2012. szeptember

Az edzőteremben alig páran lézengtek, az a néhány ember is csak beszélgetett, lazított. A hatalmas ablakok párkányán támaszkodva, törölközővel a vállukon csevegtek, nevetgéltek. Még egy utolsó korty a frissítőből, még egy utolsó pacsi, mielőtt elhagyják az izzadtságtól fülledt edzőtermet. Ákos, a laboros srác, eközben még mindig keményen dolgozott lábra. Ajkát összeszorítva nyomta a gépet, aminek túloldalán ritmikusan mozogtak fel-le a hatalmas, nehéz súlyok. Gyakran járt edzőterembe, a testmozgás tudta legjobban kikapcsolni.

Kamaszként még könnyen felhúzta magát dolgokon. Heves természete volt, és ezen az sem segített, hogy nem egy egyszerű helyen nőtt fel. Szolnoknak sokféle arca van, és neki a barátságtalanabbik feléhez volt szerencséje. Osztálytársak, akik simán kilopják egymás pénzét a táskából. Iskolakerülők, akik hazafelé összevernek egy ezresért is akár. Drogdílerek, akik olyan trükkös mérlegekkel dolgoznak, hogy a piaci kofák megirigyelnék, és ha eléggé be vannak állva, kitalálják, hogy még nem fizettél, ezért bevasalják rajtad újra a pénzt. Fogadások, amiken csak bukni lehet, pénzéhes nők, bandák közötti ellentétek és még sorolhatnánk. Egyes emberek az élet nevű kártyajátékban kizárólag hamis lapokkal játszanak, és bármit megtesznek egy kis apró előnyért. A szülei aggódva figyelték, ahogy napról napra balhékba keveredett, és mindemellett a hadtechnikán kívül nem sok dolog érdekelte. A szomszédok ajánlották a kajakozást. Azt mondták, ez majd segít levezetni a felesleges feszültséget, és lássanak csodát, igazuk volt! Három évig járt evezni, amíg fel nem vették Pestre, a Zrínyi Egyetemre. Ezek után már nem akart klubot váltani, így maradt az edzőterem, meg az úszás.

Ezért nem értette az egész szteroid őrületet. Úgy gondolta, a lényeg pont a kitartás, az állóképesség és a mozgás öröme lenne, a hétköznapi gondoktól történő megszabadulás. Ettől tudott igazán megnyugodni, és végül, ezért a nyugalomért járt ide. Aki azonban más utakat választ, ebből mind kimarad.

Még nyomott egy párat, aztán leengedte a lábát. Zihálva, megkönnyebbülten feküdt a padon. Lassan szaladt ki az erőfeszítés okozta fájdalom a combjából. Az erőltetett tempójú edzés befejezését olyan kielégítőnek érezte, mint háromnapi pihenés. Nagyjából egy percet feküdhetett ott, majd fel is pattant. Lába enyhén remegett, ezért jobban megfeszítette az izmait, hogy ne váljanak bizonytalanná a léptei. Felkapta a törülközőjét, és célba vette az öltözőt. Gyors zuhanyzás után, egy szál frottírban szaladt le a szaunába. A kis kulcsos széfeknél megállt, hogy a telefonján leellenőrizze az időt. Ekkor tűnt fel neki, hogy három nem fogadott hívása volt, és a Messengeren jött egy üzenete. A barátnője írt. Érdeklődött, hogy össze tudnának-e futni egy gyors beszélgetésre. Valószínűsítette, hogy szakítani akar. Vállat vonva visszadobta a készüléket a széfbe, és ráfordította a kulcsot.

Leült a szauna felső padjára. Nagyon élvezte a rátelepedő forróságot. A mentolos illóolaj marta a szemét és az orrát. Az volt a véleménye, hogy sokkal jobb érzés két órás kemény edzés után lazítani. Megérdemeltnek érzi ilyenkor az ember a pihenést, és a fáradtság ellenére frissebbnek is önmagát. Ebben az állapotban érdemes átgondolni azt, ami eddig zavarta, ami miatt lejött mozogni. Ez pedig nem volt más, mint Reni. Tegnap úgy érezte, valami nagyon nem stimmel vele. Néha magába szokott fordulni, de most mintha valami történt volna, és sehogy nem akarta kinyögni, mi. Úgy döntött, ad neki egy kis időt, és ha nem változik, rámenősebbre vált.

Az őrült lány, akit jó eséllyel már az exének is hívhat, annyira nem zavarta. Olyanok voltak számára ezek a típusú barátnők, mint az edzés, szükséglet kielégítők. Egyikben sem sikerült megtalálnia az igazit, de még annyira sem, hogy egy hónapnál tovább tartson bármelyik kapcsolat. A mostani, például különlegesen féltékeny volt. Alig találkozott újabban Renivel, mégis a csaj folyamatosan a fejéhez vágta, hogy akkor dugja azt a ribancot. Mikor tegnap, a hirtelen jött ötletre, miszerint, a lány mégis ráér, ugorjon fel hozzá, ő azt a választ adta, hogy sajnos már Renivel van programja, kitört a háború. Azaz kitört volna, ha nem teszi rá a telefont. Így jutottak el az aznapi hívásokig.

Eddig csak egy barátnője volt, akit igazán szeretett. Ez a különös lány, aki hol nagyon komor, hol nagyon vidám, és könnyed. Mintha két személyisége lenne. Reni volt a tisztító eső, és a tomboló vihar. Tisztában volt vele, hogy nem egy egyszerű nőt választott magának, azt is jól tudta, mi a probléma. Reni elmesélte, még mielőtt összejöttek, így azzal a ténnyel is szembenézett már, hogy nekik nincs jövőjük. De minden észszerűség ellenére, attól függetlenül, hogy letisztázták már, hogy csak barátok lesznek, mégis egyedül ő maradt állandó mellette. Lassan kezdte elfogadni, a bolond lányok jönnek-mennek, a barátok, a pozíciók és a világ is változik, de Reni marad. Ingadozó érzelmi hullámokkal, erős belső félelmekkel, de mégis stabilan, elmozdíthatatlanul. Már csak azt nem tudta, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel.

A homokóra végigpergett. Lejárt a negyed óra, ezért Ákos kiment, hogy vegyen egy hideg zuhanyt.