Hívlak, írok neked már jó pár órája, de te nem válaszolsz. Vajon megharagudtál rám, vagy már nem szeretsz és le akarsz rázni? Ki kell derítenem. Fel vettem a kabátom majd elindultam le a lépcsőn. Mikor a nappaliba értem láttam, hogy anya meg apa a tévét nézik összebújva. Nem akartam őket zavarni ezért próbáltam észrevétlenül kimenni a házból de hát, nem sikerült.

-Hová, hová? - kérdezte anyám.
-Ellyhez megyek .- mondtam a cipőmet felvéve.
-És nem gondolod, hogy kéne szólni Nathan?.- mondta kissé mérgesen apa.
-Anya, már tizennyolc éves vagyok, nehogy már szólni kéne nektek akárhová megyek. - mondtam majd kimentem az ajtón. 

Tudom nem kéne így beszélnem a szüleimmel és valószínűleg következményei is lesznek a viselkedésemnek, de most Elly fontosabb.

Mikor Elly házához értem az ajtóhoz sétáltam és kopogtam. Pár másodperc múlva nyitott ajtót kisrt szemekkel barátnőm anyukája. Már most érezem, hogy valami tuti nincs rendben.

-Elly itthon van?- kérdeztem, mire ö elkezdett sírni .
-Nincs itthon, már tegnap óta nem jött haza.