Kezdett elszáradni a rózsám, így fonalat kötve a végére, felakasztottam. Fakóbbnak tűnt, mint mikor megkaptam, új színt kellett kevernem.

A vörös temperám fáradtan feküdt a doboz közepén.

Sok szín volt ott. Árnyalatok, mégis ő a legszebb.

Mióta azok a kecses ujjak maguk közé szorították, különleges, büszke érzés háborgott benne.

Gőgössé vállt.

Igazi dámává, mi hatalmat sugárzott.
Ő utalta a palettát és az elmémet is.

A fakó bőrű fiú.