Beültem egy kádnyi vízbe mikor Louis kopogott.

-Ugye most nem haragszol?-kérdezte aggódva.

-Nem-motyogtam felkapva az egyik könyvem a kád mellől. A habok szebbé varázsolták az egész fürdőszobát, a könyv lenyugtatott, szóval lényegében békés voltam. Még arra is rávettem magam hogy esetleg ha nem rántom a telefonom a vízbe zenét hallgatok, szóval így tettem. Elmerültem a vízben, a könyvben, a zenében, és talán ezek a dolgok voltak a kedvenceim. Könyv és zene.

Éppen ott tartottam a könyben hogy megöltek valakit, mikor a szemem sarkából hirtelen mozgást észleltem, úgyhogy eldobtam a könyvet a kád mellé, kihúztam a fülemből a dugót és biztonságos helyre taszítottam a telefonom, a habokat pedig magam elé kezdtem húzni kevés sikerrel.

-Szent szar!

-Komolyan, negyed órája kiabálok, már azt hittem megfulladtál-bámult idegesen Louis.

-Kimennél?-biccentettem.-Amúgy meg miért nem írtál?

-Mert a franc se tudta hogy te itt wellnessnapot tartasz-mutogatott össze vissza, majd leült a kád mellé. A habok pedig csak pattogtak. Buggy, és egyre vékonyabban védett.

-Louis..megköszönném ha kimennél.

-Megköszönném ha velem jönnél-mosolygott rám "kedvesen". Inkább vicsorhoz hasonlítottam.

-Ha kimész, utánad megyek. Nem gondoltad komolyan hogy felállok, ugye?-ráztam a fejem.

-Gyerünk cica-nyúlt a vízbe, megragadta a dugót, és egy határozott mozdulattal a csap szélére rakta. Hogy ne érjem el. Pár másodpercig ott állt, jót nevetett azon hogy a víz szintjével én is lejjebb megyek, majd kisétált.

Tejóég! Ez bolond.

-Topless, öt perced van-kiabálta.

Lezuhanyoztam, megtöröltem magam, felvettem egy farmert és egy trikót, majd a telefonomat a fülemhez emelve sétáltam le.

-Ez hülye-kezdtem a beszélgetést Aaronnel.

-Mert?

-Benyitott mikor fürödtem! Milyen perverz ez?-akadtam ki.

-Dee, élvezed.

-Faszt! Azt élveztem volna ha végig tudom olvasni ahogy megölik az egyik arumot..

-Dee, már megint azt a szart olvasod? Oké hogy benne van a neved meg minden, de hagyjad már könyörgöm. Visszatérve, igenis élvezed. Csak nem akarod hogy gyengének lássalak-fejezte be. Értetlenül bámultam.

-Dee Topliss, a srác a képek alapján nem a szánalmas kategóriába tartozik, szóval miután ezt megállapítottam, ha elcseszed elviszel minket vacsorázni Aaronnel-szólt bele Beth. Imádom Bethet.

-Beth! Lehet hogy neked bejön, de nekem..

-Még jobban. Fogd be Dee-rakta le Aaron.

Ó. Szóval összeeresztettem Aaront Bethanyvel, és íme. Mindenki ellenem van.

Egyszercsak Louis kivette a kezemből a telefonom, és a zsebébe nyomta.

-Na!-kiáltottam rá.

-Hm?-nézett ártatlanul.

-Add vissza-nyújtottam a kezem. Belecsapott a kezével, mire az arcára csaptam. Konkrétan megpofoztam, csak finoman.

-Nem!-mutatott a tévé felé. Sandra Bullock beállt rajta.

-Örökre elveszed? Vissza se adod?-toporogtam még mindig tartva a kezem.

-Figyelj, van olyan amit el tudnék venni de visszaadni már nem tudnám, de ezt a film végéig megtartom-csapott a zsebére. Leült a kanapéra gondolkodva hagyva engem. Elveszi de nem tudja visszaadni...öt percig merengtem a semmibe mint valami depressziós, csak én éppen hülyén is néztem ki mert olyan értetlen fejet vágtam hozzá, hogy olyat még a világ nem cseszett.

-Louis!-sikoltottam fel, majd felkaptam az asztalról egy újságot, és utánaeredtem. Nem számított arra hogy csapni kezdem mint a legyet, ezért összegömbölyödött, és védekezett.-Nem vicces az utolsó kislányosságommal viccelődni!-dőltem át a kanapén, szóval nagyjából ráfeküdtem Louisra, aki próbálta az arcát védeni.

-Nem viccből mondtam-nevetett hangosan a kezeim után kapkodva. Pár pillanat alatt el is kapta őket, szóval ledobtam az újságot és legyintettem. Összehúzva magam a tévé felé fordultam, ahogy Louis is volt.

Szinte hallottam a meglepettséget a sóhajában, amit azelőtt engedett el hogy a távirányítóért nyúlt. Elindította a filmet, majd az oldalamon hagyta a kezét. Még szerencse. Nagy szerencséje.

Oké, igen nagyon elaludtam a filmen. Csakhogy nem csak én, de Louis is és jézusom..a fejem Louis mellkasán volt, a lábaink összegabalyodva, a keze a derekamon, mi történik itt? Megmozdítottam a fejem annak kicsit sem a tudatában hogy másodpercek múlva Louisnak kipattannak a szemei.

-Dee?-lepődött meg, de csak kinyújtózott. Miért nem ugrottam még le róla?-Csodálom hogy eddig nem álltál fel-vigyorgott önmagát fényezve, mire csak visszaejtettem a fejem, és lehunytam a szemeim. Túl fáradt voltam ahhoz hogy fárasszon.-Nyugodt vagy. Szokatlan.

-Amíg meg nem szólaltál..egészen kedveltelek-pattantam fel hirtelen.

-Kedvelsz?-jött utánam szélesen vigyorogva.

-Egy szóval sem mondtam-néztem rá szúrós szemekkel miközben megcéloztam a szobaajtóm az emeleti folyosón.

-De, azt mondtad.

-Nem. Azt mondtam akkor egészen kedvelteLEK-nyomtam le a kilincset, majd megpróbáltam az arcába csapni az ajtót, sajnos sikertelenül.

-Ugyanaz-meredt rám hitetlenül.

-Egyáltalán-ingattam a fejem, majd szemforgatva az ágyamra ültem.

-Ne vitatkozz Topless-legyintett.

-Ne hívj így!-csaptam a takarómra, mire önelégült mosollyal nekidőlt az ajtófélfának.

-Csak ösztönözlek.

-Ösztönözd magad-fintorodtam el, mire elismerően biccentett, és a pólójára nézett.

-Ezt ne felejtsd el, te mondtad-fogta meg a trikó nyakát, majd egy egyszerű mozdulattal áthúzta a fején, és a padlóra dobta.

Mozdulatlanul, mereven a szemeibe néztem miközben elnevetett rajtam magában, mert nagyon koncentráltam.

-Te nem mered levenni-próbálkozott, hátha lázba hozza a versenyszellemem, de szerencsétlenségére meg tudom húzni a saját határaimat.

-Nem hát. A perverz vigyoraid után csodálom hogy ezen még meg is meglepődsz-keltem fel, és miután elhúztam a sötétítőket, a kicsit homályos szobára néztem. Az istenit, még mindig ott állt karba tett kézzel. Miért van az hogy ha az ember lánya összekerül egy fiúval, az egyből így viselkedik?

És miért van az, hogy a karján lévő izmokra még úgy is vetődött fény hogy nagyjából nem volt honnan, mert besötétítettem? A hasán kirajzolódtak a kockák, de nem teljesen, hanem gyengéden, pont hogy izmosnak számítson. Hogy esetleg ha már így nem lett volna elég szexi, a tetkói is rádobtak a kinézetére. Ó hogy az a..

-Unatkozok-mondtam, majd kinyitottam a szekrényem.

-Épp mondani akartam hogy találkozunk a fiúkkal-intett, majd elsétált. A trikóját mondjuk a padlómon hagyta, de mindegy.

***

-Vedd már fel-forgattam a szemeim miközben vezettem. Mert Louis látni szerette volna hogy milyenek a vezetési képességeim, na ezt nem tudom hogy kétértelműen mondta-e, remélem hogy nem. Mindenesetre a biztonság kedvéért megjegyezte hogy ő szeret vezetni. Jó tudni, de ez már sok nekem. Te jó ég.

Ahogy odaértünk az egyik kis parkba a focipályához, kicsit kezdett melegem lenni. Most mentegetőznék hogy a nap miatt, de az éghajlatnak semmi köze nem volt abban a pillanatban a hőérzetemhez. Louis mellettem még mindig félmeztelenül sétálgatott, a focipályán pedig ott volt Louis néhány csapattársa meg a három fiú. Egyből kiszúrtak, úgyhogy odafutottak hozzám amíg Louis átmászott a korláton és a többiekkel beszélt.

-Az ki?-mutattam egy vörös hajú srácra. Pont úgy nézett ki mint a lecsóból a srác. Ha nem róla mintázták, hát megtaláltam az élő figurát akinek kellene hogy legyen egy étterme.

-Oli. Louis legjobb haverja, rendes-vont vállat Niall. Aha. Harry és Liam sumákolva pillantgattak a fákra, a cipőjükre.

-Ezt csak te gondolod így-kuncogtam halkan.

-Mi? Nem!-bökte oldalba Harryt a könyökével, aki pedig Liamre nézett egy visszatartott nevetéssel.

-Nem hát-helyeselt Liam.

-Fura-jelentette ki Harry.-Amilyen vékony és kérdőjelformájú, olyan fura-fokozta. Oké. Felmondok, nem bírom.

-Gonoszok vagytok-pillantottam rájuk szigorúan, Niall pedig elmosolyodott.-Hiányzik a patkány a fejéről-nevettem halkan, mire Niall kapott okot a szigorú tekintetre, úgyhogy inkább továbbléptem.

Haiiii!!! Megírtam a következőt is:):):) De szerencsétlenségetekre még sokkal hosszabb részeket akarok, úgyhogy csak holnap rakom ki, és kis izgalmakat is akarok, hogy a részek végén kiakadjatok. Kedves vagyok mint állat, tudom, ezért imád mindenki.

Remélem tetszett, baibaiiii::::Vivi