3. Csajbuli?

Lena kényelmesen elhelyezkedett Haru egyik kanapéján és belekezdett. Röviden vázolta a történteket.
- Nem értem Gaara-t, hogy hogy nem keresett?
- Szerintem neki mivel ennyi volt, már nem is számítok. De tudod, ez van. - tárta szét a karját nyomatékot adva a mondanivalójának.

- De viszon ez a fickó Pain az esetednek tűnik.
- Mi van? HARU!!! Most léptem ki egy több éves kapcsolatból. Jó, elismerem tényleg jól nézett ki, de...
- Oké, csajszi. Viszont az elmúlt fél évetek tudtommal veszekedéssel telt többnyire.
- Ez így van, sajnos -sóhajtott lemondóan Lena.
- Akkor ez esetleg egy jó alkalom lehet, hogy többet járj társaságba.
- Ajj, ne már. Tudod, hogy antiszoc vagyok.
- Naa, ez nem is igaz, csak most kicsit begubóztál. Viszont van egy olyan érzésem, hogy az Akatsuki nem fog téged egy könnyen békén hagyni ezután.
- Nem elég, hogy a szavamat adtam?
- Nem hiszem, hogy az számít egy ilyen közegben.
- Igaz, néha észre se veszem, mennyire naív tudok lenni.
- Van egy jó ötletem! Ma estére már nem vagy szabad, vedd úgy.
- Hogy micsoda?!

Haru hirtelen kiviharzott a nappaliból és a mobilján kezdett el nagyokat pötyögni, majd egy kis idő múltán visszatért.
- Este megyünk bulizni!
- Mi, kikkel és miért?

Lenanak túl gyors volt ez a bejelentés, szinte lefagyott a hír hallatára. Azt tervezte, hogy Harunál meghúzza magát, kettesben esetleg ellesznek és egyebek. De, hogy rögtön ki kelljen mozdulnia emberek közé, ezt nagyon nem.
- Ott lesz Ino, Sakura, Hinata, Ten-Ten és elhívtam Temarit is, valamint Karint.
- Hogy mit csináltál? Kizárt, hogy elmenjek. Ja, egyébként ki az a Karin?
- Naruto egyik távoli unokatesója, régebben elég fura körökben mozgott, talán ő többet tudhat az Akatsukiról.
- És Sakura? Ő miért?
- Benne van a közös csoportban, nem volt szívem kihagyni.
- Aha.

A nap hátralévő része gyorsan elment. Lenanak semmi étvágya nem volt, de próbálta Haru főztjét megenni. Amúgy finom lett volna, de elég rossz hangulatban volt és ez kihatott az étvágyára is. Este hét fele elindultak.
Egy közeli bárba léptek be, ahol az egyik boxban már ott vártak a többiek. Jó kedvűen cseverésztek, kivéve Temarit, aki elnézett a távolba és Hinata-t, aki valószínűleg zavarban volt.
Amikor meglátták őket heves integetésbe kezdtek.

- Sziasztok! - intett Ino és Ten-ten.
Elfoglalták a helyüket. Lena pont Temari mellé került, ennek nagyon nem örült. Vele szemben Haru foglalt helyet. Rendeltek italt, Lena mivel utálta a sört, ezért cidert kért. Nem akart becsípni és tudta, hogy ez nem üti annyira ki, mint mondjuk a vodkanarancs. A legtöbben már szürcsölgették a saját italaikat. Sakura ivott egyedül koktélt, a többiek megosztva vagy sört, bort vagy fröccsöt, Temari vodkanarancsot.

- Na mizu veletek? Rég találkoztunk.- kezdte Ino.
- Megvagyunk, bár- kezdte volna Haru amikor Sakura a szavába vágott.
- Képzeljétek, velem olyan dolog történt, nem fogjátok elhinni, Sasuke megkérte a kezem!

Ezen a kijelentésen szinte mindenki megrökönyödött, Lena majdnem félre nyelte az italát, amit nem rég hoztak ki.
- Hogy micsoda? - bukott ki belőle.
- Már két éve együtt vagyunk és hát na, 23 évesen én már késznek érzem magam. Amúgy nem kéne ennyire meglepődni szomifej!
- Sakura most komolyan?! -nézett rá Haru. Direkt leírtam az üzenetben, hogy Lena-ék most szakítottak, téged elsőre nem is akartalak hívni, de annyira ragaszkodtál hozzá.
- Ne légy már ilyen Haru. Túlteszi magát rajta nem, Leni?
- Tudod, hogy utálom, ha így szólítanak- morogta maga elé Lena.
- Mit mondtál, drágám?
- Semmit. Bocsi, én azt hiszem, hogy most szerintem kimegyek a mosdóba.
Ezennel ki is viharzott a mellékhelyiség irányába. Amint elérte, érezte, hogy egy könnycsepp utat tör magának.
A francba, mondtam Harunak, hogy ez nem jó ötlet.

Eközben az asztal körül Temari szólalt meg.
- Ásd el magad Sakura!
- Na, már te is? De basszus, csak pár hónapot voltak együtt, ez nem annyira gáz.
- Pár hónapot éltek együtt, de már három éve együtt voltak, ha jól tudom- nézett rá Ino.
- Micsoda? Én ezt nem... basszus.
- Ha esetleg jobban figyelnél néha, akkor jobban képben lennél.- felelte Haru.
- Szerintem menj haza Sakura, ebből már nem jössz ki jól.- mondta Karin.
- Na ne, neked csak azért nem tetszik, mert Sasuke engem szeret.
- Csak sajnál téged, kislány.
- Jól van, tudjátok mit? Elegem van! Sose vesztek figyelembe. Elmegyek.- Ezzel dühödten eltávozott. Olyan hangosan csapta be maga mögött az ajtót, hogy szinte az egész bár odafordult.

A jelenetre páran sóhajtottak, Temari és Ino forgatta a szemét, míg utóbbi grimaszolt is hozzá.
Haru pedig Lena után indult. Amint belépett az a látvány fogadta, hogy Lena üres tekintettel bámul a tükörbe.
- Úgy sajnálom, Lena, nem gondoltam, hogy most is ilyen lesz.
- Mindig ilyen, tudhattad volna szerintem.
- Figyelj, feledkezz el róla, s gyere a többiekhez, már elment.
- Csak nem kiverte a balhét? Tipikus.
- Na most akkor szépen mosd meg kicsit az arcod és menjünk vissza!
- Rendben!

Ezennel kimentek és újra helyet foglaltak.

- Figyelj, ha már feljött a téma. Én sose elleneztem a dolgot és sajnálom, hogy így végződött- mondta Temari.
Ez eléggé meglepte Lena-t, de kis fázis késéssel válaszolt.
- Köszönöm, rendes tőled. Én mindig azt hittem, hogy nem bírsz.
- Nekem Gaara azt mondta, hogy nem nagyon szeretné, ha jóban lennénk.
- Hát ez furcsa.
- Valóban az.
- Na csajok, valami vidámabb téma.- vetette közbe Ino. - Felvettek egy divatházhoz próbaidőre.
- De jó, gratulálok - mondta Haru.
- Mindig is ez volt az álmod.- vetette közbe Ten-ten.
- Igen, most olyan izgatott vagyok. Ha sikerül majd maradnom, kieszközölöm, hogy engedményt kapjatok, ha ott vásároltok.
- Cuki vagy Ino!- mondta Haru.
- Tényleg kedves tőled- felelte Hinata.
- Pf, nekem aztán tök mindegy, valószínűleg úgyse fogok ott vásárolni.
- Na, de Karin!-nézett rá Haru.
- Jó- jó, csak vicceltem.

Kellemes csevegés vette ezután kezdetét, mindenki beszámolt arról, hogy mi minden történt vele, persze tapintatosan. Nem áradoztak a párjaikról tekintettel Lenara. Rajta kívül csak Haru és Karin volt még szingli a csapatban. Ino és Sai már vagy négy éve együtt voltak, Hinata-t Naruto boldogította három és fél éve, míg Ten-ten nem rég jött össze újra Nejivel. Egy idő után elkezdtek fogyni az emberek, este tízre már csak Karin maradt ott Harun és Lenan kívül. Elég boldogra itták magukat.
- Na halljátok, az egy vicces story volt ám, amikor egyszer majdnem jártam az Akatsuki hadiszállásán.
- Hogy mi?- kérdezte Lena.
- Akkoriban együtt dolgoztunk Sasuke-vel Orochimaru egyik projektjén. Hirtelen felbukkant Itachi. Sasuke iszonyat mérges lett és majdnem kiverték a balhét. Aztán Sasuke azzal fenyegetőzőtt, hogy majd elmegy meglátogatni az Akatsukis helyén. Nos ez is történt másnap, és én úgy döntöttem, hogy csenbdne követem. Nagyon kíváncsi voltam, hol lehet a hírhedt banda hadiszállása. De aztán hirtelen valaki leütött és csak arra emlékszem, hogy Sasuke néz le rám és együtt elmegyünk. Azt hiszem Sasuke egy időben tagja is volt a szervezetnek, de aztán Itachi kieszközölte, hogy ez nem neki való és elmagyarázta, hogy ő is csak kémkedik a Senjuknak.
- Hát ez érdekes történet.- mondta Haru.
- Na igen. Fu, tökre álmos lettem, meg kicsit szerintem szét is csaptam magam. Megyek fogok magamnak egy taxit.
- Várj, hazakísérünk - ajánlotta fel Lena.
Így hárman ültek be egy taxiba, majd amikor megérkeztek, felsegítették Karint a lakásáig. Aztán visszafele már busszal mentek, szerencséjükre még éppen elérték az utolsó járatot. Amikor Haru lakásához battyogtak, Lena megpillantott egy alakot az egyik ház árnyékában. Pont nem lépett be egyik lámpa fénykörébe se. A látványtól kicsit ledermedt.
- Haru, szerintem valaki figyel minket.
- Ne butáskodj Lena!
- De nézd, ott!- mutatott abba irányba, ahol az előbb felfedezni vélte.
- Semmit se látok. Menjünk fel!

Lena kicsit reszketve tett eleget a felszólítának, majd fent úgy, ahogy volt ruhástól ledőlt Haru kanapéjára. Az ital nagyon elálmosította. Haru látta, hogy kidőlt ezért betakargatta, majd átöltözött pizsamába és ő is lefeküdt.

Kora reggel Lena felébredt. Érezte, hogy sajog a feje és iszonyat szomjas. Ránézett a faliórára, ami reggel hatot mutatott.

Szuper, hat kemény órát csak sikerült aludnia. A konyhában vizet töltött magának, aztán visszasétált a nappaliba, de amint odaért akkor majd' meg állt a szívverése. Az erkély ajtó nyitva volt. Pedig úgy emlékezett, hogy amikor hazaértek akkor zárva találták. Elhesegette ezt a kósza gondolatot és odalépett, hogy becsukja. Ahogy kilépett az erkélyre, lent egy vörös hajkoronát látott, egy bőrdzsekis alak távolodott.
- Hé! - kiáltott le.
Mire az alak felnézett, Lena megbizonyosodhatott arról, hogy tényleg az volt, akinek gondolta, Pain.
Gyorsan lefutott és remélte hogy még ott találja a fiút. Amint kiért a kapun ő valóban ott állt. Viszont most nem viselte azt a fura lila kontaktlencsét.
Szép barna szeme van.- gondolta magában Lena. Aztán el is hesegette ezt a gondolatot, nem emiatt jött le.

- Te meg mégis mit keresel itt?!- vetette oda neki.
- Semmi köszönés? Rögtön a tárgyra térsz.
- Szerinted normális, hogy itt ólálkodsz?
- Mi van, ha erre jártam?
- Reggel 6-kor?
- Oké, nem kamuzok. Tényleg téged figyeltelek.
- De mégis miért?
- Obito utasítására. Te is hallottad nem?
- Te vakon követed őt, minden szavára ugrasz?
- Nem, de tudod, ő a főmufti, szóval akár ki is dobhat a lakásomból, ha úgy tartja kedve.
- Aha. Hát mondd meg neki, hogy nem terveztem senkinek se kiadni a drága szervezeteteket. Ja és azt se hagyd ki, hogy hagyjon békén! Így is van elég bajom.
Azzal indult volna vissza, amikor Pain megszólalt.
- Várj!
- Mégis miért?
- Mihez fogsz kezdeni, ha ez a lány, Haru egyszer csak kidob.
- Miért dobna ki? Haru a legjobb barátom.
- Nem mindig azok, aminek látszanak.
- Ismerem vagy hét éve, csak tudom. Amúgy honnan a francból tudod a nevét?
- Épp ez az, találkoztam már vele. Mondjuk úgy, hogy belegabalyodott egy Akatsuki tagba.
- Hogy mi? Ezt nem veszem be!
- Hát jó. Ha mégis szeretnél bővebb infót, akkor megadom a számom jó?
- Nem hoztam le a mobilom.
- Akkor add meg te a számod!
- Miért adnám meg a számom egy banda tagnak, akinek a neve azt jelenti, hogy fájdalom?
- Esett bármi bajod tegnap előtt?
- Nem, de...
- Na látod. A helyedben tényleg vigyáznék ezzel a lánnyal.

Lena úgy döntött, hogy eleget tesz a férfi kérésének, végülis miért is ne. Max, ha hívja és kiderül, hogy ő, akkor majd később tiltja a számot. Ezzel le is diktálta gyorsan mielőtt meggondolná magát.
- Szép napot majd, és szerintem még aludj vissza, elég fáradtnak látszol!
- Nem mondod. Szerintem te egész éjjel fent voltál.
- Meglehet.

Ezzel elment. Lena csak nézett utána pár percig, majd úgy döntött, jobban teszi, ha felmegy. Benyitott Haruhoz, aki látszólag békésen aludt.
Lenne bármi igazság abban, amit Pain mondott? -tűnődött magában.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top