1. Fejezet

Reggel a telefonom csengőhangjára ébredek. Gyorsan kitapogatom az éjjeli szekrényemen telefonomat és anélkül hogy megnézném felveszem.
- Nem tudom ki vagy de remélem jó okod van felkelteni hajnalok hajnalán.-szóltam bele egy kicsit mérgesen.
- Neked is jó reggelt. Amúgy az hogy elkésel az első munkanapodon remélem jó indok.- szól vissza Aaron nevetve.
-Tessék?-mondom ijedten és ránézek a falon található órámra és látom hogy a nagymutató nemsokára eléri a tizenkettes számot.
-Igen szóval siess mert nem viszlek el. 
-Tizenöt perc és kész vagyok.-ez volt a végszavam és útánna bontottam a vonalat.
Gyorsan kikeltem az ágyból elindultam a fürdőbe hogy elvégezzem a reggeli teendőimet. Utánna gyorsan magamra kaptam egy fekete farmert és egy szintén ilyen színű pólót. Ezt követően leszaladtam a lépcsőn a bejárati ajtó felé. Ott magamra kaptam a cipőmet és a kabátomat. Mielött kiléptem volna az ajtón felkaptam a napszemüvegem az asztalról aztán kiléptem az ajtón amit be is zártam magam után.
Gyors léptekkel indulok el a fekete kocsihoz ami előtt a keresztapám áll fekete öltönyben, kezében két kávéspohárral.
-Tessék sok tejjel és cukorral. - adta a kezembe az egyik poharat mosollyal az arcán.
Megköszöntem és szorosan megöleltem. Miután elengedtem kinyitotta nekem az ajtót hogy be tudjak ülni. Miután beült mellém egy borítíkot adott a kezembe.
- Ez mi? - kérdeztem értetlenkedve.
Meg sem vártam hogy válaszoljon kinyitottam és megnéztem a tartalmát. A jelvényem volt  benne és egy belépő kártya amit a ruhámra kell tűznöm hogy be engedjenek az épületbe.
- A fegyvert majd csak az irodában kapod meg.
Válaszként csak bólintottam.
- Milyen volt az út? -kérdezte kíváncsisággal a hangjában. - Sajnálom hogy nem tudtam kimenni a reptérre de volt egy ügyünk.
- Az utazás elég fárasztó volt. Semmi baj de remélem megoldottátok az ügyet.
- Igen megoldottuk.
Ezután nem is beszéltünk többet. Ő a vezetésre koncentrált én pedig az utat próbáltam megjegyezni mert nem várhatom el hogy mindig Aaron fuvarozzon. Pár percen belül odaértünk. Miután leparkolót a kocsival elindultunk az épület felé. Nagyon izgultam, a lábaim remegtek a gyomrom pedig liftezett. Eddig nem izgultam ennyire de amikor az ajtó elé értünk egyszerűen nem tudtam bemenni. Szóval csak megálltam nem messze az ajtótól. Aaron pár méter után észrevette hogy már nem megyek mellette. Vissza sétált hozzám és megállt mellettem.
- Nem lesz semmi baj. Kedvelni fognak. - szorította meg a vállam bátorítóan.
Már meg sem lepődtem hogy tudja mi a bajom. Hiszen kezdetektől fogva ez volt a legnagyobb félelmem hogy nem fognak majd kedvelni és úgy egészen nehéz együtt dolgozni valakikkel akik nem kedvelnek. Ők már egy összeszokott csapat én meg csak egy újonc akinek még nem volt egy ügye sem.
Vettem egy mély levegőt és elindultam újra az ajtó felé. Aaron kinyitotta nekem és előre engedett.
Amikor beléptem csak azt láttam hogy mindenki siet.
Miközben elindultunk Aaron irodája felé az idegességem egy kicsit alább hagyott hiszen nem fognak majd megenni és az is sokat segít a dolgon hogy Hotch is ott lesz.
Szóval beszálltunk a liftbe ami felvisz minket a megfelelő emeletre.  Miután kiléptünk a liftből pár méterrel előrébb volt egy üveg ajtó amit Aaron ki is nyitott előttem. Bent még csak pár ember lézengett. Itt leginkább íróasztalok vannak, rajtuk egy-egy számítógép azok mellett pedig fényképek, növények vagy éppen könyvek. Nézelődésemet az zavarta meg hogy Aaron elindult a lépcső felé ami felvezetett az irodákhoz.
Bementünk abba az irodába amin a neve állt.
Ő leült az székébe én pedig elé. Kinyitotta az íróasztala fiókját és elővett belőle egy fegyvert amit átnyújtott nekem, én elraktam az övemre erősített pisztoly táskába.
Már egy ideje beszélgettünk amikor furcs érzésem támad, mint amikor valakit nagyon szuggerálnak. Hát én pont ezt éreztem. Oldalra fordítottam a fejem hogy kinézzek az iroda ablakán és az asztaloknál láttam egy csapatot akik valószínűleg rólunk jobban mondva rólam beszéltek. Következtetem ezt abból hogy amikor rám néznek miközben beszélnek.
Jobban megnézve azt a kis csapatot van benne egy szemüveges szőke hajú nő akinek telefon van a kezében és elég színes ruhákat visel.  Mellette egy magas és izmos sötétbőrű férfi áll egy sötét nadrágban és egy sötétkék pólóban. Aztán egy magas barna hajú vékony fiú, aki egy világos nadrágot agy bordó pulcsit és tornacipő viselt. Végül pedig egy egyenes hajú szőke nő egy fehér blúzban és egy fekete szoknyában és több aktát szorongat a kezében. Valószínűnek találom hogy ők Hotch csapatába tartoznak. Gyorsan vissza fordulok Aaronhoz aki közben befejezte a beszédet.
- Úgy látom hogy megérkeztek a többiek. Gyere bemutatlak nekik. - mosolyog és feláll a székből.
Elindult az ajtó felé én pedig követtem.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top