Luke Hemmings

Felkeltem. Iszinyatosan fáj a fejem. Pedig nem is ittam sokat. Egész este Asht kerestem, mert beszélni akartam vele de sehol se találtam. Körbenéztem és ekkor esett le ,hogy én Calumnál vagyok. Nagynehezen felültem majd meg is hallok két ismerős hangot a konyha felől. Felállok majd elindulok a hang irányába. Ash meg Cal nagyban beszélnek.

-Jólvan Cal! Majd meglátom.

-Tesó! Ez a beszéd. Oh szijja Luke.-Mondta Cal ahogy rámnézett.

-Mit akarsz megpróbálni?-dünnyögöm oda Ashtonnak.

-Nem fontos.-Rándít vállat. Aucs. Ez fájt.-Na mizu?-Mosolyog rám.

-Fáj a fejem?

-Találtál valami csajt?-vigyorog Cal a képembe.

-Mindenkit csak azt nem akit kéne.-Dünnyögöm miközben Ashre pillantok. Lepett arcikefejezésén egyből elmosolyodtam.-Igen téged kerestelek tesó!

-Na jó, megyek, kettesbe hagylak titeket.-Slisszolt ki Cal.

Ash meg én csak álltunk egymással szembe. Lehajta a fejét és...jaj már! Elpirult! Ash mindig is aranyos volt mikor arca pirospozsgás. Igazság szerint nem tudom miért döntöttem úgy, csak úgy random ,hogy most hozzá csapódok. Megláttam és...hiányzik már. Mérges vagyok rá mert a fasz tudja miért, de elhanyagolt, mindig lerázott akkor és le se szart. Nagyon szarul esett és most is ha csak vissza gondolok rá. De lehet ,hogy ez vitt rá, hogy újra kezdjem vele ezt az egészet. Szeretem Asht, mint legjobb barátomat és hát...a legszarabb érzés mikor valaki mástól tudod meg ,hogy a legjobb barátod MELEG! Igen ,tudom Ashról, hogy meleg de hát ezért nem ítélkezek felette. Szóval le vagyok maradva teljesen.

-Milyen volt az este?-Kérdeztem ahogy közelebb mentem hozzá.

-Jó volt.-ennyi volt a válasza.

-És...sikerült felszedni valakit?-kíváncsiskodtam tovább.

-Igen de...nem emlészem a nevér.-Látszik rajta ,hogy szégyenli magát

-Te oszt' mennyit ittál?

-Egy üveg vodkát és két sört.

-Jézusom! Ash, te aztán nem szarozol. -Csodálkoztam mert Ash sose ivott még ennyit. Vagy is nem tudok róla. Sose volt egy nagy piás.

-Te ittál?

-Ja. Egy boroskólát és egy nagyon kevés jégert. Nem voltam berugva.

-Pont te! Ez ,hogy lehetséges?-rajta volt a sor ,hocs csodálkozzon. Igen, kettőnk közül mindig én ittam többet. De most megfordult az állás ezek szerint.

-Nem volt kedvem inni.-Azt nem muszáj tudnia ,hogy őt kerestem egész este.

-Mindegy. Megyünk?

-Menjünk.

Kiléptünk a konyhából majd felkiabáltunk Calumnak ,hogy mentünk. Ash arcán láttam valami furcsát. Mintha kétségei lennének. Vagy ha össze lenne zavarodva. Nem tetszik ez nekem. Talán a mássága miatt viselkedik ilyen furcsán ahogy itt sétál mellettem. De lehet ,hogy ez a hirtelen irány váltás a "kapcsolatunkban" dolog zavarja. Nem tudom, de ha törik ,ha szakad, kiderítem mi baja.
Nos egész útón amig ketté nem váltak útjaink, faggattam de sose válaszolt teljes mondatokkal. Mintha valami, lejátszódna benne. Úgyértem, mintha tanakodna ,hogy elmondja vagy ne mondja.

-Ash...tudod, hogy nekem elmodhatod.-Álltam meg vele szembe ismét. -Figyelj. Tudom ,hogy hirtelen jött ez az egész de amit mondtam tegnap azt full komolyan gondoltam. Ha kell akkor azon a szintjen kezdjük mikor 5 évesek voltunk de akkor is.-Erre az utolsó mondatomra elmosolyodott.

-Akkor megyünk legózni?-kuncog.

-Akár.-mostmár én is mosolyogtam. Ujjaim az állá alá raktam ,hogy a szemembe nézzen. Arcán egy hatalmas mosoly de aztán...mintha valami leesett volna neki. Arca felvette a pirosabb egy sötétebb arnyalatát. Légzése...felgyorsult?!? What the hell?-Mi a baj?

-Se-Semmi.-Elfordítja el fejét.

-Na szóval...hallgatlak.

-Nem érdekes. Csak menjünk.

...

Ashton Irwin

Mikor elváltak útjaink, bedugtam a fülesem. Nem mondthatom el neki, hogy szerelmes vagyok belé mert akkor vége mindennek. Bedugom a telóba a fülesem és inkább hallgatok zenét. De aztán eszembe jutott, hogy be kéne menni még most...Mikeyhoz. Amugy nem is sejtitek mekkora bűntudatom van a srác miatt aki mellet keltem. Nem tudom már mi a neve. Valami N betűs. Ennyire emlékszek. Kibaszott másnapos vagyok.
Mikor már egy 10 perce sétálok és lement három szám...most egy lassúbbra lépett. Max-tól Lights down low-ra. Nem kéne ezt hallgatni mert csak eszembe jut ,hogy Luke sose lesz az enyém. Pedig neki még a csillagokat is lehoznám.

...

A korházhoz érve mentem is Mikeyhoz. Amikor a kortermébe lépek ,vajon mi fogad? Egy 70 éves bácsival pokerozik a teraszon. De az a komolyság ami az arcán van...esküszöm felröhögtem, de olyan hangosan ,hogy még a másik épületbe is hallották szerintem. Viszont a bácsi meg Mike arcán ott maradt a koncentráció. Mosolyogva indultam ki a teraszra és Mikey mögé sétálok.

-Na mizu?-kérdeztem.-Amúgy csókolom.

-Szerbusz fiacskám.-motyogja a bácsi.-A barátod meglehetősen rafinált.-Mutogatott ráncos ujjaival.

-Igen! Én állok nyerésre.-Büszkélkedett piros hajú haverom. -Amugy holnap engednek haza. Veled mizu? Nyugi figyelek közbe csak James bácsit még legyőzöm.

-Beszéltem VELE.-Hangsúlyoztam.

-Na mesélj! És nyertem!-csapta le a kártyáit. A bácsi lenyomott egy "azt a kutya fáját"-ot majd kisomfordált. Vagyis besomfordált. Leültem a bácsi helyére és neki álltam a mesélésnek.

Egytől, egyig elmeséltem amire emlékszek. Csak nézett mint Maris a moziba. Viszont ha lehet én teljesen elsülyedek szégyenembe. Kétségeim vannak Luke-kal kapcsolatba. Nem akarom neki elmondani.

...

Na jo. Csak sztem egyre szarabb? Valahogy erre nem ereztem ra. Xd