Lusta vagyok de rettenetesen. Kelni kéne mert kettőre mennem kell Mikeyhoz. Szegény korházba került és ígértem ,hogy bemegyek hozzá. Azért neki nem a legjobb sors jutott. Apja nincs, sose ismerte-ebbe hasonlítunk. Én se tudom ki az apám.-Egyke gyerek, anyja is beteg elég súlyosan de nem jön korházba mert nem tudja fizetni. Ami azt illeti még Mikeyt is leszarja. Drága haverom a nagyszüleinél lakik. Nem egyszer megkapta a suliba is ,hogy koton szökevény meg ilyenek. De mind ezek ellenére is egy élet vidam srác aki folyton poénkodik és bár kicsit különc de senki se ismeri annyira mint én. Akkor is nevetett magán amikor konkrétan felkelt a mentő autóba. Elájult mert nem evett semmit és hát...mint kiderült a belső combját vagdosta és az egyik vágáson a seb megnyílt. Nagyon vérzett és hát...a karjaimba ájult, egészen pontosan. Ez ma reggel volt ,munkába menet.
Haragudtam rá, hogy mégis miért vágdosta magát, az nem megoldás, de ugyanakkor rettenetesen aggodtam érte, hogy nehogy valami nagyobb baja legyen. Viszont mikor elküldtek akkor még mutatni akart valamit a telóján csak sajnos ahhoz se volt ereje ,hogy egyáltalan megnyikkanjon. Most viszont itt ordibál velem a telefonba, hogy mikor tolom már oda a képem. Amugy már itt vagyok a korház előtt de ez az állatkert nem fogja fel!

Na de egy 10 percnyi keresgélés uta meg is leltem a kórtermet ahol van. Mikor benyitok akkor ott ül az ágyán török ülésbe. Látom a másik ágy is tele van cuccokkal szóval nincs egyedül itt. Szélesen rámvigyorog amit amugy tőle már megszoktam.

-Mamádék voltak bent?-kérdeztem egyből mikor leültem az ágya mellé egy kisszékre.

-Jaja. Na de nézd csak!-válaszolt hevesen majd szabályosan az orrom alá nyomta a telefonját.
Elvettem kezéből a telót majd rendesen megvizslattam a képet.
Mikor leesett ki van a képen ,szemem elkerekedett és gyomrom egyből görcsberándult.
Ezt akarta reggel is mutatni?

-Reggel is...-be se fejeztem a mondatot de már válaszol is rá.

-Igen! Láttam ,még te vissza rohantál a kulcsaidért. Aztán sunyiba lefotóztam, csak neked, csak ma. Eskü, olyan jó kép lett ,hogy még magam is meglepődtem. Egy kibaszott lesifotós vagyok!

-Rohadt jól néz ki.-motyogtam ahogy elmélázva nézem a képet ami....Luke-ról készült.

-Hahó! Föld hívja Ashton Irwint!-csettintett egyet az orrom alatt Mikey. Egyből kirázódtam a gondolataimból és vissza adtam neki a telót. -Nagyon elragadnak a gondolataid ha meglátod őt, Ash.

-Jólvan már na!-motyogtam zavartan.

-Hiába keresed más srácok társaságát...khm...az ágyban, attol még Lukeot fogod szeretni. 2 éve oda vagy érte. Tegyél érte ,hogy észre vegyen téged és újra haverok legyetek.

-Próbáltam de hát 2 ÉVE leszarja a fejem azóta a vitánk óta. -hajtom le a fejem.

-Próbálkozz erősebben. Jobb vagy mint azok a ribik akik körbe veszik.
Te Ashton vagy, Luke legjobb barátja és 8 évnyi barátság nem fog csak úgy elszublimálni.-artikulált hevesen a nagy magyarázása közben.

-Tudom de nem olyan egyszerű tudod te is. Nekem többet jelent sokkal, mint legjobb barát.

-Figyelj. Két hete tart a vakáció. Ezen a nyáron van idő rendbe tenni a hibákat és ha nem is vallasz neki színt, de legalább legyetek újra barátok.

-De mégis mit tegyek?

-Először is gyűrd le a démonjaidat ezzel kapcsolatban, aztán írj rá face-en.

-Várjál...menni fog. -bíztattam magam.

-Ha piszkál akkor megverem a gecibe!-poénkodott mire elmosolyodtam. Mostanság ritka jelenség engem mosolyogni látni, de ennek a majomnak mindig sikerül mosolyot csalnia az arcomra.

Elővettem a telóm majd benyomtam a mobil netem. Nagy levegőt veszek majd kifújom és ezt egymás után egy csomószor. Ha megnyitom a chat-et Lukenál akkor látszik ,hogy régebben rengeteget beszélgettünk de az utolsó üzenet tőle volt egy "majd holnap talizunk" de az is két éve. Azóta nem beszélgettünk. Remegtek az ujjaim és mintha izzadnék is. Mikey nyugtatgatott ami nem igazán vált be. Elkezdtem pötyögni.

A: Szia

Leirtam és meglepett mikor egyből látta. Egyből Mikey képébe nyomtam a készüléket de aztán Mikey mosolya lehervadt és vissza fordította felém a telóm. Remélem nem valami sértő dolgot írt egyből mert azt nem tudnám elviselni.

L: mizu?

A: Csak élem a magam kis életét.

L: minek irtal? 😒😞

A: Csak mert talán 8 évig legjobb haverok voltunk és már kezdek belegebedni ,hogy le se szarod a fejem? 😣😞

L: Csak ennyit akartal? 😑😕😕

A: mit vársz még?

L: Semmit....

A: Akkor?

L: mennem kell.

A: jÓlvan. Nyugodtan rázz le. 😿

Belül viszont a szívem szilánkos darabjai még kissebbre törtek.

...

Ennyi is lenne az elso resz.