Illatos volt.

A közeli virágárusig sétáltam, ahol nagy figyelemmel választottam ki egy szirmait kibontott, már-már lassan elhullatót.

Magányosan hevert, nem is várt senkit. Meglepetten talált egy embert, akinek pont ő szerzett örömet.

Bús örömet.

Elvihettem bármi fizetség nélkül, az eladó így is furcsának tartott, amiért ragaszkodtam hozzá. Megköszönve, s őszinte törődéssel vittem el hazáig. Otthon aztán lefestettem, szívem mintha megnyugodott volna, hevesen dobogva hálálkodott.

Képzeletben neki adtam.

Ő érte nyújtotta hosszú, formás ujjait és kellemes bizsergéssel forgatta.