12. Unrequited
Munka után megyek is haza de ekkor megpillantok a távolból egy roppant ismerős alakot. Nem vehetett észre mert előre fele sétált mint én. Szóval elkezdtem futni és mikor utolérem akkor szorosan karolom át hátulról majd a nyakába puszilok.
-Ashton! A szívbajt hoztad rám!-rökönyödik.
-Lukey boy! Hogy kerülsz ide?-vigyorgok. De ő még csak a szívéhez kap mert szerintem kissebb szívinfarktust okoztam neki.
-Csak gondoltam átmegyek Calhoz és utánna meg hozzád.
-Bocsánat, nem akartalak megilyeszteni. Ééés...megyünk együtt Cal-hoz?
-Persze.
-Ugye a kis popód...-a füléhez hajolok és úgy mondom neki.-...nem fáj nagyon?-kicsit beharapom fülcimbáját mire egy kicsit felszusszan?
-Meg va...vagyok.
-Mi lenne ha...hozzám mennénk először és utánna meg majd Calhoz?-Luke kihozza belőlem a perverz állatot. Pedig most még nem is csinált még semmit. Elég a jelenléte.
...
Ruhák szanaszét, túlfütött szenvedély és vágy. A levegő szinte forr körülöttem ahogy ismét magamévá teszem a szöszkét. Egyszerűen tudom, hogy ezt nem lenne szabad de nem bírom kontrollálni vágyaim ès érzéseim amik hozzá kötnek. Amig nem ellenkezik addig nekem is jó. De amugy ha nem ellenkezik akkor az jelenthet valamit...vagy csak szexre vagyok jó. Nem tudom, így is úgyis szenvedek mert tudom, hogy nem szeret úgy ahogy en őt. Szóval ennyit erről. Ez olyan "kölcsönösen kihasználjuk egymást de azért legjobb barátok vagyunk" féle kapcsolat. Elmerülni testébe, magamévá tenni, fantasztikus.
A legjobb érzés a világon mikor benne megyek el és ő meg miattam.
Mosolya ahogy rámnéz egy orgazmus után, szebb mint egy műalkotás.
Végig simítok tökéletes arcán ami kissé nedves az izzadságtól.
-Ash...-liheg.
-Mondjad Luke...
-Nem lenne szabad.
-Tudom.
-Nem szabad engedni a vágynak.
-Tudom.
-Nem szabad lefeküdnünk többet, Ash!-ezt már kicsit erősebben mondta de én csak szemét bámultam ,majd ajkait felváltva. Kezem finom az arcára rakom.-Ash! Ne!
-Nem tudom.-lehelem ahogy egyre közelebb hajolok hozzá.
-Ne csináld. Ez..ez volt az utolsó...
Ash! Figyelsz te rám egyáltalán?!
-Nem.-ennyit mondtam.
Megszűnt a távolság kettőnk közt. Ilyen gyengéden még sose csókoltam őt. Ezen szerintem ő is meglepődött de aztán...vissza csókolt. Pillangók a gyomromba most először szárnyra keltek. Kezét a hajamba vezeti és finoman beletúr. Egyik kezét a vállamra vezeti majd le a bicemszemre, végigsimítva azt a karom ami arcához vezet. Kézfejemnél megáll majd arcánál összekulcsolja ujjainkat. Ez...ez miez? Tetszik de...miért csinálja? Totál összezavar. Viszont sajnos el kellet válnom tőle mert kezdett fogyni a levegőnk. Alig távolodtam el tőle. Csak annyira ,hogy szemébe tudjak nézni amik szomorúan csillogtak.
Rájött...tudja...
-Ash...én annyaria sajnálom de nem tudom viszonozni.-szemébe könnyek gyűltek viszont én belűl össze vagyok tőrev.-Most jöttem rá ebbe a percbe ,hogy...szeretsz. Minden világos lett számomra Ash.
Azért kerültél anno, azért rohantál ki a zuhanyból, azért nézel rám olyan furcsán,...azért csókoltál igy. Én...én...nagyon sajnálom.
-Nem kell sajnálnod semmit. Szerintem menjünk Calhoz és felejtsük el ezt az egészet.-Mondom monoton hangon.-Barátság extrákkal. Megleszek.-mosolygok rá de ez nem volt őszinte mosoly. Felállok az ágyamról majd elkezdtem felöltözni.
-A színes hajúhoz menj.-Szólalt meg mikor elkezdett ő is öltözni.-Szükséged van most rá.
-Rád van szükségem.-motyogom az orrom alatt.
-Nem, Ashton! Menj Michael-höz. Ő a legjobb barátod és most szüksége van valakire. Ismerlek már.
...
Úgy lett ahogy mondta. Elmentem Mikeyhoz. Itt vagyok a küszöbön és arra várok ,hogy kinyissa valaki nekem az ajtót. Mikey mamája ki is nyitotta nekem és mosolyogva engedett be. Nagyon kedvesek a nagyszülei. Nem is tudom ,hogy akkor a lányuk ,hogy lett egy ittas kurva. Az az Mikey anyja.
-Köszönöm.
-Kérsz egy kis sütit kedveském?-ráncos mosolya megmelengeti a szívem.
-Köszönöm szépen.-elvettem egy kis sütit a tányérról.
-Michael a szobájában van.
Ezzel el is indultam a szobája felé ami persze ,hogy tiszta kupleráj volt. Nagynehezen átvágom magam az alsógatya tornyokon és a koszos zokni tengeren. Letette a telóját és felül törökülésbe. Ugyan így leülok vele szembe.
-Mi a szitu?
-Tudja...Mindent tud, Mikey!-temet kezem köze az arcom.
-Hogy érted?-értetlen a hangja. Nem esett le neki.
-Tudja ,hogy szerelmes vagyok belé. Pedig nem mondtam neki semmi olyat. Magától ,jött rá.-érzem ahogy a könnyeim marni kezdik a szemem de nem akarok sírni már megint.
-Miket mondott? Ash...nézz rám. Miket mindodtt?-elette kezem az arcom elől. Lászott rajta ,hogy próbál együtt érezni velem és segíteni akar. De ezen már ő se tud segíteni.
-Azt ,hogy nem tudja viszonozni.
-Ash...figyelj rám. Tagad. Tagad mert össze van zavarodva. Hidd el, én tudom.-fogja meg kezem majd meg is szorítja. Bíztató mosolyát látva ,én is mosolyogni kezdek.-Ne sírj. Higgyj nekem. Ellenálhatatlan vagy tesó! Még Luke se tud neked ellenálni ha má' másodjára fektetted meg.
-Honnan tudod?-ez meglepett. Mégis honnan tudja?
-Haj, szag, új szívásnyomok...soroljam még?-vigyorog.
-Szag? És mi van a hajammal?-kezdem el igazgatni a hajam.
-Fújhatsz magadra akármennyi pacsulit, a szex szag akkor is érződik tesó. És a hajad meg kócos és nem úgy ahogy hordani szoktad. Szex haj. Felismerem. -kacsint.
Minek ilyen szexállat?!
Viszont most meg megrezzen a telóm.
Átjössz? Mikey is jöhet.
Calxx
-Na?
-Átmegyünk Calumhoz?-sóhajtok. Ott van Luke is.
-Menn..Mennék ha te is akarnál.
-De ha akarsz menj. Nem tartalak vissza az új haverodtól.-babrálok hosszú ujjaimmal.
-Te vagy a legjobb barátom. Ezt jól jegyezd meg Ashton. Most ért egy szerelmi csalódás! Persz, hogy nem hagylak magadra!
...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top