Órák óta ennek a multinak próbánék utánajárni, de semmivel se lettem okosabb. Végül írtam nekik egy e-mailt, hogy home officról lehet-e velük tárgyalni esetleg, mert az nekem ideálisabb vóna. Azóta nem írtak, nem jelentkeztek. Skypos interjú. Abba még benne vónék, meg valami legális munka se ártana egyszer az életben. Vóna TB-m pélául. De a világé sem adnám fel ezt a kényelmet, amivel most van dógom. Nolám, nolám, megszólalt az Outlook. Visszaírtak! Hű az anyját, de nehíz remegő kézzel e-mailt nyitni. Azt írja, Kedves Alex! Nagy örömünkre szolgál a cégünk iránt mutatott érdeklődése, bla, bla, bla bla, ööö, igen, hosszú távon van lehetőség home office munkavégzésre is akár.

Hátradőlök a székembe. Hát ez így nagyon nagy királyság. Legális munka, home office, nem kéne kihagyni. Jelez a Skype. Elfen írt. Arra kíváncsi, benne vagyok-e este egy kis sörözgetésbe. Visszaírok neki, hogy természetesen, aztán visszatérek az e-mailhez. Mégiscsak át kéne böngészni rendesen, nehogy aztán valami fontos fölött átsuhanjak.

A lényeg, hogy egy teszttel kezdenék, aminek a linkjét el is küldték, és egy héten belül akkor írom meg, amikó csak szeretném. És mivel én mostan nagyon jól rá is érek, meg is írom, aztán jól bevásárolok az estére. Sőt, ami azt illeti az egyik webcamos oldalt is ideje vóna meglátogatni. Egészen meglepődtem, mikor rájöttem, hogy az álmodozós jány direktálja az egyik párt. Mondjuk, nem túl jók, vagyis nem az én ízlésemre szabták a főszereplő csajt. Úgy vagyok vele, hogy otthun az alföldön láttam én mán elég kecskét, nem hiányzik nekem, hogy fizessek is egy ilyen kecske képű jányért. Annyira viszont elegendő tanúság volt, hogy Pest, és az internet telistelevan csudákkal. Mondjuk, hogy akiről a legutoljára gondolná az ember, az van benne a pornóban. A rumlis jányról például sokkal előbb elképzelném.

Alig, hogy végigzongorázom a gondolataimat a napi teendőkön, valaki dörömbőni kezd az ajtómon. De nem ám csak finoman kopogtat, rendesen veri, hogy recseg a fa. Fe'pattanok, hogy megnézzem, mi a ménkű, de mikor ajtót nyitok, hát a rumlis jány áll velem szemben. Kezdek félni, hogy a végén még ideszokik. Mán tegnap is idejárt siránkozni, és lám, megint megjelent.

– Mit akarsz?

– Alex, le kell nekem nyomoznod valakit!

Nicsak, fut át az agyamon, de nem válaszolok neki semmit.

– Bemehetek?

Ettől féltem. Veszek egy mély levegőt, nem tudom, mit mondjak. Egyrészt, szívesen elzavarnám a fenébe, másrészt úgy vagyok vele, tán hamarább szabadulok, ha most hagyom, hadd mondja, mit akar. Végül elállok az útjából. – Gyere!