azzal rá is gyujtottam.Figyeltem ,hogy hová megyünk,de egy teljesen ismeretlen hely volt ez számomra.Egy sürü erdőn mentünk át,onnan majd egy tisztásra értünk. Ott megállította az autot,és kiszáltunk. Magával hozott egy hatalmas nagy pokrócot és leterítette .              -Gyere ,nézd milyen szépek a csillagok.                                                                               Azzal le is feküdtünk egymás mellé,és szótlanul bámultuk a csillagokat. Kis idő után felém fordult és feltett nekem egy elég fura kérdést.                                                                         -Szeretnéd ha ez örökre tartana?                                                                                                      Nem tudtam erre mit válaszolni,szívem szerint röktön igent mondtam volna,de valami azt sugta,hogy ne válaszoljak.                                                                                                        -Nagy baj,ha nem válaszolok?  -kérdeztem kicsit megszeppenve .                          -Nem ,nem erőltethetek semmit,de azért szerettem volna megtudni,de hagyd nem is fontos.        Amint ezt kimondta,megjelent az első könnycsepp az arcomon. Ő aranyosan hozzám bújt,majd megcsókolt. Az egész testem beleremegett,amugyis nagyon hideg volt ,de ezután a csók után méginkább reszkettem. Hosszasan csókolóztunk,majd ő lassan elkezdett simogatni. Nagyon féltem,majd hirtelen mondtam neki ,hogy fázok, menjünk haza.Mondta,hogy  mutat nekem egy szép helyet aztán mehetünk is.Azzal el is indultunk.Oda értünk egy rönkházhoz.    
    -Ez a tiéd? - kérdeztem                                                                                                 -Igen az enyém, nem jössz be?                                       - De,nem gondoltad komolyan ,hogy egyedül itt ücsörgök a sötétbe,és elég hideg is van.                 Azzal bementünk.Nagyon szép volt belülről,egy nagy kandalló már pirosvolt a tüztől,vele szembe egy kanapé.Leültem és nézelődtem .Jack addig a tüzet szította meg . Majd oda jött ,leült mellém és megcsokolt,hevesen csokolóztunk. Elkezdte levetni a pólóm,majd én is az övét. A nyakamat csókolgatta,nagyon jó érzés volt,valami leírhatatlan.                   -Szeretnéd,hogy megtörténjen? -kérdezte kíváncsian                                                   Nem tudtam mit mondani,igazából nagyon szerettem volna,de én nem ilyen lány vagyok.             -Nem, kérlek hagyuk abba,ez nem helyes!                                                         Közben a szívem majd megszakadt,de ez a helyes.Láttam rajta ,hogy fel mérgelődött.Felvette a pólóját,és kiviharzott a házból.Na most aztán nyakig ültem a pácban,mivan ha haza megy és itt hagy,minden megfordult a fejembe.Ekkor fura hangokat hallottam. Azt hiszem épp az autója hangját hallottam,amint felbőgött.Na ne! Riadtam meg.