Vasárnap
             (Utálom a vasárnapokat)

Újra lefeküdhetek az ágyamba, egyedül. Haza értünk és Nikiék mentek is. Szomorú, senki nem maradt velem chillelni. Pedig ezt vártam egész eddig. De a szokásos volt. Szandi reggel jött hogy gyere Niki, ő elment. És megígérte hogy vissza jön, de nem jött. 2 órát játszott és tiszta piros lett a szeme. De utálok mindent.. Olyan jó lenne WiFi és telefon nélkül. Régen is nagyon jól el voltak az emberek és sokkal többet voltak együtt mint most az autók és a WiFi után. Ja meg persze a laptopok és gépek... Na de vissza térve a másikhoz megígérte és nem jött itt vártam és tudtam,hogy nem lesz már velem ma de azért reméltem... Tudtam hogy ez lesz mert mindig ez van, csak megyek játszani és vissza jövök, de aztán még játszunk ilyet is meg menjünk ide oda. Én nem akartam sehova menni..(el kellett menjek az Auchanba meg pokemonozni mert raidelni kellett de még el se kaptam amilyen nyomorék vagyok..)Mert most nincs kedvem semmihez. Ha jól tudom jövő hét szombaton megyek el. És most már csak pénteken jönnek este ami azt jelenti hogy egy pár órát látom majd megint egy hét múlva aztán megint nem látom egy hétig és utána megint el kell mennem egy hétre megint nem látom, aztán meg majd ő megy el... Lehet hogy ezen a héten előbb jönnek mint péntek de inkább nem remélek semmit.. Ha nem akkor egy ideig lehet ma láttam utoljára. Mert az hogyha pénteken és látom pár órát abból megint 2-3 az lesz amikor játszik. Jó biztos szar társaság vagyok... De ez van érzéseim attól nekem is vannak...