27.
-Mikey...Mikey...kelj már fel, bazdmeg!-Hallom ahogy Luke "finoman és kedvesen" ébreszget.
-Neked is jó reggelt,baby.-morogtam majd kómásan még nyomok egy puszit ,szerelmem arcára.
-Itt ébreszgetlek fél órája. Igazából csak szólni akartam, hogy haza kell mennem mert mocskosnak érzem magam,hogy nem zuhanyoztam le. Bocsánat.
-Jó, hogy szóltál. Menj csak.-pusziltam meg megint.
Feláll majd megigazítja a haját. Még egy utolsó mosolyt villant rám majd ki is lép a cellámból. Sajnos pár pillanat múlva Harry megszólal ami nekem egyből lelohasztotta mosolyom.
-Jaj annyira cuki vagytok.-érzem hangján a gúnyos élt
-Kuss.
-Reggeli után...
Remek. De legalább ezen kívűl már csak öt nap. Kibírom én, vagy nem. Nem fogom bírni. Már fáj a seggem.
...
Ash kezd már kicsit túl lenni a sokkon de még mindig nem az igazi. Cal meg állandóan kérdezgeti ,hogy mi a bajom. Nem mondom meg neki mert elég, hogy Ash tudja. Viszont megvolt az EKSÖN. Nem tudok ülni mert már szabályosan szét szakadok. Menni is csak bicegni tudok de mindenkinek azt hazudom, hogy csak a lábam. Viszont látszik ebbe a szűk nadrágba ,hogy nem az a baj mert boka szorító sehol.
-Gyere már!-rancigálja...Asht...LOGEN!? SZÉTVEREM Morgant!!!
-Engedd el!-kiabálom oda Logannek. El is engete egyből Asht és jól el is lökte. Sunyin mered rám majd megindul felém. Fújtatok és a pumpa egyből felmengy bennem.
-No lám. Kiengedtek? Te fattyú!-köpi oda nekem undorodva
-Nem vagy őrnek való! Inkább gyógyós intézetbe kéne zárni téged, Richardsonnal együtt!-sziszegem. Rettentő mérges vagyok.-És nézz Már Ashre! Nem esett le ,hogy traumában van és te csak rontasz a helyzeten?!?
-Csak rabok vagytok. Semmirekellő, aljanép!-Hajol a képembe. Úgy bevernék neki egy nagyot. Eltörném azt az amugy is görbe ujját.
-Fogd be azt a büdös szádat!
-Vagy mi lesz, Cliffi?!
-Ne merészelj így nevezni! Nem vagy a haverom!
-Mikey cica fúj!-gügyög.
Viszont sürgős lépteket hallok majd csak azt veszem észre ,hogy Luke eltol minket egymástól.
-Logen! Ne hergeld!-morogja.-Te pedig nyomás a celládba!
Még egy utolsó mérges pillantást veszek mindkettőjükre majd elindulok fel a cellámba. Logen mégis mit képzel magáról!? Egy hülye pöcs! Bekaphatja átlósan és kersztbe ,hogy megakadjon a torkán! Annyira felhúzott azzal ahogy Asht rángatta! Nem látja ,hogy Ash, alapjáraton egy kisangyal. Érzem ahogya halántékomnál lüktet az ér és , hogy szívem hevesen kalapál az idegességtől. Úgy összetörnék valamit.
-Mikey...mi volt ez?-lép be Lucas. Nem nézek rá mert csak rajta csattanna a dühöm amiről nem is ő tehet.
-Semmi...-motyogom az orrom alatt. Próbálok lenyugodni de nagyon nehezen sikerül.
-Látom. Figyelj. Logen az egy fostalicska alak. Le kell szarni.
-Igen de azt már én se tűröm, ahogy rángatja Asht! Látja rajta ,hogy még egy kismadártól is összefosná magát és mégis bántja! -Csattanok fel. Szinte érzem ahogy füstöl a fejem a dühtől.
-Mindenkivel ilyen. De sajnos Ash már Logennél marad amig le nem telik az a fél év. -Érzem ahogy megérinti a vállam. Odafordítom fejem majd meg is fodulok teljes testettemmel.-Legalább az én kedvemért próbálj lenyugodni vagy le kell vigyelek közmunkázni. Azt meg ebbe a hőségbe te se bírnád.-simít végig arcomon.-Nyugi. Semmi baj.-belesimulok érintésébe. Vérnyomásom kezd lappadni mert eddig valahol az egekbe futkorászott.
-Luke?-Nézek bele kékségeibe miközben az arcomon lévő kezével összekulcsolom ujjaimat.
-Igen?
-Csak...-Rántom hirtelen közel magamhoz és meg is fogtam derekát a szabad kezemmel.-Csak szeretlek...
-Ez esetben. Én is téged.-Mosolyodoik el.
Lehunyom szemem és csak várom a csókomat amit meg is kapok hamar. Annyira lehetetlenség megunni. A volt barátnői annyira szerencsések voltak de most én vagyok a szerencsés. Csak az a helyzez ,hogy én hosszu távra terveztem és jóóóó hosszú ideig nem kell senki más. A csók viszont kezd egyte vadabb lenni és szenvedélyesebb mint kb mostanába mindig.
-Ugorj.-suttogom. Tette amit mond és megfogtam a fenekénél, ő lábát a derekam köré kulcsolta.
A falhoz szorítottam de közbe tartottam is. Kezeit a hajamba vezeti ahogy egyre több csókot nyomok nyakára. De! Ott lent is munkálkodok ám! Elkezdtem magam hozzá dörgölni mert mind ketten igen csak izgalmi állapotba jöttünk. Legszívesebben most menten magamévá tenném a testét de még nem lehet. Nem lehet mert tudom, érzem, hogy Luke erre nem kész. Én vagyok az első pasija és tapasztalatlan nagyon. Azt akarom, hogy akkor legyen amikor ő akarja. Nekem mindegy mikor de ha most azt mondja ,hogy igen akkor biztos nem.
-Luke...Most szólj ha nem akarod. Le tudok még állni.-figyelmeztetem.
Behatapja alsóajkát. Szinte idáig hallom a fogaskerekeket a fejébe ahogy gondolkozik.
-Nem most akkor.
-Biztos?
-Biztos. Ne aggodj. -mosolya szinte meglágyítja a szívem minden egyes alkalommal. -Amugy nem akarod lenyíratni a hajad?-birizgálja az elől lévő hajam.
-Nem ártana. Reggelente kócosabb vagyok mint tarzan.
-Alapból kócos vagy, drágám.
-De az beállított kóc. Ami reggel van az ilyen...fos. Bár...-hajolok közel hozzá, ismét.- a "szex haj" jól áll nekem. De neked mégjobban.-Leheltem.
-Ne csináld ezt velem.-rebeg.
Hangja elcsuklott és hallottam ahogy nyel is egyet. Ilyen hatással lenni egy ilyen pasira...felbecsülhetetlen.
...
Tobb mint egy hete nem hoztam ide reszt de most itt van. Meg varok egy kicsit "azzal" a resszel 😂
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top