Köszönöm a díjat Cukimuffin-nak. Imádlak<3 De mint eddig soha, most sem írom meg, ha nem probléma:)

-Ez az alapozó?-emelte fel a kis nyomós tubust.

-Igen.

-Szükségtelen-dobta arrébb. Furcsán bámultam, de végül ráhagytam.-Ez a bronzosító? Áá rá van írva-biccentett, majd kiválasztott egyet a huszonkettő ecset közül.-Csak finoman-szántott végig az arcomon, majd vizslatni kezdett. Az egész arcomat végigporozta, nekem pedig halálfélelmem volt. Mit fogok látni ha majd tükörbe nézek?

Ezután a szemem alá varázsolt apró pöttyöket a korrektorral, amiért hálát adtam az égnek.

-Félek-suttogtam. Matty kuncogott, és Louis is elmosolyodott.

-Csak úgy mondom hogy nagyon jól sminkelek-mondta Louis.-Az egyik hugom megveszik a sminkekért.

-Hálás vagyok neki.

-Na ez. Ez egy tus, nem?-vette le a filc tetejét.-Ez de jó-röhögött egyet magán, majd mondta hogy csukjam be a szemeim. Lehúzta a szemhéjam, amitől eléggé megijedtem, de aztán rájöttem hogy mit csinált. Kb a szemhéjam feléig húzta végig apróbb vonalakkal, szorosan a szempilláim tövében, és egyedül a szélén vastagított rajta. Ejha, remélem egyforma is lesz.-Jó, akkor most ez-emelt fel egy újabb áldozatot, majd kinyitotta.-Pirosító.

-Óvatosan-könyörögtem a tekintetemmel. A legnagyobb ecsetet végighúzta EGYSZER mindkét oldalán az arcomnak.

-Na. Ez a spirál. Ez brutális dolog-tekerte le a tetejét, majd kihúzta, és...Szakadni kezdett.-Milyen hangja van-nevetett előrehajolva, mire belőlem is kiszakadt a nevetés.-Nem is tudom mihez hasonlítsam, na mindegy-komolyodott el, majd megfogta az állam, és ismét megkért (megparancsolta) hogy csukjam be a szemeim. Ezután a szájfények, ajakbalzsamok és rúzsok világába vetette magát. Végig aggódtam hogy valami csillogós neon cuccot választ ki, de meglepett a választásával. Anastasia Beverly Hills matt Pure Hollywoodot (sok sikert😂😂) választotta, majd indokolta.-Ezt használtad a legtöbbet.

Ja, így már értem. Szóval ezután vagy öt percen keresztül a szemöldökeimmel cseszekedett, aztán elégedetten hátradőlt.

-Azt hittem elrontod-duzzogott Matty.

-Nem akarom magam megöletni-tette fel a kezeit Louis. Már ott sem voltam. A fürdőszobába mentem, és alaposan végigmentem mindenen. Azt a picsa! Egy fiúnak nem szabad ennyire jól sminkelnie! Szinte ugyan annyi smink volt rajtam mint szokott lenni, talán egy kicsivel kevesebb, de én is a natúrra esküszöm. Louis komolyan ért ehhez. Vagy csak szerencséje volt, nem tudom.

-Jó lett-biccentettem elismerően, majd körbepillantottam.-Matty hová tűnt?

-Azt mondta vár. Nyilván hogy hazavidd.

-Ja jó-kezdtem el összeszedni a sminkeim, majd beledobálni mindet a táskába. Mikor végeztem mindennek az összepakolásával, elköszöntem Louistól és hazasétáltunk Mattyvel.

Mondanom sem kell hogy Louis írt egy sms-t.

Louis: 5-kor lesz edzésem...😇

Dee: Fél 6?😏

Louis: 👌😊

Szóval ezt tömören, de megbeszéltük így a délutánra. És fogalmam sem volt hogy mivel töltsem el az időmet. Hát anyával takarítottuk a tegnap esti mocskot, aztán tornásztam, mert elég régen kerítettem rá sort. Azután zuhanyoztam mert utálok ragadni az izzadságtól, családilag ebédeltünk, vagyis Matty nyilván nem mert iskolában volt. Még mindig nem tudtam hogy mit kezdjek magammal, szóval csak leültem a nappaliban és néztem apa unalmas sorozatait. Rendszerint ugyan abban az időpontban vannak a kedvenc sorozataink, és általában ő uralja a tévét. Csakhogy nekem is van a szobámban. Csakhogy sokszor lusta vagyok annyit lépcsőzni csak azért hogy megnézzek két részt, aztán persze sosem tudom mi történt az előző két napban, és volt mikor már a gyereknevelésnél tartottak a szereplők. Én mondjuk a középiskolás éveiknél lemaradtam. De hagyjuk. Mindegy.

Apa megunta a tévét és elaludt, de természetesen ekkor történt, hogy anya kedvenc filmét játszották. Persze, szerintem is. A feléig néztem a filmet amit már vagy ötször láttam, majd inkább a korgó hasamra gondolva megettem egy joghurtot. Hát igen, nem túloztam el a kaját.

Eszembe jutott hogy el kellene kezdeni öltözgetni, úgyhogy kitúrtam a szekrényemből néhány ruhát. Végül felvettem egy fekete trikót, egy fekete bőrdzsekit, és egy fekete farmert egy fekete Vans cipővel. Szivárványos kedvem volt, mint érezhetitek. Szóval feldobtam még mindig ugyan azt a szájfényt, és a fekete táskámba pakoltam a szokásos cuccokat. Mentem volna én a fekete kocsimmal, de anya elvitte ezalatt az idő alatt, szóval gyalogolnom kellett a parkba. Öt rettentően hosszú perc után levágódtam a kedvenc betonpadomra ami konkrétan egy sima betontömb, de akkor is pad marad. Csak néztem a focit, és néztem, és néztem. Aztán telefonozni kezdtem. Éppen azon gondolkoztam hogy 'nincs edzés történés nélkül', mikor idegen hangot hallottam. Felnéztem, és láttam hogy egy kicsivel többen voltak a pályán mint eddig. Duplaannyian. A másik csapatból gondolom én a csapatkapitány meglökte Louist, aki leporolta magáról az érintést, majd valamit motyogott, mire a csapat felnevetett. A srác ideges lett, és megint lökött egyet Louison. Felálltam, mintha úgy többet láttam volna, mire valaki megfogta a vállam. De női hang társult a köszöntéshez, szóval valamennyire megnyugodtam.

-Szia! Brooklyn vagyok-mosolygott rám. Hatalmas, mogyoróbarna szemei voltak. Néha irigykedtem a mogyoróbarnákra, de aztán mindig eszembe jut hogy zöld szeme nem mindenkinek lehet. Haha.

-Szia-próbáltam leplezni hogy konkrétan majdnem összefostam magam pár pillanattal azelőtt.-Én Dee vagyok. Hát...te?-utaltam rá hogy azon kívül hogy Brooklyn, fogalmam sincs hogy ki ő.

-Ó, a csapatkapitány, Chase a bátyám-mutatott a srácra. Nehéz elképzelni hogy az idegbeteg srác meg a mókuslány testvérek. Komolyan.-A csaj aki ott áll pedig a barátnője, Sophie. Egy ribanc-tette hozzá.-Nem is igazán a barátnője. Csak szeretne az lenni. És te?

-Én a csapatkapitány barátja vagyok-biccentettem. Barátja, hmm? Még én is megkérdőjeleztem a saját kijelentésemet.

-Barátság extrákkal, hm? Louis a neve, ugye? Én is lennék a barátja-beszélt. Folyamatosan.-De nem annyira mint Sophie-húzta el a száját.

Sophie éppen Louist próbálta megölelni, de ő lerázta magáról, és felém nézett. A tekintetét követte mindenki másé, én pedig behúzott nyakkal támaszkodtam a korlátnak. Ó, jaj nekem! Chase vigyorogva Louisra nézett, és valamit mondott neki. Szent ég, Louis olyan ideges lett hogy egyből Chase gyomrába vágott. Olyan gyors volt hogy nem is láttam. Összegörnyedt, majd néhány fenyegető szó után elmentek leülni a túloldali betontömbökre. Brooklyn szomorúan elballagott tőlem, de reménykedett hogy még találkozunk.

A pályán a fiúk tanácskoztak, én meg feléjük indultam. Nagyjából senki nem figyelt rám, csak a padon ülők tekintete szurkálta az oldalamat, de mikor Louis mellé értem ő átfogta a derekam és a vállára hajtotta a fejem. Meglepetten karoltam belé, de ahogy hozzászoktam, ellazultam.

-Szaros végzősökről van szó egy évvel idősebb kapitánnyal. Ugyan-legyintett Louis, mire felkaptam a fejem.

-Chase tizenkilenc?-fintorogtam.

-Ja-bólintott.-Honnan tudod hogy Chase?

-A húga-fordultam feléjük.-Brooklyn, ő aranyos. Sophie már nem annyira-mosolyogtam rá gúnyosan.

-Hé-mordult fel Louis fenyegetően, jelezve hogy semmi sem az ő hibájából történt.-Szóval, ha elfogadjuk a meccset, valaki kispadra ül-nézett körbe.

-Niall-mutattam rá. Meglepetten bámultak.-A térdedre mennének-Louis sóhajtott, majd biccentett.

-Nincs elég cserénk-rázta a fejét Liam.

-Öhm-köhintett Harry felém biccentve.

-Felejtsd el-ráztam a fejem hevesen.-Nem játszok. Egészben megesznek.

-Dee-mosolygott rám Louis, majd az öltöző felé kezdett húzni.-Topless-vigyorodott el.

-Nem focizok.

-Nem hát-ingatta a fejét finoman, majd izzó szemekkel pillantott rólam a másik csapatra, akik mellett pont elhaladtunk.-Csak megijesztjük őket.

-Velem?-grimaszoltam, majd felnevettem.-Az én édes arcommal ijesztegetsz?

-Van neked másik arcod is-kuncogott.-Több is.

-Több?

-A kedvencem amelyiket egyik éjszaka láttam-gondolkozott el az öltözőben a falnak támaszkodva.

-Hát persze-morogtam. Megfogta az állam, így kényszerítve hogy a szemébe nézzek.-Most nagyon dark vagy, ugye tudod?

-Hozzá kell szoknod.

-Te jó ég-forgattam meg a szemeim.-Miért lettél ideges a pályán?-néztem a szemeibe, mire megenyhült a tekintete, úgy nézett ki mintha eltűnt volna a sötét felhő ami felette keringett.

-Chase valami olyat mondott ami nekem nem tetszett-közölte.

-Nem mondod Sherlock, erre már rájöttem.

-Azt mondta hogy játsszunk a barátnőmért-húzta el a száját, majd ahogy láttam, ökölbe szorította a kezeit.

-Ők előbb szoktak edzeni, nem? Akkor mi a bajuk?

-Én vagyok a bajuk-ült le a padra.

-Ó.

-Mikor középsikolás voltam az ő csapatukban játszottam, Sophieval randiztam, de ők akkor még pisis elsősök voltak. Chase mindenben jobb akart lenni, de csak akkor jött össze mikor én inkább tanultam, nem csak fociztam. Mindenki tudta, de ő dicsekedett azzal, hogy beijedtem tőle. Egyszer mikor éppen mesélte az egyik csajnak, meglátott. Olyan undorítóan vigyorgott rám, én meg miközben elmentem mellette, mindenki szeme láttára a folyosón behúztam a gyomrába. Mondani sem kell, azóta nem sokszor találkozunk, csak ha előbb jövünk ki a parkba, de mindig nagy ívben került. Hát talán megint ráébred hogy miért. Kis idegesítő patkány, és veled kezdett el...érted? Hogy én majd érted játszok? Felejtse el. Nem leszel te itt trófea senkinek...

Úgy elkezdte mondani, hogy nem is akarta abbahagyni. Az idő pedig csak ment. Én pedig hirtelen ötlettől vezérelve megpofoztam. Bumm.

-Ezt megérdemeltem-hunyta le a szemeit.

-Nem, de annyira hadartál hogy olyan volt mintha még húsz percig beszélni akarnál és bepánikoltam-vontam vállat, majd felálltam, és megfogva a kezeit nehezen, de felhúztam.

-Akkor játsszunk-indult meg.

-Nem-húztam vissza.-Odamegyünk. Megmondod nekik hogy nem játszotok.

-Mi?-képedt el.

-Gyerünk.

-Csak ha kapok érte valamit-torpant meg.

-Persze, focizok majd veled.

-Én valami extrára gondoltam, de megteszi-legyintett, én meg kedvesen kinevettem.

Szóval odasétáltunk Chase csapatához. Szóval Louis éppen kinyitotta volna a száját, de Chase gyorsabb volt.

-Na, fel is adod és idehoztad a jutalmam?-vigyorgott Louisra. Elkerekedtek a szemeim mialatt alaposabban végigmért, és ahogy éreztem nem csak ő.

-Idióta puhapöcs-csúszott ki, amit amúgy csak gondolni akartam. Dehát ennek így kellett lennie.

-Tessék?-hátrált egy lépést megilletődve. Brooklyn a hátsó sorban nevetőgörcsöt kapott, Louis pedig visszatartva megszólalt.

-Nem mondtam? Szeret oltogatni-fogta meg a kezem, majd hitetlenül megrázta a fejét.-Nem játszunk. Nekünk komolyabban kéne koncentrálni a játékra.

-Nekünk a városira-vigyorodott el gúnyosan. Fúj.

-Össze ne fossam magam-forgattam a szemeim.

-Nem fognád be a száját?-intézte Chase a kérdést Louishoz, aki válaszul ingatta a fejét.

-Nektek a városira, nekünk meg minden másra. Az iskolai csapat egy támogatott, hivatalos csapathoz képest semmi-fejezte be Louis.

-Beijedtél-prüszkölt Chase. Te jó ég, soha nem fogja fel?

-Na-kezdtem bele.-Fogd a gyerekligád, és gyertek vissza akkor mikor szoktatok edzeni, mert ha jól tudom a pálya nem hiába üres ilyenkor-fintorogtam.

-Oda ne rohanjak-morogta.

-Fogd be puhapöcs. Lehetnél tisztelettel az idősebbel szemben.

Olyan 'mennyivel lehetsz te idősebb' fejjel vizslatott, majd nagyképűen sóhajtott. Mikor eszébe jutott valami frappáns, felcsillantak a szemei.

-Még jobb. Tapasztalt vagy-mondta ki. Ejha, rátapintott a témára. Louis hirtelen karolta át a derekam, és védelmezően maga mellé vont, mire kibukkant a középső ujjam. Az egész csapatuk felbőszült, Louis pedig nevetve elhúzott.

-Mi volt ez, ha?-bökött az oldalamba, én meg próbáltam nem felsikítani.

-A kedves oldalam.

***

Később, mikor éppen pihengettem a végre teljesen megüresedett nappaliban, anya mindenbe belerondított.

-Tudod igazából miért akartam hogy Louis vigyázzon rád?-ült le mellém. Érdeklődve néztem rá. Ez már megint honnan jött? Ezt sokszor elmagyarázta már. És valamiért mindig mást mond, érdekes.-Matty felnéz Drewra-érdekes.

-És?-ráncoltam a homlokom.

-Mivel Drew elköltözött, te maradtál. Rátok fog hallgatni mindenben.

-Ránk?-lepődtem meg. Többesszám.

-Rád és Louisra. Egyfolytában a focizásról beszél azóta az edzés óta-forgatta a szemeit mosolyogva.

-Igen?-engedtem el egy mosolyt.-Tudom hogy Matty fontos.

-Mint ti...

-Nem, anya, úgy értem tudom hogy Matty fontos. Egyszer elvesztettetek egy babát, de Matty...ő életben maradt.

-Erről nem beszélünk.

-De most igen.

-Szóval. Louisról gondoltam hogy jó hatással lesz rád, de ennyire? Annyira elveszi a gondolataidat hogy a régi barátaid eszedbe sem jutottak-vigyorgott nyugtatóan. Elégedett volt önmagával.-És sajnálom hogy olyat gondoltam rólad amit nem tettél volna meg.

-Ne...-ellenkeztem, anya meg szokásosan belevágott.

-Tényleg. Fogalmam sem volt. És most hogy Louisszal vagy vagy nem vagy, egy kicsit megnyugtat. Ő tényleg vigyáz rád, nem mint az előző barátaid-célzott a...szerencsétlen választásaimra. Maradjunk ennyiben. Mindig a hírnév után szaladtam. Ennyi.

-Kösz a bizalmat-nevettem el magam.

-Szeretnéd hogy felvilágosítsalak?

-Te jó ég, nem! Anya-szörnyülködtem.-Felvilágosult vagyok mint a nap-mutattam végig magamon. Még mindig full feketében voltam.

-Látom.

A telefonom jelezni kezdett. Ejha. Nem bírta sokáig. Vagyis azt gondoltam hogy ő írt, Ő. De nem.

Aaron: Van tejed?

-Ki az?-kapta fel anya a fejét.

-Aaron. Azt kérdezi van-e tej.

-Vigyél neki-legyintett, majd felállt.-Várjalak haza?

-Nem tudom-vontam vállat.

Dee: 5perc

Szóval majdnem tíz fokban nekiálltam sétálgatni London kis utcáin, majd éppen mikor halkan kopogtam Aaronék ajtaján, megint megcsörrent a telefonom. Idegesen kaptam elő, merthát nem lehet igaz hogy Aaron nem bír ki hat percet tej nélkül.

Louis: Ments meg

Éppen ekkor nyitott ajtót Aaron tesója.

-Hát te?-lepődött meg.

-Add oda a tejet a bátyádnak-nyomtam a kezébe.

-Nem jössz be?-tárta szét a karjait ölelés gyanánt. Reménytelen kamasz.

-Neked lehet, de inkább máskor-fordultam sarkon, majd írtam az sms-t.

-Dee!-kiabált utánam Adam.

-Jóéjt Adam-intettem.

Dee: 8perc

Kezdek órává változni.

Mikor odaértem Louishoz, szinte minden villany fel volt kapcsolva. Kopognom sem kellett, Louis félmeztelenül nyitott ajtót, össze-vissza álló hajjal, és fáradt szemekkel. Kicsit hátrahőköltem, ő meg becsukva maga mögött az ajtót, egy alsógatyában kilépett a tíz fokos éjjeli hidegbe.

-Oli és a barátnője nagyobb lakást vesznek. Eladták a régit és ma festették az újat, és ide jöttek két teljes napra lakni-hadarta, majd feltette az ujját, jelezve hogy ez nem minden.-A csaj olyan mint én veled. Minden adandó alkalommal flörtöl.

Ez a rész a hirtelen ötleteim műve, amik nem mindig szoktak olyan jók lenni, dehát ez olyan jónak tűnt hogy na, ezt bele kellett rakni. Focicsapat meg minden, izgi, nem?

Oké lehet hogy kicsit erőltetett, dE SIMÁN MEGTÖRTÉNHET!!!!

Amúgy. Nem tudok mit mondani. Semmi unalmas nem történt velem mostanában amiről mesélni tudnék. Ja de. Világosabb lesz a hajam VÉGRE MÁR.

Elkezdték lebontani (végre) a szobám mellett lévő falat, sajnos minden reggel 7-kor kezdenek. MIÉRT IS HAGYJUK VIVIT ALUDNI??

El szokta ezt valaki olvasni? xdd

Baiiiiiiiiiiiiiiii

::::::::::Vivi