Kocsmázás után, kissé pityókásan elindulok Luke-hoz. Esküszömn ez a Cal valami nagy hipszter, már most imádom. Nem vagyok részeg, csak jól érzem magam, ezért mosolygok itt mindenkire az utcán. Mikor a ház elé érek, kopogok és pár másodpercen belűl Luke anyja, Liz nyit nekem ajtót.

-Jó estét Mrs.Hemmings.-mondom full vigyorogva. Kicsit furcsálva is néz.-Luke itthon van?

-Persze. Kerülj beljebb.-be is lépek és levetem bakkancsaim.-Ittál?

-Kicsit de nem vagyok részeg.-rándítok vállat.

-Látom, menni azt tudsz és nem is beszélsz össze vissza. Rendben bízok benned. Fent van és alszik. Mai nap valamiért eléggé fáradékony volt.-adja a választ amire bólintok.

Elindulok fel a lépcsőn, bár ott megbotlok egy lépcsőfokba. A szobája ajtaja elé érek ami tele van ragaszgatva, irogatva és az egyik sarkába egy kép amin én vagyok meg ő. Juj de kis világos volt még a haja mikor 9 évesek voltunk! Nagyon édes volt. De aztán a lehető leghallkabban kinyitom az ajtót és bekukucskálok. Az ágyán, összekuporodva aludt és az egyik plüsspingvinjét szorongatta. Az utcalámpa fénye adott egy kis világítást az apró szobájába. Haja kócos és arca sima, fesztelen. Lábait felhúzta. Legugolog elé és lágyan simítok végig arcán. Ekkor vettem észre, hogy nagyon halvány borostája van. Tényleg nem vettem észre.

-Ash...-mocorog. Elveszem kezem mert nem akarom, hogy felkeljen. Nem vált be mert megremegnek szempillái és szépen lassan ki is nyitja szemeit. Egy fáradt mosoly jelent meg arcán és csak csücsörít a puszijáért. Kuncogok majd adok neki egy kis cuppanóst.-Tényleg átjöttél.

-Persze. Hozzád mindig jövök ha akarod.

-Ooooh. Ez aranyos.

-Te vagy az. Amugy mi a baj?

-Nem tudom. Fáradt vagyok délután óta.

-Nem vagy...-Hukk-...beteg?-kezd kimenni az a minimális pia amit ittam.

-Sokat ittál?

-Nem. Csak két sört. Na de nem vagy beteg?-aggodom. Nem akarom, hogy a pingvinem lebetegedjen. Teszem kezem a homlokára és tűzforró volt, szinte parázslott.-Jesszus mintha valami radiátor lennél! Várj.-ezzel fel is állok és lerohanok.

Kértem Liztől gyógyszert és vizes rongyot. Persze egyből beindultak az anyai ösztönei és ő is feljött velem. Betakarja Lukeot és össze vissza puszilgatja. Látom rajta, hogy nehezen akarja egyedül hagynj velem.

-Kérlek...vigyázz rá. Nagyon könnyen fel tud forrni.-néz rám az asszony reménykedve. Bólogatok majd megvárom még Liz egy aggodó arckifejezéssel kisétál. Kicsit még kótyagos vagyok de kezd kimenni belőlem. Legugolog mellé és finoman kezdem törölgetni a homlokát a vizes ronggyal.

-Luke...pingvinem. Ezt be kell venned.-mondom a lehető leggyengédebben. Elveszi a bogyót és egy ideig bámulja.

-Hozol vizet?

-Persze.-már állok is fel és gyorsan töltök neki vizet. Mikor ezzel megvagyok odaadom neki, hogy le tudja nyelni a gyógyszert. Felül és mind ezt meg is csinálja.

-Maradsz?-teszi a polcára a poharat.

-Szeretnéd?

-Igen.

-Akkor maradok.

Felmászok az ágyra. Vissza fekszik de előbb még hagyja ,hogy elhelyezkedjek és utánn fejét a vállamra hajta. Átkarolom és ujjaimmal cirógatom vállát. A pingvin a párnájára rakta majd a a mostmár szabad kezét a mellkasomon pihenteti. Imádom a karjaim közt tartani.

-Milyen volt Calummal?-motyogja. Elég gyenge most a hangja. Olyan hirtelen lett beteg de Luke mindig is ilyen volt.

-Jó volt. Jófej.-tömör válasz.

-Akkor jó. Mikeyval ,hogy halad?

-Kicsit bíztatni-hukk-kellet.

-Pityókás vagy még.-ezt inkább magának állapította meg.

-Igen de kezd kimenni belőlem.

-Biztos?

-Tuti biztos. Szerintem aludjunk. Mindkettőnknek jól jön.-javaslom.

-Szerintem is. Jó éjt baby.

-Jóéjt Lukey boy.

...

Reggel egy nagyon apró kis tompa fejfájásra kelek, és Luke-kal a karjaimba. Ugyan úgy vagyunk ahogy az este elaludtunk. De hát nem nézhettem szerelmem sokáig mert jelez a telóm, hogy menni kell dolgozni. Na az álmosság ki is száll a fejemből és Lukeot fel is kelltem mert a telóm nem rezgőn volt hamem full hangerőn. Kiszállok az ágyból.

-Bocsáss meg de rohannom kell. Munka után jövök. Szeretlek.-egy gyors puszit nyomok ajkaira ,ő meg csak kotyagosan néz. Szegény azt se tudja hol van.

Lerohanok, felveszem a bakancsom és kissé lüktető fejjel már rohanok is munkába. Ma különösen jól kell dolgoznom mert ma kapjuk a fizut erre a hónapra. Nem szabad késnem.
Szóval most szabályosan futok. Így megyek, kissé másnappsan, gyűrött ruhába és olyan hajjal mint aki most szexelt egy jót. A melóba tudják, hogy meleg vagyok szóval jönnek majd a "csak nem egy jó pasi?" viccek. Pontba oda is érek és konkrétan, beesek az ajtón. Hátra megyek a szekrényemhez ahol elkezdek vetkőzni mert átveszem a pincér szerkóm.

-Na, Irwin! Minek rohantál ennyire?-hallom meg Jeremi hangját mellőlem. Becsukom a szekrényem és ott támaszkodik melletem. Tudom, hogy bejövök neki mert ő meg bi, de engem sose fog megkapni. Becipzározom fekete, szűk farmerom majd felveszem a fekete inget is. Elkezdem begombolni amit ajakharapva néz végig. Megforgatom a szemem gúnyosan.

-Dolgom volt.-ennyi a válaszom.
Az ingem utolsó két gomjához nem nyúlok. Direkt hagyom úgy. Felkapom a csicsás lakkcipőt majd a derekamra rakom a kötényt ,bele a noteszt és egy tollat. Hajamon pár túrással állítok. Viszont mikor indultam volna el akkor Jeremi megragadja csuklóm és visszaránt. Ez pont nem tesz jót a kótyagos fejemnek. A farka ,szabályosan a seggemnek nyomódik.-Eressz!

-Annyira kívánlak Ash.-nyomja nekem csípőjét. Beharapja fülcimpám de nincs meg az érzés ,inkább csak undor.

-Azt mondtam, ERESSZ!- Emelem fel a hangom és elkezdek ficánkolni.

Esküszöm, mindjárt ordítok.

...