Magyarból kistanárunk van, aki kissé szólva... Nehéz eset.
...Najó, nem szitkozódok, meg minősitek, de ... de, megteszem...
Debil.

És hogy miért? Íme, leírom az élményeimet vele:

Egyszer egy doga szerű nem dogában megkérdezte, hogy az internetes kommunikáció:

a) kitörölhetetlen
b) átírhatatlan
c) erre nem emlékszem

Én bekarikáztam, hogy átírhatatlan, mert ugye mi van, ha felgyújtom a számítógépeket, meg amúgy is, amit megteremtünk, azt el is lehet törölni (filozófia af). 

Erre amikor visszakaptam a lapot, és megbeszéltük a feladatokat, mondja, hogy a helyes válasz a kitörölhetőség, mert ha pl posztolunk vmit facebookon, akkor ha azt kitöröljük, attól még megmarad valahol, de át tudjuk írni.

MI EZ A LOGIKA!?

ÉN: - Elnézést tanárnő, de az atírás tulajdonképpen nem létezik, hanem kicserélés, igy az eredeti változat nem törlődik ki, hanem megmarad. Azzal, hogy a tanárnő azt állítja, hogy valamit át lehet írni, megcáfolja magát, hogy kitörölhetetlen.

Ő: - De a mai világban már mindent vissza lehet követni, szóval nem kitörölhető.

ÉN: - Jó, de mi van akkor, ha felgyújtom a gépet?

Ő: - A többi gépen ott lesz.

ÉN: - Akkor a többit is felgyújtom.

Ő: - Azert ne essünk túlzásokba.

ÉN: - De nem volt megszabva, hogy meddig mehetek el!!!

Erről még hosszasan vitatkoztunk hétfő első órában, de aztán feladtam, mert idióta.

~•~•~Erre a következő kérdés:~•~•~

Mik közt zajlik a digitális kommunikáció?

A) ember - ember
b) gép - gép

Már nem pontosan emlékszem a kerdésre, es a valaszokra, de én a gép-gép közti kommunikációt jelöltem meg.

KISTANÁR:
- A helyes válasz az A.

ÉN:
- De tanárnő, gép és gép között is lehet digitális kommunikáció.

A kistanár erre el kezdte mondani, hogy nem, mert ő ennél a kérdésnél a személyek közti digitális kommunikációra gondolt.

ÉN: - És mi van a mesterséges inteligenciához közel álló prototipúsokkal.

KISTANÁR:
- De mi most a személyközi digitális kommunikációt vesszük, és ott ninsenek gépek!

DE HÁT NEM TETSZETT MONDANI!!!!

És tudjatok, mi ebben a pláne? Hogy apámék a Telekomnál éppen ezt fejlesztik, és van külön prototípúsa, ami a másik prototípussal kommunikál. November 28-án jelentette be a Telekom asszem, de ő ezt úgy november közepén mondta nekem, hogy tudjak szólni a kistanárnak, hogy figyelje a híreket. XD

~~~~~~~~~~~~~

És hogy miért mondom ezt el? Nos, ez a kistanár borzalmas. Nem akarja meghallgatni, és megérteni, ha egy gyerek gondolkodik, vagy ha mégis meghagyja neki, hogy elmondja, kineveti, majd konkrétan leszarja a véleményét.
Tessék, kis pisis: Az oktatásnak inkább a verbális készségeket kéne fejlesztenie, és azt, hogy megtanuljuk kifejezni magunkat. Hát hogyne! Van véleményed? Igen! Meghallgatom? Naná! Érdekel, és értékelem, hogy van?
A lófaszt, le vagy szarva!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Miután megtanultuk, hogy az emojik mit jelentenek, írtunk egy fogalmazást, ahol a saját véleményünket kellett kifejteni Kármán Fanni hagyományai című művéből való idezetről:

,,Nem élt az, aki szeretet nélkül élt."

Én a szeretetet, mint agyban történő kemiai reakciót, biológiai úton elemeztem, azon felbuzdulva, hogy már előre kijelentette, hogy a véleményemet nem fogja figyelembe venni.  Ahol a szeretet az egyed fennttartását szolgálja, ugyanúgy, ahogyan a biztonságérzet, a táplálkozás es még som más. Majd eggyel továbbmentem, és a szerelmet is definiáltam, már nem az egyed fennmaradásához szükséges feltétel, hanem mint a fajfenntartás egyik alappillére.

Mert valljuk be:
Élőlények vagyunk, ugyanúgy, mint a lovacskák, bárányok, delfinek, zsiráfok, lapulevelek, sugárállatkák...
És ha nagyon nyers szeretnék lenni, azt mondom, hogy ha a biológiailag közelítjük meg az élet értelmét, akkor az a fajfenntartás.

Ezen állitásom miatt pedig levont két jegyet, mert ez egy hamis tény, és ilyet nem szabad állitani.
Erre mondtam, hogy honnan kellett volna tudnom, hogy mi az a hamis tény, meg amúgy is, úgy volt, hogy a véleményünket nem veszi figyelembe.
Erre mondta, hogy de, mert ez egy nagyon szélsőséges állitás, és én szélsősegesen gondolkodom, de amúgy is, mék kedves volt, mert végül a rendes tanárnővel megbeszélték a jegyet, es ő mondta, hogy ezért ne vonjon le. Szóval meg en legyek neki hálás.

Konkrétan így nézett ki az értékelés:

Nyelvtan: 5
Gondolatmenet: 2

~•~•~•~•~•~•~•~•~

És ma mit csinált?
Nos, vettük a kedvenc korstílusomat, a Romantikát.

KISTANÁR: - Mondjatok egy romantikus zenesz...

ÉN: - CSAJKOVSZKIJJJJ!!!

Na de nem ez volt a fontos, hanem az, amikor megkérdezte, hogy napjainkban hol jelenik meg a romantika, mint stílus.

Na, tippeljetek...

...

A szappanoperákban.

Mármint szerinte....
Aztán el kezdett beszélni a szappanoperakról, hogy milyen klisések, hogy mien nyálasak, hogy milyen kiszámithatóak.

És én meg igy triggered, mert a kedvenc korstílusomról beszélt.

ÉN: - De tanárnő, ez olyan, mintha ahhoz hasonlítja a romantikát, amikot a dinoszauruszokból az evolúció során csirkék lettek. A romantika több, mint a szappanoperák. Ne tessen a szappanoperákat egyenlővé tenni a Romantikával!

A kistanár erre elkezdte, hogy de, mert ugyan azon elemek találhatóak meg benne, és itt van ez meg a legjobban.

Én meg igy elhűlve hallgattam, ahogyan megerőszakolja a lelkemet.

(Esetleges helyesírási hibák előfordulhatnak, mert nem néztem át, mivel fáradt vagyok. Még kisfilmet kéne forgatnom, meg vágnom, meg mittomén, és van egy verseny, amibe meg szinte még bele se kezdtünk.)