Reggel az első gondolatom Dane volt... undorító, de egyre jobban kötődtem hozzá. Vajon valaha vissza tudok emlékezni a múltra? Megrezzent a telefonom.

Lara Bell

-Szia
-Kölcsön tudnád adni a kocsidat? Légysziiiiii. Ronnynak szüksége lenne egy fuvarra.

Elolvasva Lara üzenetét felsóhajtottam. Nem tetszik, hogy Ronnyval lóg.

Brendon Camp: Szia

Delilah Hemmer: Szia...

B: Jól aludtál? Remélem hazaértél épségben.

D: Igen.

B: Figyelj, sajnálom. Tudod, hogy nem mondhatok semmit.

D: Minden oké. Ma este úgyis megtudok mindent... Találkozok apával.

B: Nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet.

D: Miért mondod ezt. Mit titkolsz?

B: Csak félek, mi lenne veled.

Felkeltem és elkészülődtem. Lefutottam. Anyáék szépen rendbe rakták a kertet. Az egyetlen nem odaillő dolog Ronny volt a hintaágyban. Elindultam a kocsihoz, nem néztem rá.

-Nem szarhatsz le. –jött oda. –Na mi lesz? Kölcsön kérhetem, nem? Lara kedvéért. -vigyorgott.

-Nem. Mit akarsz Larától? –néztem rá.

-Ez igen. Ha az lennél, aki régen. Már fejem sem lenne. – nevetett fel. -Tényleg kitörölték az emlékezeted. Durva. –járt körbe.

-Válaszolj. –fogtam a táskámat.

-Mivel Lara nem kapott választ, ezért eljöttem személyesen. –zsebre tett kézzel várakozott.

-Nem is ismerlek, miért adnám kölcsön?

-Jobban ismerjük egymást, mint gondolnád. –mosolyodott el. Tuti, hogy csak szivat.

-Nincs időm erre. Larát hagyd ki ebből. –löktem volna félre, de közbeszólt.

-Hmm. Szóval Dane se mesélte el mennyire jó barátok voltunk. -nézett Danere, aki mögöttem állt. –Pedig tudna mesélni.

-Mit keres itt egy démonvadász? –Dane Ronny és én közém állt.

-Jöttem leellenőrizni a munkádat. –nézett Danere.

-A munkám hibátlan. -vágott vissza.

-Persze...-Ronny rám mosolygott. Elindultam a kocsim felé.

-Delilah. –Dane elfojtott hanggal szólt utánam. Ronny egy láncot szorított a nyakára, ami füstölt a bőrén. Égette.

-Szóval, mennyivel megy a szépség? -nézett a kocsimra.

-Engedd el.-aggódva néztem Danet aki sziszegve tűrte a láncot.

-Csak ha megkapom, amit akarok.-követelőzött Ronny.

-Delilah...fordulj el. -Dane utasítására egyből így tettem akaratom ellenére is. Mintha valami parancs lenne, aminek nem mondhatok ellent...nem hallottam semmit csak azt, hogy valaki összeesik, és a földre hull. Ijedten fordultam hátra. Dane nézett fel rám. Ronny pedig a földön feküdt. Odaszaladtam Danehez. –Jól vagy? –aggódva néztem a nyakát. A heg még ott volt. Végigsimítottam a kezemmel a vonalát. Dane felszisszent. Ronnyra néztem, aki a földön feküdt.

-Vele mi lesz? –álltam fel.

-Majd elporlad. –kelt fel Dane is.

-Mit tettél vele?

-Megöltem. –mondta ki lazán. Ránéztem ijedten. Dane kifejezéstelen arccal állt. Ilyen könnyen megölte? Ez most komoly?

-Mi? – fagytam le. – Halott?

-Ja. –fogta a nyakát, ahol a lánc szorította.

Ledöbbenve néztem magam elé. Ezek szerint Lara is halott?